Nyugdíjas nők mindennapjai... (beszélgetős fórum)

kedves Judit55!

Nagyon egyetértek a gondolataiddal és ahogy éled az életedet. Hasonló gondolkodású emberek vagyunk, kár, hogy nem tudunk személyesn találkozni, egész biztos vagyok benne, hogy jókat sétálnánk és beszélgetnénk.

Kedves Vica!

Segíts légyszíves, milyen alapfelszereltség kell ahhoz, hogy megtanuljak macaront sütni. Az én unokáim is nagyon szeretik, már jó pár videót megnéztem, hogy mások hogyan készítik. Mik a legfontosabb alapkellékek és felszerelések,hogy neki lehessen állni a macaron készítésnek. Pl. macaron sütő szilikonlap, habzsák, ételfesték gél, mandulaliszt, stb. továbbá milyen töltelékeket használsz a macaronok összeragasztásához. Nagyon megköszönöm, ha megtisztelsz a válaszoddal.

Kedves Aszparagusz!

Nem szabad ilyen sötéten látni a jövőt! Nem tudjuk, hogy mi lesz 15 év múlva, (én nem is szeretném előre tudni). Bízzunk benne, hogy lesz kedvező változás és akik most dolgoznak, ők is élvezhetik majd a megérdemelt pihenést és nyugdíjat.

Kedves Auróra!

Sok mindenben egyetértek veled, én sem dolgozom nyugdíj mellett, a családomnak, elsősorban az unokáknak élek. Imádom őket és igyekszem minél több időt velük tölteni - sajnos az utóbbi időben a vírushelyzet miatt ez nem valósult meg. Szeretek sütni-főzni, olvasni. A sok tv nézéssel nem értek egyet - én nagyon ritkán nézem, az utóbbi években egyáltalán nincs kedvemre való műsor. Nem nézek sorozatokat és celebműsorokat. Sajnos eltűntek a színvonalas vetélkedők a televízióból, amit szívesen néztem. Ha mégis bekapcsolom a tv-t akkor inkább természetfilmeket és utazásokról készült filmeket nézek. Szeretek sétálni, közben fotózni, annyi csodára lehet lelni, ha csak céltalanul csatangolok. Azzal nem értek egyet, hogy mi gondod van a sétával? Az egyik legegészségesebb mozgásforma, ráadásul szabad levegőn teheted. Nagyon jó, ha az ember nyugdíjasként sem hagyja el magát, figyel magára, a megjelenésére, frizurájára, öltözködésére. A mai nyugdíjas nők már nem öltözködnek öregesen, mint régen a nagyanyáink. Én magam is sokkal merészebben, színesebben öltözöm, mint 40 éves koromban. Szóval számomra nem hangzik rémesen, ahogy elképzeled a nyugdíjas éveket.

Kívánom, hogy a terveid váljanak valóra!

Öröm látni hogy te is sokat teszel magadért. Más választásunk nincs is ha az egészséges élet a célunk. A csontkovács gondolom lazítja azokat a letapadt görcsben álló izmokat a gerinc mentén, ami a fájdalmaidat okozzák. Miért nem próbálod meg te magad is lazítani? A gerinc nyújtása, csavarása hihetetlen nagy segítség ezt én tapasztalom. Plusz gerinctorna.

A kitartásomról csak annyit, hogy ha nem tenném meg magamért naponta amit megtehetek, rövid időn belül egy elfekvőben könyöröghetnék a pelenkacseréért. :))

Kedves nyugdijas Nők ! 15+ év múlva ezeket szeretném írni ebbe a topicba :

Remélem jó nyugdijam lesz és nem kell dolgoznom mellette. Tervezem, hogy a családdal elsősorban férjemmel még többet utazunk, mint most, azaz a vesztegzár előtt. OTThon leszünk, finomakat főzök, sokat TVzünk, olvasok, pihenek. H.o. előtt nem szerettem az állatokat, de most összemelegedtem a cirmosgyerekkel,tehát korlátozott számban max 2 macskánk lesz. EDDig sem voltunk betegesek, remélem igy is marad.

Eszem ágában nincs sétálni, bár városomban nincs sem villamos sem troli, de járművel fogok közlekedni, városunkba, ill a közeli nagyvárosok üzleteiben nézelődni.Sokat fogunk szinházba, moziba járni.

Gyerekünket mindenben támogatni fogom, ha lesz unokánk, őt is.

Nem fogok öregesen öltözni, eddig is sikerült karbantartani mgam.

Nem is hangzik olyan rémesen ugye ?

Még annyit, hogy régen voltam én is csontkovácsnál, masszőrnél, de mind csak rövid ideig tartó jobbulást biztosít. Folyamatosan járni egy vagyon, és véglegesen mégsem gyógyít meg. Az nem megoldás szerintem hogy alá fekszünk valaki keze alá, és passzívan várjuk tőle a jobb létet.

Sok éve vettem egy denevérpadot. Nem a tornaeszközt, hanem az orvosit. Nyújtásra tökéletes segítség. Azért nem használom már, mert olyan mértékű a csontritkulásom, hogy spontán csigolya törésem is lehet, ezért nem merek eszközzel nyújtani. Magam végzem csőnyegen, vagy húzódszkodón. A denevérpad lábtartójából csináltam egy húzódszkodót. Bár csak lógni tudok rajta, de ez is jót tesz az izmoknak és a gerincek is. Valami aktív módszert kellene neked is beiktatni a csontkovács helyett.

"Időnként elmegyek orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm - mert én is élni akarok." - Mark Twain :D

Hát, azért én is csak emberből vagyok, ezért én sem vagyok mindig a toppon. De ha ér valami, nagyon igyekszek kijönni belőle valami derűfélével, mert ha nem sikerül, én is egyre lejjebb süllyedek. De ha sikerül, jobb a hangulatom, még ha a baj megoldása várat is magára. Nem egyszerű ez. Gyakorolni kell! :))

Derékfájás: 3 helyen van gerinc torzulásom, deréktájon a legsúlyosabb, ott csigolya összenövések is vannak. Gyakorlatilag nem hajlik kb. 10 éve a derekam. Csípőből tudok csak hajolni. Vannak kopások is. A fájdalmakat nyújtásokkal remekül lehet mérsékelni, türelemmel, kitartással meg lehet szüntetni és még kertészkedni is lehet. Ez mindennapos tornát igényel, nyújtást, mélyizom erősítést. A túlsúly nem előnyös, külön nagy terhet ró a gerincre.

Most gyorsan főzök. Csicseri gulyás lesz és tegnapról bulgur szaftos csirkemellel.

Köszönjük szépen. Nem egyszerű ,de teszünk azért hogy jó legyen.Nem adjuk fel.

Üdv. Vica

Szia! Tudod nekem is volt mélypontom,de nagyon. Tudom nehéz. Hidd el most elindultál. Van egy támogató csoport.

Itt mindenki segíteni szeretne. Fogyás nehéz, én mindent kipróbáltam sikertelenül.Most egyensúlyban vagyok, reggel piritos kenyér , délben ebéd(minden evő vagyok) este szintén 1 píritos valamivel. Igy ment le 18 kg.

Üdv. Vica

Hidd el, annyi baj mellett amiben nekem részem volt és van, nem könnyű. Naponta nagyon komoly erőfeszítésbe telik nekem is hogy megoldjam legalább azt, hogy máshogy fogjam fel, és ami a lényeg, hogy agyilag folyamatosan lekössem magam olyan gondolatokkal, tevékenységgel, ami előre visz. Csak elkezdeni nehéz. De kezdésnek jó, hogy amikor a gondolataink egyre csak a nyomorunk körül forog, igyekezzünk olyasmin gondolkodni ami kedves a léleknek. Hamarosan azt vesszük észre, hogy egyre kevesebb lesz a kesergés, mert az agyunkat lekötik az örömteli dolgok. Ezzel nem szűnnek meg a betegségek, a fájdalmak, az anyagi nehézség, de az egyedüllétet nem fájdalmas magánynak éljük meg ha mindig van valami ami örömöt okoz, és könnyebb elfogadni a megváltoztathatatlant.

Én tapasztalom amit leírok. Én csak ezzel tudok segíteni annak aki magába zuhan és kesereg. Ha valaki kipróbálja amit én teszek azzal nem árt senkinek, ingyen van, és miért ne? Csak nyerni lehet vele.

Nem próbáltad még hogy séta közben lekötöd a gondolataidat valami örömteli dologgal? Én mindig ezt csinálom. Külömben már mély depresszióba stem volna, belesüppedve a nyomoromba. Mert azért valljuk be, mindannyiunknak van ebben a korban a betegségeken kívül rossz emlékei is. ha csak ezekkel foglalkozunk gondolatban felváltva, a drűsebb gondolatokat teljesen kiszorítjuk az életünkből. mert ugye egyszerre csak 1 dologra tudunk gondolni. A jó hír az, hogy mi döntjük el mire gondolunk.

Ha azon morfondíroznék hogy mennyire kevés a nyugdíjam, hogy mi lenne nagyon fontos mégsem tudom megvenni, vagy hogy mik azok a korlátozó tényezők amik nélkül sokkal könnyebb lenne az életem, Biztos megőrülnék. 2 antibiotikus kúra után is pozitív maradtam Lyme kórra. Mivel tudom hogy milyen szövődményei vannak ennek a kórnak amikor idülté válik és ezen agyalnék, biztos megőrülnék. Ezért igyekszem nem gondolni erre, miközben amit engednek a lehetőségeim, mindent megteszek a normál immunrendszerem működésért. Ha visszagondolok a gyerek és fiatal felnőtt koromra, elborzadok. Ezért ezt sem teszem.

Tudom hogy megzuhanva nagyon keservesnek érezzük az életet. Voltam rákos kétszer is, átéltem a kezelésekkel járó borzalmakat. Egyedül. Gerinc betegségem is van, nem is egy féle. Ti is akik a panaszaitokat írjátok le, biztosra veszem hogy nagyon nehéz nektek. De meg kell próbálni kijönni a gödörből lelkileg, mert el kell fogadni azt, amin nem tudunk változtatni. Néha még én is elszomorodom, de már nem ez a jellemző. Szerencsére van egy kis kertem olyan gyümölcsökkel amik megvásárlásáról csak álmodhatok ilyen nyugdíj mellett. De nekem terem annyi, hogy még osztogathatom is. Most a palánták nevelgetésével foglalkozok. Kint is motoszkálok már, szép az idő. Unalmas a séta egyedül? Nekem s az lenne, de elkezdtem nyelvet tanulni. Miért? mert leköt. Amíg tanulok, nem gondolok másra, mert én is csak egy dologra tudok gondolni egyszerre. :)) Hogy mi haszna? Bármit megtanulni, mindig jó befektetés. De gondolatelterelésnek sem utolsó.

Kitartást, és jó szórakozást kívánok mindenkinek! Nálam most a torna következik, aztán a látásjavító szemmasszázs.

A refluxal kapcsolatban: Bár én nem vagyok refluxos, de leírás alapján kegyetlen betegségnek gondolom.

Nekem valamikor volt olyan hogy feljött néha a sav és nagyon marta a torkomat. Akkor találtam egy elsősegély megoldást és bevált. Nyers krumplit kell lereszelni, azán kis kanállal szájba venni és nagyon apró nyelésekkel kis adagokban lenyeldesni az egész krumplit. Azonnal használ, mert a krumpli erősen lúgos hatású, és a nyelőcsőből lesöpri a savat. Persze nem egészséges minden nap ezzel kezelni a problémát, érdemes az okot megszüntetni ha lehetséges. A krumpli nem gyógyítja a refluxot, tudom én is, de segítséget nyújt.