Nőként kezdeményeznétek egy férfinél? (beszélgetős fórum)

Vannak férfi/női szerepek, de nem érdemes leragadni bennük, ha kardinális kérdésekről van szó! Önismereti kurzuson elhangzott, hogy mi mindenkivel foglalkozunk, csak saját magunkkal nem, mert az olyan "ÖNZŐ" dolog! Mániákusan puffogtatjuk az "ÖNZŐ" szót, amire már lassan a "nárcizmus" bélyegét is rásütjük!

Sosem kérdezed meg magadtól:

"ÉN MIT AKAROK??"

"ÉN!! ÉN!! ÉN!!"

"NEM A MÁSIK!!!"

"ÉN!!"

HAHÓ! JÓ REGGELT!

(ÉS CSELEKEDJ!!!)

A XXI. században már mindegy kié az első szó, már nem emlékszem a mi estünkben kié volt.

A lényeg az, h a következő 45-év csodás volt.

Ha úgy érzed h hibát követtél el, most helyre hozhatod.

Nem tudom, nem vagyok kezdeményező típus.

De próbáld meg, ne legyen állandóan a gondolataidban, mi lett volna ha?......

Régóta úgy érzem, hogy több van benne, mint amit mások mondanak, gondolnak. Tavaly nyár végén nem voltam kész arra, hogy együtt legyek vele, ezért elutasítottam. Sokszor gondolok arra, hogy hibát követtem el, de egyszerűen nem éreztem jónak az időzítést, viszont most úgy érzem, hogy készen állok.

Mit tennétek a helyben? Keresnétek mást, vagy kezdeményeznétek, felvennétek vele a kapcsolatot?!