Nők 40 éves korengedményes nyugdíjazása (beszélgetős fórum)

Úgy ha a gyermek nevelése, egészségi állapota megkívánja a hosszabb ellátást.

Az ested egy példa a korábbi számítgatásokra, míg a link és az idézet táblázat 2019-től van érvényben.

Sokkal több időt ismernek el az anyáknak, ha a mögött ott van az is, hogy munkaviszonya van.

Szóval 37 munkában töltött évem volt + 3 év a gyerek miatt otthon.

Így mehettem a nők 40 évével nyugdíjba.

Szóval szerinted, ha dolgoztam 32 évet és egy gyerekkel 3 évet gyed-gyesen voltam, akkor máris mehetek a nők negyvenével nyugdíjba?

Próbáld ki, meglátod, hogy nem.

Én tavaly augusztusban mentem, egy gyerek, 40 év munkaviszony + diákmunkák (amiből ugye 3-at töltöttem otthon a gyerekkel) és így lett állapítottak meg 40 év 4 nap jogosultsági, 40 év 283 nap szolgálati időt (volt olyan, ami nem számított be jogosultsági időbe, pl. passzív táppénz).

Hogyan lenne meg 1 gyerekre a 8 év? 5 évet otthon lóbálja a lábát? Mert a gyed-gyes (tudom, már másként hívják) csak a gyermek 3 éves koráig jár...

Szerintem rosszul értelmezed a táblázatot és a leírtakat.

32 év munkaviszonyban töltött év után 1-4 gyerek esetében meg van a 40 év a gyermekek után járó 8 évvel.

A gyed-gyes ideje alatt a munkaviszony fennáll, és azt is elismerik elszámolható időnek.

Számomra az kérdéses, hogy milyen összegekkel számolnak? Hiszen ezeket az ellátásokat az állam fizeti nem bérből származó jövedelem, így nem képezheti a nyugdíj alapját.

Szóval, lehet, hogy a gyermeket nevelők időben "jól járnak", de ami nyugdíjat ez alapján kiszámolnak az talán csak egy hétvégi bevásárlásra lesz elég.

Ugye nem baj, hogy azt a választ, amit zokon vettél tőled, nem is neked írtam, hanem Korle75 57.hozzászólására?

Szóval felém fordulhatsz ezek után is segítő szándékkal :-)

Csak azért szerettem volna pontosítani, hogy nehogy azt gondolja valaki nálad kevésbé szakértő személy, hogy ha van egy vagy két gyermeke, akivel 3 vagy 6 évet otthon volt és van 32 ledolgozott éve (munkaviszony) és más semmi, akkor uccu neki, máris mehet nyugdíjba.

Mert az még két gyereknél is csak max. 38 év jogosító idő! (feltételezve persze, hogy nem a gyermek 10 éves koráig volt gyesen, súlyos fogyatékosság miatt például).

Szóval attól, hogy van 32 év keresőtevékenység + 1 vagy két gyerek, nem biztos, hogy megvan a 40 év jogosultsági idő a kedvezményes nyugdíjazáshoz.

Az előrehozott nyugdíjat nem szüntették meg, hanem életkorhoz kötötték.

[link]

A cikkben található két táblázat. A második az, amire én utaltam, amiben szerepel az öregségi korkedvezmény, ami csak a nőkre vonatkozik. A férfiakra nem.

A 32 év keresőtevékenység jogos, rosszul fogalmaztam.

Jogosultsági időnek 40 évnek kell lennie! Mivel a jogosultsági időbe nagyon sok minden nem számít bele, gyakorlatilag ha egy gyermeke van valakinek, csak akkor tud elmenni a 40 évvel nyugdíjba, ha van mellette 37 év munkaviszonya, vagy olyan jogviszonya, ami a beszámít.

De ha valaki csak 32 évet dolgozott (nyugd.biztosítottnak számító jogviszonyban) és 3 év gyed-gyesen volt 1 gyermekével, annak nem lesz meg a

jogosító 40 éve!

Így korrekt?

Kedves Bözsi néni! Érdemes lenne utána olvasni, mielőtt egy olyan személy válaszát cáfolja meg, aki egy szakértővel beszélt erről. De, hogyha nekem nem hisz, akkor higgyen a saját szemének!

Íme a következő adatok forrása:

[link]

Szolgálati idő számítása 2018-ban nők 40 év utáni nyugdíjazásához

Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza

1 gyermek esetén 32 év

2 gyermek esetén 32 év

3 gyermek esetén 32 év

4 gyermek esetén 32 év

5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)

6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)

7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)

8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)

9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)

10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)

11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

???

Minden belekötés szándéka nélkül KULTURÁLTAN leírtam, amit a linkedben olvastam, csak hogy ne hamis infó rögzüljön itt:

Nem minden diákmunka nem számít munkaviszonynak.

A Nők 40 programmal kapcsolatban köszi a pontosítást.

Az előrehozott nyugdíjat viszont megszüntették.

Az 1957 után születettek csak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

Nem diákmunkára értettem, hogy később kezdik, hanem a rendes, teljes munkaidős, főállású munkaviszonyra.

Az iskolaszövetkezeti nem számít bele egyébként.

Annyiban egészítenélek ki, hogy a diákokkal is lehet határozatlan idejű szerződést kötni.

Tudom, mert a keresztfiam 24 éves egyetemista, és a munkahelyével immáron 4 éve kötött határozatlan idejű munkaszerződést.

Egyébként a többiben jogilag igazad van.

Ez így egy picit félreérthető, mert pl. egy gyerek esetében több kell, mint 32 év. Az a 8 szerintem a 4 gyerekre max.

Egy gyereknél max. 3 évet vesznek figyelembe, szóval minimum 37 év munkaviszonynak meg kell lennie.

Azért ezzel vitatkoznék, hogy nem jellemző, hogy 17-18 évesen kezdenének el dolgozni. Pl. a keresztfiam (24 éves lesz nem sokára) 16 évesen kezdett el, a húga (20 éves múlt) szintén 16 volt, amikor elkezdett dolgozni, de ők is iskolaszövetkezeteken keresztül.

Sajnos, mivel a munkáltatók a frissen végzetteknek nemigen akarják megadni a lehetőséget arra, hogy munkatapasztalatot szerezzenek így sajnos minél inkább a rendszerváltás, vagyis 1990 után született a lány (de már talán az 1985 és 1990 között születettekre is igaz), annál kevésbé lesz esélye arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt ezzel a kedvezménnyel élve, nyugdíjba vonulhasson.

A Nők 40 program úgy néz ki, hogy:

1-4 gyerekig 32 év munkaviszonyban (munkával) töltött idő valamint 8 év gyerekek után;

5 gyerek esetében 31 év munka és 9 év a gyerekek után;

6 gyerek esetén 30+10 év

7-11 gyerekig gyerekenként további 1 év igazolható

11 ill. annál több gyerek után is a maximum, vagyis 15 év igazolható le.

A korhatár-emeléssel kapcsolatban azt hallottam az egyik hozzáértő ismerősömtől, hogy várhatóan 2030 után emelik majd a korhatárt. Arról van inkább a szakmájukon belül, hogy 1975-1990 között húzzák-e meg azt a születési évszámot, akikre már vonatkozzon vagy inkább az 1980-1995 között legyen ez az időszak valamint arról van még vita, hogy maradjon-e az, hogy ugyanaz a korhatár vonatkozik a nőkre, mint a férfiakra vagy legyen valamilyen eltérés.

A 65 év jelenleg az 1957. január 1-je után születetteket nemtől függetlenül érinti, mint tényleges öregségi nyugdíjkorhatár. Az 1959. január 1-je után születettekre előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárként 63 év jelenik meg.

Felületesen olvastad, az teljességében nem igaz, hogy a diákmunka nem számít bele a nyugdíjba.

Akkor nem számít bele, ha iskolaszövetkezeten keresztül történik a munkavállalás, viszont akkor csak 15% szja-t vonnak.

Határozott idejű munkaviszonyban a diákoktól ugyan úgy vonnak mindent, mint a nem diák munkavallalóktól, így nyugdíjjárulékot is.

Ill. megbízási szerződés esetén is, ha a kereset eléri a minimálbér 30%-át.

Ez nem csak napjainkra igaz, középiskolás koromban minden nyári szünetben egy hónap munkaviszonyt létesítettem, azok az idők beleszámítanak a nyugdíjamba.

Tehát el kell dönteni a diákoknak, hogy iskolaszövetkezeten keresztül dolgoznak kevés levonással, vagy határozott idejű munkavállalóként teljes jogokkal (és kötelezettségekkel).

Kapásból arra gondoltam volna, hogy munkaviszonynak számít a diákmunka, de kicsit utánanézve, itt azt írják, hogy nem.

[link]

"A diákmunka beleszámít a nyugdíjba?

Nyugdíjra az szerez jogosultságot, aki fizet nyugdíjjárulékot.

Iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás esetén a diák nem fizet nyugdíjjárulékot, így az itt végzett munka nem számít bele a nyugdíjba."

Vagy sokaknak, mint a példabeli keresztlánynak is, 65 éves korára vagy még később lesz meg a 40 év munkaviszonya.

Mert manapság már nem jellemző az, hogy 17-18 évesen kezdenek dolgozni, ill. hogy nincsenek kieső idők az egyes munkaviszonyok között.