Nem vágyom gyerekre. (beszélgetős fórum)

Igen, ez sokszor pszichés dolog is.

Mire mi elhatároztuk magunkat, pont a szakdolimat kezdtem írni, akkor már házasok voltunk egy ideje. Jóindulatú ismerősök már kezdték úgy sejteni, hogy valami gáz van, és mondogatták, hogy x meg y is nagy hassal ment államvizsgázni, stb. Én mondjuk nem is bántam volna, de sehogy nem jött össze. Persze mindenkit tájékoztattunk, aki úgy érezte, hogy muszáj beleszólnia, hogy zokni nélkül hancúrozunk, és a tablettát sem felejtettem el letenni.

Később ugyanezen rokonoktól megkaptuk videón a lombikbébiprogrammal küzdő anyukák történetét, csak pusztán, hogy képben legyünk, de mi továbbra is vártuk a nagy sejtszintű találkozást, meg hogy kromoszómáink maguktól egybeolvadjanak. És amint levizsgáztam, a következő hónapban, összejött.

Én 24évesen szerettem volna Anyuka lenni. Mindketten egészségesek voltunk a párommal, mégsem sikerült a baba. Amikor már teljesen lemondtam róla, akkor sikerült (majdnem 4éves próbálkozás után)...

Ugyhogy szerintem ez nem csak korfüggő...

oké, de jó lenne ha mindenki gondolna a korára(petesejtjei korára).nem lennének könnyelműek, hogy ja majd 30-40 vagy azután.

én mikor szerettem volna a babát-belekalkuláltam, hogy nem kellene megvárni a 30-40 szülinapomat,én tartottam tőle hogy annyi idősen csak orvosi segítséggel lehet baba.és nem szerettem volna vizsgálatokra kezelésekre járni+ez rengeteg kiadás ám!

Mondjuk nekem tegnap azt mondta a szomszéd néni: ugye híztam? Milyen jól nézek ki most? (No comment...)

Ki voltam sminkelve, és normális cuccokban, mert előtte hivatalos dolgokat intéztem.

35 fölött úgy indulunk, hogy veszélyeztetett terhes!

mondom, a test nem követi-hogy trendi lélekben,kinézetre fiatalosnak maradni-sajnos.

ja és a dokim védőnőm is azt mondta időben jön a baba(27)voltam.ha tanultál eü-t akkor biztos megvan az idős kismama fogalom:

- Egyre idősebbek a szülő nők. Tíz év alatt három évvel emelkedett az első gyereket szülők átlagéletkora, jelenleg meghaladja a 26 évet. Az elmúlt húsz évben megkétszereződött a 35 évesnél idősebb kismamák száma.

lehet hogy orvos,de anyukám nem volt ötven, mikor változó korba lépett(ebből adódóan nem akart, és valószínű nem is tudott volna teherbe esni).

mindenképp írj ha találkozol 50 éves kismamával.

az én 35-40 éves ismerőseim, gyógyszereket kezeléseket kaptak,mert nem volt mindig peteérésük és ez a koruk miatt volt így.egy 20-30 éves még nem találja szembe magát ezekkel a problémákkal.

amúgy meg még ha teherbe is esne 50 évesen?-ott már felmerül, hogy ki fogja felnevelni, én nem szülnék 50 évesen.De szerintem nem lesz peteérésem sem annyi idősen.:)

nem szabad felvenni ezeket a megjegyzéseket.én pl. nem vagyok túl beszédes, így megkímélem magam ezektől a szituktól-nem állok le a szomszéddal, játszótéren stb. beszélgetni,pont ezért.de nem is bizonytalanodom el.pl. a súlyom miatt sem.

a babát nem úgy akartam hogy húúú, most annyira szeretnék gyereket nevelni, ilyesmi-mert nem nagyon volt a környezetemben kisgyerek.de ott volt a párom, és már csak ez hiányzott nekünk(nyaralás bulik elhalasztottuk amíg kicsi volt a baba, de nem maradtunk le róluk,csak megvártuk mikor újra mehetünk, akár kettesben is).szóval a kismamaságra vágytam, meg hogy szüljek.De azért sok kétség és félelem is volt bennem, a kilenc hónap alatt(alig tudtam elképzelni,tényleg kifér-e az a gyerek:D), de a végén már tényleg nagyon vártam a kicsit, és nem foglalkoztam a mi lesz? dologgal.a család és a párom is mindenben segítettek-és csak ez számít.

Ez amúgy jellemző a gyerektémára is. Ha nincs, akkor miért nincs, ha van, akkor miért egy, ha kettő, akkor miért nem három, ha három, vagy még több, akkor nyúl vagy és minimum őrült.

Ha a gyerek izgága, akkor miért nem tud ülni a seggén, ha sokat beszél, akkor beleszövegel a felnőttek dolgába, ha csendes, akkor biztos buta, és ha eljátszadozik órákig a szőnyegen, akkor lustaság. Még jó, hogy ezeket csak az aktuális szerencsétlen háta mögött mondják, mert különben a sok "normális" agyonütné egymást.

Az természetes. :) De ha eltérsz a "normálistól", rögtön rád ugranak és jönnek a megjegyzések.

Azért soha nem dicsérnek meg, ha valamit jól csinálsz, hanem azért szidnak, ha valamit elrontasz.

Bella, nagyon bírom a hozzászólásodat, csak elgondolkoztam, hogy akkor sem mennél férjhez, ha életed szerelme könyörögve térdenállva?

és akkor nem akarnál papás-mamást játszani nagyban?

Amúgy én is tudom, milyen, mikor felszedsz 10 kilót, és az összes nő megkérdezi, hogy nem szégyelled-e magad, miközben a férjeik lesnek és ajánlkoznak.