Nem tudom elfogadni az alkoholizmusát. (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Nekem mondod? A változás kellemetlenséggel jár akkor is ha jót hoz. Időnként iszonyatosan sok és nagy kellemetlenséget. De ha elég erős a motiváció, beleállsz.
nem sorolom mennyire nehéz volt, mert ha más mondaná el nekem, lehet én is kételkednék abban hogy ezt át lehet élni ép ésszel.
Én azt mondom változtass, és vállald be a nehézségeket mert aztán a kis jót is nagyon értékelni tudod.
Teljesen mértékben igazad van, ez nem korfüggő.
Szeretnék boldogabban élni, a jó dolgokra figyelni, nem a rosszakra.
Máj, hasnyálmirigy, agy, szív: valahol lerobban.
Némelyik menthető, némelyik nem, de ha nem akar változni, gyógyulni, akkor...
Vagy nem.
Nem mindenki kap észbe.
Szoktunk mi sok mindenben vitázni, de ebben most teljesen egyetértek veled. A családunkat nem kövezzük meg azért, mert bajba kerültek. Ha a gyermekünkről lenne szó, valószínűleg mindent megtennénk érte, hogy segítsünk neki, még akkor is, ha nagyon nehéz lenne.
Egy párkapcsolatban viszont más a helyzet: ott mindenkinek joga van eldönteni, mit tud elviselni és mit nem.
További ajánlott fórumok:
- Nem tudom elfogadni, hogy a páromnak már van egy gyereke!
- Nem tudom elfogadni magam
- Nem tudom elfogadni hogy férjem a gyermekünk születése után...
- Nem tudom elfogadni a főnökömet, mert életkorban, iskolai...
- Nem tudom elfogadni a szülés utáni testem és az anyaságot
- Nem tudom elfogadni, hogy az OF „karrierjéből" él