Nem szeretem a férjemet, de nem akarok elválni (beszélgetős fórum)
Szia!
Én úgy gondolom, hogy a gyereknek egy kapcsolat semmiképpen sem tesz jót. A legtöbb gyerek másolja a szüleit, ha ezt a példát mutatjátok neki, könnyen lehet, hogy később neki is ilyen párkapcsolata lesz. Ez is egyfajta felelősség, hogy milyen mintát mutatsz a gyereknek.
Azt hiszem azt kéne eldöntened, hogy van-e esély arra, hogy harmonizáljátok a kapcsolatotokat.
Szerintem nézd meg ezt a videót:
:)
Tudom, mit érzel, de döntened neked kell: vagy ragaszkodsz az eddig megteremtett biztonságodhoz, kényelmedhez, és hallgatsz, vagy kilépsz a bizonytalanba, ami sokkal rosszabb, de sokkal jobb is lehet...
Én nem mertem kilépni, és most már nem is akarok. Kerestem viszont olyan elfoglaltságot, amiben örömöm lelem, sikeresnek érzem magam, és nem bántom a párom önérzetét.
Hát pedig előbb-utóbb döntened kell !
De inkább előbb mint utóbb, mert a lehetőségeid a napok, évek múltával csökkennek.
Már most azt írod, hogy belebetegszel a boldogtalanságba. Akkor mi lesz később???
A házasság nem épülhet az egyik fél "mártíromságára"
Ez mindkét fél számára megalázó.
Most vagy viharsebesen "visszaszeretsz" a férje, vagy kulturált formában elhagyod.
A gyerekétől nem lesz ettől még elválasztva, vannak hétvégék, vannak ovi és iskola szünetek.
A munka mellett így sem tud sokkal többet vele lenni.
A gyerek lelki fejlődése szempontjából az a fontos, hogy nyugodt emberekkel, harmonikus kapcsolatokkal legyen körülvéve. Ez ad neki biztonságot, nem pedig az, ha boldogtalan emberek őrzik a nap 24 órájában.
Én már nem válnék el. Onnantól, hogy megszülte a gyereket, felelősséggel tartozik érte. Persze, biztos jó lehetne neki később, megszokni anyuka új pasijait, mert ugye most jönne a "keresem a boldogságot" rész, mert be kell pótolni mindent...
Minden kapcsolat ugyanide jut el, ha a felek nem tesznek érte, hogy fennmaradjon az az állapot, amiért egymással vannak, tehát lesz újabb jó 10 éve, aztán megint csere?
Egy biztos az nem megoldás, h megcsalod, mert amit nem tud nem fáj alapon! Te tudod és érzed és utána hogy nézel tükörbe????
Jó nem a Te feltevésed volt, de remélem azért szűröd a tanácsokat amik érkeznek!!!!
Én 8. éve vagyok a párommal nekünk is volt holt pont ami segített beszélni-beszélni-beszélni.
Mindent pici apró sérelmet megbeszélni mindkét félnek! És ha tudtok beszélgetni nem egymás mellett elbeszélni akkor az érzelmek is visszatérnek, mert ugye vmiért annak idején beleszerettél.
Én büszke vagyok magunkra, h nekünk sikerült pedig nekünk nincs gyerekünk.
Én ezt nem értem!
Ha elmúlt a szerelem azonnal el kell válni,mert csak 1 életünk van? Hol a tisztelet és a szeretet?
Valamiért csak hozzá ment!
Mi lenne ha megpróbálná újra megtalálni azt,ami annak idején megtetszett neki a másikban!
Ha elmennének csak kettesben pár napra megújítani a kapcsolatukat!Egy kapcsolatban mindig vannak problémák.De meg kell oldani!Együtt!!
Én ezt még az esküvő előtti állapotra írtam...
Egyébként ha már gyerek, azt hiszitek, egy válás, különköltözés nem viseli meg lelkileg? Persze egy rossz, feszültségekkel teli házasságból jobb inkább kilépni, de ha minden rendben, csak éppen anyuka már nem lángol a férjéért, az egész más helyzet.