Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek :(( fórum

Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek :(( (beszélgetős fórum)


1 2 3 4
2012. jan. 17. 15:40

Ohó katonák.. :D

Volt katona udvarlóm, de meg is egyeztünk hamar hogy nem lesz barátságnál több, bár tetszett én is neki, de egyrészt mindíg mennie kellett, másrészt nem tudtam volna elviselni, hogy sosincs velem, és csak leveleket ír, néha találkozunk.. nemtudom én nem így képzeltem el sosem az életemet.

2012. jan. 17. 15:38
Poén volt! Biztos rosszak a tapasztalataim.
69. 44b8637c85 (válaszként erre: 65. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:37
Mindig jó ilyet "hallani" :))
68. mkriszti81 (válaszként erre: 64. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:36
már melyikre érted?
67. 44b8637c85 (válaszként erre: 64. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:36
milyenek? :)
66. Hannapanni (válaszként erre: 60. - 44b8637c85)
2012. jan. 17. 15:36

Én is ilyesmit éltem meg, amikor összejöttem a párommal...azóta hét év telt el, és megjártuk vele is a mélypontokat, egy kapcsolat élő valami, mindig tenni kell érte.

Kívánom, hogy nagyon soká élvezd a nőségedet, és amikor változás van, annak a hullámán haladj. Mi kicsit döcögtünk, de már túl vagyunk a nehezén. :-)

Ha együtt formálódtok, akkor marad a társ, ha nem, akkor lépni kell (vagyis inkább érdemes)

2012. jan. 17. 15:36

Bár az én párom nem tipikusan férfias, de a férfi szerepét mégiscsak betölti, biztonságban érzem magam mellette, sőt focis típus, jó izmosak a lábai is tetszik, de mégiscsak bújós, érzelmes ember, szóval most így el is gondolkoztam rajta hogy minek nevezhetném :)

Ha kell fát vág, és megcsinál mindent amihez ért, és emellett szokott segíteni nekem a háztartásban. Nagyon szerencsés embernek érzem magamat, szeretem őt! :)

64. 18e55ba98f (válaszként erre: 63. - Mkriszti81)
2012. jan. 17. 15:35
Ilyenek a férfiak....
63. mkriszti81 (válaszként erre: 57. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:34
na nekem épp egy ilyen férfias katona volt az exem - olyannyira férfias, hogy én egyedül nem is voltam neki elég, megcsalt többször is.... a jelenlegi párom (férjem) sokmindenben az ellentettje és vele vagyok igazán boldog és érzem magam biztonságban
62. 44b8637c85 (válaszként erre: 57. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:34
na azért ezek már sztereotípiák, ezzel vigyázz!! nem úgy van az, hogy aki "bújós" az nem férfi!!! :)
61. Arianne113 (válaszként erre: 59. - Hannapanni)
2012. jan. 17. 15:33
Hát az hogy segít, és mindent megcsinál helyettem azért nem ugyan az :) Én nem is engedném hogy a párom mindent helyettem csináljon, mert akkor nagy valószínűséggel nem is találnék értelmet az életnek, mert sosem magam csinálnék semmit.
60. 44b8637c85 (válaszként erre: 55. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:32
Persze, neki kell döntenie! Én nem is olyan régen léptem ki egy nagyon hosszú kapcsolatból, mert a párom férfiként sajnos már nem volt képes betölteni a szerepét. Igazából az Én igényeim változtak meg, és bár mint ember "tökéletes" de mint férfi már nem volt társam. Természetesen sosem mondtam vagy gondoltam hogy szánalmas, csak számomra nem elég férfias. Azóta megtaláltam a nagy betűs férfit, és sokkal sokkal boldogabb vagyok és nagy betűs nő lettem :) szóval, az élet túl rövid ahhoz hogy megalkuvók legyünk valamiben, ami lehetne jobb is :))
59. Hannapanni (válaszként erre: 49. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:29

Senki sem tökéletes, ez nyilvánvaló. Ráadásul idővel az emberek valamilyen szinten változnak, vagy talán csak felnőnek (velem momentán ez történt) és egyszer csak kinövik a kapcsolatot.

Az exem azt mondta hitetlenkedve: "de te eddig nem ezt mondtad" és így is volt. Valami megváltozott bennem, és ami addig jó volt (hogy mindent megold helyettem - marha kényelmes ám), az hirtelen elviselhetetlen korlátozás volt.

Mi itt elvitatkozhatunk azon, mi itt a helyes megoldás, de itt a topik indítójának kell a saját válaszát megtalálni, függetlenül attól, mi mit szavazunk meg helyesnek.

58. spinneli (válaszként erre: 4. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:29

Én úgy látom, hogy az alap személyisége zavarja...amivel sok mindent nem tud kezdeni a másik, ha ennyire alapellentétek vannak, az évek során csak mélyülhet.

Egy ilyen tipusú férfi mellett nem minden nő érzi magát biztonságban, és ha egy nő nem érzi magát biztonságban megette a fene az egészet.

57. 18e55ba98f (válaszként erre: 52. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:28
Szerintem (ÉN véleményem) nem férfias a házimunka. Amúgy beletrafáltál, mert nekem a katonák jönnek be! És a külső nálam döntő. Ha tetszik, az már félsiker.Ha mellé férfi a javából, az már tuti. Utálnám a nyálazós, bújós, köténykés férfiutánzatokat!
56. Arianne113 (válaszként erre: 54. - 44b8637c85)
2012. jan. 17. 15:28
Igazad van, teljesen.
55. Arianne113 (válaszként erre: 51. - 44b8637c85)
2012. jan. 17. 15:27

Ebben teljesen igazad van. Engem tényleg csak az zavart de le is írtam, hogy aki nem olyan férfias az szánalmas.. ez nemigaz!


Nem akartam senkit megbántani, ezt blackberry is tudja. ( bocsánat emlékezetből írtam a neved! )


Mi itt csak próbálunk megszívlelendő jótanácsot adni, de a vége úgyis a topik indítón fog múlni.

54. 44b8637c85 (válaszként erre: 52. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:26
Tökéletesen igazad van, ugyanakkor ne felejtsük el hogy az igényeink is mások! Az a férfi aki Engem boldoggá tud tenni, az Neked nem biztos hogy megfelelő lenne!! Ez pedig így is van rendjén! :)
53. spinneli (válaszként erre: 1. - Bcd6dce54e)
2012. jan. 17. 15:26
Úgy látom, hogy már döntöttél, csak némi megerősítésre vágysz...
52. Arianne113 (válaszként erre: 50. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:25

Akkor írd úgy hogy TE személy szerint.

De kicsit úgy éreztem az írásaidból, mintha nem vennéd emberszámba azt a férfit aki nem tipikus férfias.. az én párom sem az! Pont az előbb beszélgettem vele erről, és még mondta is hogy megváltozik a kedvemért de határozottan visszautasítottam, mert én nem azért szeretem őt mert annyira férfias, hanem mert szeret engem, és tudom hogy mindent feladna értem! Azért szeretem amilyen.

És nem azért ahogyan kinéz... Ergó kinek mi a férfias...


Ez nem szánalmas... nem minden ember nő fel úgy hogy komplett katona lesz belőle...

51. 44b8637c85 (válaszként erre: 45. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:23
Igazából egyetlen ember tudja mi a jó a kérdezőnek: Ő maga!!! A többi, részünkről nem más mint találgatás... nem tudunk az Ő fejével gondolkodni, nem tudhatjuk mitől lenne boldog??? Az viszont tény, hogy a környezet nyomása nagyon gyakran bírja rá az embert cselekvésre vagy éppen ellenkezőleg, passzivitásra és megalkuvásra. A kérdező hölgy már a kákán is csomót keres, ugyanis valószínűleg a párja iránt táplál érzelmek, már elmúltak! Ehhez mindig két ember kell, ahogyan egy megromlott kapcsolat rendbehozatalához is. Esetében; a férfi nem tud változtatni, a kérdező pedig már nem akar... ergo, már csak idő kérdése mikor válnak szét útjaik! Persze megtörténhet az is, hogy marad minden a régiben, akkor viszont egy megkeseredett, életunt "nő" fog néhány éven belül a tükörből visszatekinteni... az pedig senkinek sem jó!!!!
50. 18e55ba98f (válaszként erre: 49. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:22
Nekem meg úgy, mintha kötekednél!:) Viccet félretéve: én nem tudnék olyan férfival élni, aki olyan, mint a topic indítójának párja. Többen is tanácsolták, hogy lépjen le. Szerintem is, mert a pasi szánalmas.Átéreztem a problémát, azért tudom, hogy én sem tudnám megkívánni ha igénytelen és olyan mint egy bejárónő!
49. Arianne113 (válaszként erre: 48. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:19
Ez most úgy látszott hangzott számomra, mintha te olyan tökéletes lennél...
48. 18e55ba98f (válaszként erre: 45. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:17
Nekem a kicsit igénytelen és az, hogy női dolgokban éli ki magát, ráadásul tör-zúz, az pont elég lenne, hogy ne keressem a társaságát.Kicsit Mr. Bean.
47. Arianne113 (válaszként erre: 31. - Jasmine24)
2012. jan. 17. 15:17
Igen elnézést kérek amiért neked küldtem.
46. Arianne113 (válaszként erre: 45. - Arianne113)
2012. jan. 17. 15:15

Én nem akarok neki rosszat, és szerintem más sem aki azt mondja hogy először próbálja meg rendbetenni a dolgot és ha nem megy ha tényleg nagyon nem megy akkor lépjen.

Ez, ha számodra rosszakarás, meg a társadalom elvárása, akkor megeszem a kalapomat..

45. Arianne113 (válaszként erre: 36. - 18e55ba98f)
2012. jan. 17. 15:14

Ez kérlek nem a társadalom elvárásairól szól. Arról szól, hogy ha most ilyen könnyen feladja, hipp hopp elköltözik, aztán majd egyszer ráébred valamikor, amikor a férfiakkal kiélte magát, hogy mégis csak hiányzik egy ilyen ember, mert tökéletes ember nincs, és ennek a férfinek ahogy olvashattuk az a legnagyobb hibája, hogy kicsit igénytelen dolgozó ember, és megad neki mindent...

aki erre vágyik tegye ezt, de utána ne panaszkodjon..!

44. burberry0324 (válaszként erre: 35. - Hannapanni)
2012. jan. 17. 15:12
Ehhez a hozzászóláshoz hasonlít leginkább az én véleményem is! Nincs értelme gyötörni egymást együtt, ha nem megy!
43. Jeanqska (válaszként erre: 35. - Hannapanni)
2012. jan. 17. 15:11

Egyetértek.

Én is kiléptem, igyekeztük kultúráltan rendezni, még akkor is, ha neki fájt a dolog. Esélyt adtunk magunknak. Ha már együtt nem ment, ismerkedjünk meg olyan emberrel, akivel mehet.

42. filcike (válaszként erre: 1. - Bcd6dce54e)
2012. jan. 17. 15:08

Tudod az én "exem"ugyan ilyen,azzal az eltéréssel,hogy nem mosogat,nem takarít,nem jár boltba,nem dolgozik,söt még nehezíti is a mindennapjaimat.

1 hete átköltöztem a másik szobába,tehát nem vagyunk már együtt,de a gyerekeknek nem akartunk nagy törést okozni.ha nagyobbak lesznek szétköltözünk.

nem lehet kibírni,szerintem te is lépj!

1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook