Nem kell hogy a szemetesben landoljon, főzz ki valami teljesen mást! (beszélgetős fórum)

Ételt nem dobok ki, változatosan fel lehet használni maradékot, ahogy a cikk is írja.

Viszont a kenyér régebben sokszor kidobásra került, 1-2 nap alatt sokat romlott az élvezeti értéke, akár meg is penészesedett.

Akkor vettem egy kenyérsütő gépet, így olyan kenyerünk van, amiről tudom, hogy mi van benne, kidobni sem kell, és nincs 100 forint a 70 deka körüli kenyerem.

Kb velem egy idős háziasszony mondta (műszakból buszoztunk haza, egy helyen dolgoztunk), hogy ő bizony megfőz akármilyen fáraadtan is minden nap, mert az bizony megérződik az étel ízén, ha másnap melegítettük! - Lehet, egy ilyen "jó háziasszony" fia a kollégád?

Akkor sem értettem, most sem értem. Ha a napi 8 óra és váltóműszak után még naponta főz is, akkor nagyon fáradt lehet, és saját maga teszi mártírrá magát. Mert a férje, a gyerekei ezt fogják elvárni akkor is, ha már esetleg nem lesz rá képes.

A háztartásokat is, hidd el.

Nekem konkrétan van egy kollégám, aki munkába menet megvesz mondjuk öt zsemlét, meg egy lefóliázott tasak szalámit, amiben kb. 15 dkg szalámi van, és ha nem fogy el neki ebédig az öt zsemle, utána kidobja, a szalámival, sajttal együtt, mert azt már ő úgysem eszi meg. Mert néha sajtot is vesz.

Nem tudom mi lehet náluk, mert állítólag a főtt ételt is csak aznap eszi meg, másnap már nem..

Persze kikérheted, de annál fiatalabb korosztályra gondoltam :)

Tiszta szerencse, ha 32 évesen "már" tud főzni valaki.

Amúgy a legtöbb férfi most sem tud főzni...

Persze tisztelet a kivételnek :)

Ez az a téma, amin kár vitatkozni.

Tegnap láttam egy fiatal párt a boltban tanácstalankodni. Lehet, hogy nyaralni jöttek és nem is áll komplett konyha a rendelkezésükre, de a bolti fagyasztóláda mellett kötöttek ki. Némi válogatás után egy rántott sajtos készítmény mellett döntöttek, de a kis dobozkát vették, ami eredetileg gyerekeknek készült. Nem tudom, jóllaktak-e vele, de elég sokba is került. Remélem, nem csalódtak benne.

Én úgy nőttem fel, hogy nem került étel a kukába. Ha valamely főtt étel nem fogy el, esetleg pár falat marad csak, az a kutya-macska kajába kerül. De általában elfogy minden. Ha végképp nincs hangulatunk az eégszet megenni, lefagyasztom.

Nem veszek olyan élelmiszert, ami nem néz ki jól, de pl, gyümölcsnél elkérem azt a barackot mondjuk, aminek esetleg egy részét ki kell vágni, de a többi láthatóan egészséges. Ezt a többire ráadásként ingyen meg szoktam kapni. Tudom, más nem vinné el, és másnapra az egészet ki lehet dobni, így csak egy részét kell kivágni.

Amikor én voltam kamasz, Anyu sokat dolgozott, sokszor csak bevásárolt és futott haza. Ő nem nagyon gondolta át előre, mit vesz, így előfordult bizony, hogy amikor nekifogtam a túltöltött hűtőben rendet csinálni, találtam drága felvágottat hátracsúszva, romlottan.

Ez tanulságos volt, én nem veszek addig másikat, míg az előző el nem fogyott.

A hátracsúszás ellen bevált nálunk, hogy kiürült jégkrémes dobozokban van a felvágott, másikban a kolbász, harmadikban a sajt.

Fagyasztót nem használok, nem éri meg. A hűtő kis fagyasztórésze tökéletesen elég kettőnknek.

Nemérg meglepődtem, valaki arra készül, hogy húsból bevásárol előre és lefagyasztja. Mivel amúgy is közel van hozzá a hentesbolt, én ezt feleslegesnek tartom. Nem szokott áruhiány lenni manapság.

A nyugdíjasok tartalékolnak -ról az a véleményem, hogy ez az előző generáció szokása volt inkább, akik ma már nagyon idősek. Volt anyósom otthon tárolt legalább 25-30 kiló cukrot és lisztet, hogy lehet még háború. Ő gyerekként élte át, még emlékezhetett a nélkülözésre.

Általában azt mondom, hogy nem kell általánosítani. :D

Mindig annyit veszek ami éppen elfogy.Falun semmi nem kerül a szemetesbe,van háziállat nekik kerül ki a maradék.

Főnökasszonyom ahol takarítok,ő aztán vásáról . Sok mindennek lejár a szavatossága ,és a kukában landol.Ő megteheti.

Szerintem ez a "szemetesben landol" címke nem a háztartásokat, hanem az éttermeket jellemzi.

Náluk pedig a törvény diktál.

Nem ismerek senkit sem a családban, sem a környezetemben, munkahelyen, aki a kaját a szemetesbe dobná.

Persze a mai fiatalok már eleve több éven keresztül tanulnak, a legtöbb egyetemre, főiskolára jár, sokkal kevesebb ideje marad a konyhára.

Viszont sokkal több lehetősége van akár a net-en utána olvasni, hogy mit hogyan is kell sütni-főzni, akár egy főzős műsort a tv-ben, vagy videot megnézni, tanulni, már amelyik akar is tanulni. És igenis, sokan vannak közöttük is, akik akarnak tanulni, akik szeretnék tudni mindazt amit az idősebb korosztály. Nem gondolom, hogy ennyire sötét a helyzet, persze lehet, hogy én nem látok tisztán.

Az biztos, hogy erre, mifelénk nem igazán landol kaja a kukában!

32 évesen szerintem kikérhetem a fiatalabb korosztály nevében, hogy de, igenis tudunk főzni. Egyáltalán nem hiszem, hogy kevesebb főzni nem tudó egyén lenne, mint abban a korosztályban ahol általános volt, hogy a főzés csakis az asszony dolga, ergo a legtöbb ffi nem tudott főzni :P

A vegyünk jooo soakt, mert akcijos, majd rohasszunk mindent, szerintem tipikus nyugdíjas betegség. Nem szándékom a fiatalok vélt buneert revansot venni, csak ezt látom, lattam, a nagyszüleimnel, nagyneniknel, másoknál.

Barna gyümölcsből turmix... Blooooe... A banánon kívül mi ehető, ha barnul? :PPP

Igen, igazad van, csak az is probléma, hogy a fiatalabb korosztály jelentős része főzni sem tud, és honnan tudná, hogy gondolkodjon előre.

Megveszi amit a boltban érdekesnek talál, vagy épp azt megenné. De ha már ott van, mivel az adott élelmiszer akkor pont tetszik neki, hát vesz belőle még hármat.

Csak előfordul, hogy mire megenné már nem kell neki, hát kidobja.

Nem idejük nincsen, mert mindenkinek arra van ideje, amire akarja hogy legyen ideje, hanem senki meg sem tanította nekik hogyan spóroljanak.

Erről van szó: gondolkodás nélkül vásárolnak az emberek, csak azért mert most éppen kapható, vagy mert most éppen akciós, vagy mert van hely a fagyóba, hát legyen benne elég kaja, és még ki tudja mi okból.

Én nem csak mióta nyugdíjas vagyok, de még "örökké rohanó vállalkozóként" is mindig csak egy hétre előre vásároltam. És úgy tanultam, ha egyik nap pl. a pörkölt mellé nokedli, akkor abból főzök annyit, hogy a következő nap már percek alatt kész a tojásos nokedli. Vagy ha a sült mellé krumpli püré, következő nap azzal lesz a krumplis tészta, vagy a pörkölt maradékból a gulyásleves... már a heti terv is így készült, és vásárolni is ahhoz vásároltunk, hogy mi a terv.

Nem igaz, hogy ennyire nincs idő, és nem igaz, hogy ilyen sok az embereknél a kidobható kaja, az ablakon kidobált pénz.

És azért az sem mindegy, hogy a cikkben szereplő felmérést, számadatokat az ország melyik részében végezték el. Mert teljesen más eredményre jutnának az ország keleti részében, és más az eredmény pl. a "villa-soron" Budán.