Nem kell hogy a szemetesben landoljon, főzz ki valami teljesen mást! (beszélgetős fórum)

Sajnos én nagyon pazarlós vagyok. Sokszor van bűntudatom emiatt, mivel tudom, hogy sok ember szívesen megenné és éhezik a világon.

Amikor van egy új dolog az üzletben (élelmiszer) általában rögtön megveszem, ha ízlik elfogyasztom, ha nem akkor megy is a kukába. A többnapos főzött ételeket megeszem, de mondjuk a többnapos pékárút, kenyeret nem ha marad belőle. Szerencsére ez nagyon csekély mértékben fordul elő. Gondolkodtam rajta, hogy be kellene szerezni valami háziállatot és kevesebb lenne ezáltal a pazarlás mértéke. De sajnos kevés időm jutna rá.

Ő is szakács?

Konyhalány ismerősöm nem tud hazavinni ételt, be kell fizetnie ebédre, kicsit többet kap normál adagnál, amit éthordóban hazavisz, de ennyi. Teljesen ingyen kaja nincs.

Szomszédasszonyom fia szakács. Irigyeltem, de jó neki, micsoda finom ételeket ehet! Nemrég kiderült, hogy szakácsként itthon SOHA nem főz, csak barátainak, ha néha eljönnek. Olyankor a mosatlant bedugják a sütőbe :)

Viccnek szántam. De igaz.

Egyetértek! Pontosan ez az én meglátásom is, hogy mostanában alig van fórum, ahol néhány hozzászólás után a téma ne fordulna teljesen más irányba, mint amit a fórum indító kezdeményezett.

Lassan minden fórum olyan csalamádé, vegyes vágott savanyúság lesz.

De tudod, miért van ez?

Mert egyesek (elég sokan) azt hangoztatják, hogy a nővérek megeszik meg haza hordják a betegek kajáját.

Persze azért normálisabb helyeken inkább segítenek kibontani, megenni, vagy beteszik a hűtőbe másnap reggelre az ehesebb ferfi betegeknek, akik nem inkább a házi kosztot eszik.

Félre értel! A kaja-kidobálással én sem értek egyet, korábban (tegnap) már megírtam ezzel kapcsolatos véleményem.

Itt most a fiatalok főzési ismereteihez kapcsolódóan tetszett Panka hozzászólásából az a mondat. Én mindenesetre úgy értelmeztem, és nem az egész témára gondoltam.

Évekkel ezelőtt, a nagymamám combnyaktöréssel kórházban volt. Az egész szobában idős betegek voltak, és amikor mi mentünk, a vacsora már oda volt téve a szekrényükre. Mivel mozdulni sem nagyon tudtak, hozzá sem nyúltak a műanyag tálcára lefóliázott szalámi, sajt, vaj vacsorájukhoz, ami mellé tettek valami zsemlét is.

Nemsokára jöttek a nővérek, jaj hát maguk nem ették meg a vacsorát? Fogták, összeszedték, és ott a látogatók orra előtt beledobták a kukába úgy ahogy volt lefóliázva, megbontatlanul...

Az érzelmi zsarolás elég visszatetsző, és ha az illető érzékeny rá, ellenkező hatást vált ki.

Legközelebb inkább kidobja, csak hogy ne piszkálják.

Ez egy olyan szörnyülködjünk együtt másokon fórum?

Igenis sok férfi tud főzni. És jól is csinálják, mert szeretnek enni, így nagy odaadással készítik az ételt.

A fiatalok meg lehet, hogy úgy érettségiznek le, hogy nem tudnak főzni, de egyrészt akkor még nincs is rá szükségük, mivel általában onnan még messze van, hogy egy családról kelljen gondoskodniuk. Másrészt például a koli nagyon jó közeg ahhoz, hogy az ember megtanuljon spórolni és egyszerű, gyors, olcsó ételeket főzni.

Pedig csak el kellene olvasni, mi van rajta.

Az ilyen eldobálósoknak kellene egy hűtődoboz, dobja abba.

És amikor elviszik ezeket az élelmiszereket mondjuk szendvicsekké alakítva egy szegényebb családnak, akkor legalább a videót meg kellene mutatni az ilyen szégyentelennek, aki így megjátssza magát. Igazából végighurcibálnám egy szociális segítővel a szokott útvonalán.

Férjem kollégája megvesz egy darab kenyeret, eszik belőle és azzal a lendülettel kidobja maradékot a kukába, ezt már holnap nem eszi meg. Csak a frisset!

Szomszédasszonyom rendszeresen annyi zsemlét vásárol, amit nem tudnak megenni, másnap átadja nekem, hogy vigyük el falura a tyúkoknak. Megszárítom zsemlemorzsának, hiszen nem romlott, tegnapi puha áru. Nem tűnik drágának, de napi szinten ez mégiscsak luxus.

Nagyon-nagyon ritkán fordul elő, ha valamilyen élelmiszer a nyakunkon marad, kifejezett bűntudatom van miatta, amiért nem tudtam odafigyelni.

Nálunk az a módszer vált be, hogy nem vásárolunk érzelmi alapon. Bevásárlólistával megyek, leginkább akkor, ha itthon elfogyott a kenyér, mert akkor ugye menni kell... :) Meggondoltan összeszedem, hogy mi hiányzik, a köztes napokon nincs shoppingolás.

Nekem régebben az egyik főnökasszonyom paradicsomot evett, legurult az asztalról, erre eldobta.

Egy másik kolléganőm meg fogta magát, kivette a papírkosárból, jól megmosta és megette.

Ráadásul ez régebben volt, akkor nem lehetett télen-nyáron mindig friss paradicsomhoz jutni.

Akkor meg mért kötsz bele :D

Mert tutira nincs jobb dolgod?

Esetleg gyakorolgathatnád, hogy írj helyesen..

Persze, de ami nem a tányérokban maradt meg, azt készen is le lehet általában fagyasztani. A megmaradt krumplipüréből lehet krokett.

Ami a tányéron hagytak, azt fel lehet ajánlani egy szomszéd kutyának, ha saját nincs. Vagy a legközelebbi malacka is boldogan megeszi.

Nálam a cicákat is boldoggá lehet tenni házi főtt étellel.

Aaz igazság, hgy ha egyedül vagyok olyankor nincs kajakidobálás, mert addig eszem amit főzök, vagy megveszek, ameddig van.De ha többen vagyunk, akkor nehezebb kiszámolni, mert ha kevés az a baj, ha sok, és marad belőle, egy kevés, akkor az már nem elég több személyre, és akkor megint fözni kell, és így tovább.Olyan is van , hogy vagy éhesek vagy nem, vagy éppen máshol már ettek, van olyan is hogy kapunk, akkor megint marad amit főztem...stb..Egy szó mint 100 egyedül könnyebb ebből a szempontból.

Vagy ha vendég van nálunk, akkor is borul minden, mert nem vehet és főzhet az ember pont annyit amennyire szükség van, mert nem akar szégyenben maradni, így sokszor megmarad.

18 évesen is főztem :P

Nem tudom, te milyen nyomorék pasikkal és bendzsa fiatalokkal vagy körülvéve (vagy tán csak gondoltál egyet, mert azt írta az újság), de koszonoviszonyban sincs a cikket a valósággal. A fozocskezes már rég trendi, csak nem azon az elnaradott volnalon, ahol a minőség a rántott hús méretére utal, es a portolt, krumplis tészta szintjén megáll a tudomány.

Amúgy a cikk semmitmondó töltelék nulla információ értékkel, de persze a neten elfér.

Amit más is említett, a sok hulladék nem otthon keletkezik. Az éttermek, és a kereskedelmi hulladék a jelentős, de annak gondolom te sem örülnél, ha kétes vagy romlott ételt kapnak valahol, mert az étterem vagy üzlet vezetője megpróbálja zöld lenni.