Nem kaptam semmit Valentin napra (beszélgetős fórum)

Én is adtam már egy kis vödör ruszlit szülinapi ajándékba a férjemnek, díszcsomagolásban.

A boltos kislány megértette, hogy ezt csak ő szereti a családban, de ő nagyon. Olyan szép kis masnit rittyentett a csomagra, hogy csuda.

Tudom, kezd már elveszni a hagyományok eredete, nekem fura, hogy már rég férjezett nőket is meglocsolnak, hogy szülő ad a gyerekének virágot ballagáskor, hogy a szerelmesek napján a gyerek is kap valamit. Pedig végül is a szerelem gyümölcse... és ki hogy ünnepel tényleg.

Nálunk sok a téli szülinap. Egy időben gondoltam arra, hogy kitaláljuk a fejtett bab ünnepét a nyár közepére, de végül is hamvába holt az ötlet.

Mert itt így szokás:DDDD

Én egy kihagyott ajándék alapján nem mernék messzemenő következtetéseket levonni egy kapcsolatról.

Ezért is kérdeztem az első ideírt hozzászólásomba, hogy mit szeretne hallani/olvasni a fórumindtó.

Azt gondoltam, hogy nem esne jól neki, ha megírnám pl., hogy mi nem tartjuk a Valentin napot, de azért a férjem úgy jött haza munkából, hogy hozott nekem egy doboz csokit piros és szívecskés csomagolásban, valamint egy mini korallvirágot szívecskés kaspóban, én meg egy doboz sörre rákötöttem egy szív alakú milkát, illetve a gyerek (30 éves lesz) is kapott egy kindercsokit, ha már gyerek és még szeretjük is az év 365 napjn:D

Ha ezt akarta olvasni, hát itt van, de szerintem ezzel csak még inkább duzzogós lesz, mert azt hiszi, hogy csak az ajándékokkal lehet kifejezni, hogy gondolunk valakire.

Azt gondolom, hogy egy ilyen fórum témára nem feltétlenül jó az sem ha kérkedünk, hogy bezzeg mi kaptunk, és az sem, ha ráerősítünk a sajt magának generált nyomorára, hogy még nyomorultabbul érezze magát egy elmaradt szívecskés valami miatt. Ezért írtam, hogy kimaradt a lapátra....

A fórumindítónak felnőtt módjára kellene viselkednie, ha már felnőtteset játszik (párja van, vele él, stb.) és nem duzzogni, hanem jókedvűen közösen befalni a fincsi szívecske sütiket:D

29 éve még élt a férjem, még nem is volt a férjem, akkor udvarolt a legjobbban. De emlékszem a V napon mind a ketten jót nevettünk, hogy miféle beteg majmolása

amerikának

Belegondoltam, hogy jólesik, ha felköszöntenek?

Végül is, hogy gondol rám, veszi a fáradságot, szól vagy ír: igen.

Kezd kialakulni a névváltoztatásom óta, hogy a baráti köröm egymással veresengve írja a kedves köszöntéseket a névnapomra. És habár ebből a családtagok kimaradnak, mert ezt ŐK, az a bizonyos kör találta ki, és habár nem várom el, és habár nemhogy nem várom el, évről évre elfelejtem, mire odáig jutunk, így továbbra is minden évben meglepnek vele. Kezd a szülinapomnál is kedvesebb nappá válni.

Ami viszont kicsit rosszul esett, hogy amikor vagy két percre valamiért beléptem a facére, a lányom rám írt, hogy bocs, fel akart hívni szülinapomon, de elterelődött. Már közel egy héttel utána voltunk... Hát akkor inkább ne is erőltessük.

Ha neki jólesne, megvenném bármikor.

Nem egy x naphoz kötötten. De írtam, nekem ehhez az ünnepesdihez nincs is tehetségem.

Páran boldog szülinapot kívánnak telefonon. A fiam személyesen. Ajándékot nem várok el. Névnapot sosem tartottunk.

A fiamat mégis mivel lepjem meg? Egy fedél alatt küzdjük át a hétköznapokat, felnőtt fiatalember. Vegyek neki húsvétra csokitojást?

Pedig nem igazán a virág ilyenkor a tipikus ajándék, úgyhogy megszívták.

Azt nem értettem sose, hogy valakit miért zavar, hogy mások olyat ünnepelnek, amit ő nem? Neki ettől rosszabb lesz?

Nincs hagyománya, de lehet, 100-200 év múlva lesz. A világ változik szerencsére.

Igaz egy csudát. Örömet szerezni sokféleképpen lehet, nem csak ajándékkal. Nincs ajándékozós meg nem ajándékozós ünnep, csak ünnep van, és a kötelezővé érlelt szokások.

A régi karácsony imádsággal telt, kicsit bővebb étkezéssel, ha volt... a gyerekeknek pár piros alma adta a színt a hó fehérségében. Slussz.

- Szánalmas vagy nem, a virágkötők elunták, hogy a halottak napi divatőrület után nincs keresetük, és igenis tudatosan hozták be ezt a Valentint, aminek nincs kulturális hagyománya itthon. Ez bevallott és elismert dolog.

Én nem nevezném figyelemnek, ha a kötelező naptári napon "meglepnek" valamivel.

Vágott virágot sosem szerettem kapni. A fontosabb kapcsolataim elején ezt mindig közöltem is. Valahogy elhitték, hogy nem szeretek egy élő dolog haldoklásában asszisztálni.

Borítékolom, hogy majd lesajnalnak, hogy neked milyen egyhangú szürke az életed, bezzeg ... 🤣

Amúgy teljesen egyet értek veled.

És régen bizony családi hagyománya, rangja volt az ünnepeknek, és családösszetartó ereje volt.

Nem fujjogtak, hogy én lexarom a Húsvétot és rajtam nem gazdagszik senki, hanem a legény meglocsolta a leányt, a leány kipingálta a tojást, sült a kemencében a kalács, sonka, a vallási felhangra se utálkozott senki, max. vagy vallásos volt vagy nem, de magánügyének tartotta. És együtt volt a család.

Hollókő pedig a világörökség kincse.

[link]

(Bocsi, hogy idekeveredett Valentinhoz:))