Nekem kellene máshogy viszonyulnom a párom exéhez fűződő viszonyához? (beszélgetős fórum)

Én 30 évesen mondom ugyanezt. Nem keresem, de ha megtalál adok egy esélyt. Azonban fenntartásaim vannak.

Viszont van aki a sok csalódás miatt megkeseredik.

A fene se tudja, hogy mi az ami mozgatja, mert többnyire azt látom, hogy jó adag szerencse is kell hozzá.

Egy közeli ismerősöm még 70 évesen is párkeresőzött. Mindig attól félt, hogy kihasználják és milyen érdekes: minden általa megismert férfi megpróbálkozott ezzel.

Én az ideális esetre gondoltam, mikor valaki tudja, hogy mit tud nyújtani, és tudja, hogy mit vár.

Ha valaki nem azt kapja, amit vár, mert lejjebb engedte azt a bizonyos mércét, elnéz dolgokat, nyel, csalódások érik, akkor folyamatosan frusztrált lesz és boldogtalan.

Van, akinek jó így is, mert legalább kapcsolatban van, még ha az szar is, van, aki inkább megvárja a számára megfelelőt.

Szerintem is jól áll hozzá olyan szempontból, hogy lekommunikálta a dolgot!

Aminek nem örülök, hogy mintha kevesebbnek és esélytelenebbnek gondolná magát egy új kapcsolatra, csak mert elmúlt 50.

Azt írta, hogy biztos nem kezdene már újabb kapcsolatba, ha ennek vége lenne.

en viszont gyakran latom azt, hogy ez a magasra tett merce az oka annak, hogy sokan maganyosak, legyenek fiatlaok vagy idosek. mert nem onmagukhoz merten merceznek. sokan nem nezik azt, hogy ok maguk mit tudnak nyujtani ahhoz merten, amit elvarnak egy lehetseges partnertol

szerintem ercsi jol all hozza, elmondta, mi bantja, ha a pasinak fontos, fontosabb, mint egy exnovel valo kapcsolattartas, akkor megoldodnak a gondok. ha nem tud ennyire sem tekintettel lenni, akkor viszont folyamatosan romlani fog a kapcsolat

lehet, hogy 50 felett nem megalkuvasrol szol a dolog, csak akkor mar mas dolgokat varhat el az ember egy kapcsolattol

Ercsi írja, hogy így 50 felett, ami még fokozza az általad említett jelenséget.

Mert ha 30 körül is, akkor 50 felett mennyire?!

Szerintem ha egy nő magasra teszi a mércét, akkor nincs az a magány, ami leszállítsa azt.

Én is nagyon remélem, csak azt nem hiszem, hogy győzködésre fog "megtérni" a pasi.

Sokmindent el lehet szavakkal érni, de azt pl nem, hogy "szeresd" vagy "ne szeresd" - persze ez most így sarkítva van, de a "rávilágító" szavak tulajdonképpen ezt sugallják.

Ercsi, ha ragaszkodsz hozzá, akkor ne az ex negatívumait hangsúlyozd, hanem a magad pozitívumait. Vagyis szerettesd meg magad vele mégjobban!

Szerintem ez nem kor, hanem magány függő. Mi nők rontjuk el azáltal, hogy beérjük kevéssel is.

Még nehezebb a történet, mert másban meg ideális a fórumindító pasija. Én nagyon remélem, hogy kikerül az ex a történetből.

Én is erről beszéltem, hogy miért hajlamos 50 felett az ember a megalkuvásra? Miért nem a legjobbat akarja magának?

Te leírod magad ötven valahány évesen?

Az elég baj!

Valószínűleg ezt érzi rajtad a pasi is, és ezért gondolja, hogy bármit megtehet veled.

Beleférnek a hazugságok is, meg bármi.

Te meg azért véded, hogy a szemellenződ megmaradjon a békesség kedvéért.

Akkor úgy mondom, hogy így 50 felett hajlamosabb az ember a megalkuvásra. Bár ez azért is van, mert egy értékes, tüneményes ember, akiért érdemes "harcolni?". nem akarom mindjárt az első problémánál feladni a kapcsolatunk, először megnézném, hogy megtettem-e mindent azért, hogy megjavítsuk az elromlott dolgokat...

Elmondtam, hogy én hogy látom a történetet. Tulajdonképpen ő is ezt látta. Nem egyedül akarja leélni az életét, ezért keresett társat magának...Most ha ezek után ő mégis úgy dönt, hogy túl fontos az ex...akkor csomagolok, és hazacuccolok. De elmondhatom, hogy mindent megtettem...és nem lesz lelkiismeret furdalásom.

Ha nagyon mélyen magamba nézek, akkor lehet, hogy...Önző okok is vezérelnek...Ha szakítunk, akkor nem érzem úgy hogy tovább szeretnék próbálkozni a társkereséssel...

Azért nem hiszem, hogy annyira befolyásolna. :)

Gondolod, hogy "így 50 felett" meg kellene alkudni?

Nem becsülni inkább magunkat annyira, és egyre jobban, hogy félmegoldásokkal ne érjük be?

Talán pont azért is, mert rövid az élet ... :)

Én azzal vigyáznék, hogy rámutassak dolgokra, mert lehet, hogy ezzel magam ellen hangolnám, vagy méginkább az ex karjaiba sodornám.

Mondjuk, ha én akarnám ezt a pasit.

De szerintem nem.

Nem igazán. Ezt be kell vallanom. Gyors volt ez az ismerkedés...De azt mondom, hogy nem olyan rossz az emberismeretem, mert benne nem csalódtam, és az exes történeten kívül nincs semmi megbánni valóm.

Így 50 felett...már másként nézi az ember a dolgokat. Rá kellett jönni, hogy tényleg rövid az élet. Míg fiatalon azt hittük, hogy rengeteg időnk van mindenre...:)

Nem költözött volna a lányzó. És ezért gondolom én, hogy a párom még mindig szeretheti, vagy legalábbis akkor még biztos szerette, mert arra gondolhatott, ha nem lesz a közelben a lány, akkor békében élhetnek együtt. Lehet hogy ez így is történt volna, ha végig tudják csinálni amit elterveztek.

Nekem sem tetszik ez a költözős dolog. Ráadásul, hogy ugyan tudtam, hogy az exel ilyen terveik voltak, de arra gondoltam, hogy ez a párom ötlete volt, hogy oda költözzenek, mivel az ő lánya ott lakik abban a helységben.

De hogy kiderült, hogy nem is az ő ötlete volt, és mind ez akkor történt miután egyszer már szakítottak a lány miatt...Hiába a tiltakozás, hogy csak sajnálta...Ezt nem teszem meg pusztán segítségből senkiért, ha nem fűzök reményt a boldog kifejlethez. Volt ott érzelem még....Biztos vagyok benne.

De remélem a még szó áll, és azon van a hangsúly.

Most, hogy végig beszéltük a dolgokat, pár pontra rámutattam, ami szerintem a tesztelés, kihasználás és hülyének nézés kategóriája szerintem... Ezek jó részét látta ő is, másik részét saját magának sem akarta bevallani... Én többet nem tehetek az ügy érdekében.

A többi a párom dolga.

*velük

elnézést!

Csak azért kérdezem, hogy volt-e elég idő rendesen megismerni egymást, vagy most folyamatában derülnek ki a dolgok.

Mi az, hogy a ti korotokban már?

Semmiről sem vagy lekésve :)

Az én hiúságomat azért pöccintené rendesen, hogy azzal a másikkal már mindent fel akartak égetni maguk mögött, mindent eladni, aztán közös ház, stb.

Viszont itt nagyon nem stimmel a képben az, ha ilyen terveik voltak, hogy a nő lánya rájuk telepedett, és azért történt a szakítás. Fura.

Vagy ő is költözött volna veletek?

Másik ex: Akivel azelőtt volt 8 évig. Néha írnak egymásnak, hogy mi van veled? A gyerekekkel mi van. Nem napi kapcsolat. Igaz, hogy őneki is van párja, és messze is laknak.

Hát, az összeköltözésünk fél éves. És előtte - tényleg nem sokkal ismerkedtünk meg. Nem megbeszélt dolog volt, hogy na, ekkor meg ekkor pakolunk, és összeköltözünk. Csak úgy adódott a dolog, és egyszer csak azt vettük észre, hogy tulajdonképpen együtt lakunk. Eleinte reggel jött, hogy elvigyen dolgozni, délután haza hozott, aztán ...

Nagyon gyorsnak tűnt a dolog, de a mi korunkban már...A volt férjemmel 4 évig jártunk együtt mielőtt összeházasodtunk...Ennyi időt már nem pocsékolunk el. :)

Így igaz. A nyaralós képet küldte az exnek, de legelőször, amikor találkoztunk, azokból nem küldött még neki, nehogy rosszul érezze magát. Dolgozni pedig azért nem dolgozik, mert épp akkor ment nyugdíjba, amikor találkoztunk. És az ő házában lakunk, és az ingatlan vásárlással se volt bajom éppen az általad leírtak miatt. Az nem tetszett, ahogyan kiszállt belőle, és a páromra lőcsölt minden terhet, és aminek ő issza meg most a levét - különösen, hogy nem is az ő ötlete volt, hanem az exé.

Így még nem néztem az együtt élés kérdését, de igazad van. Nem érzem lezártnak a történetet, az biztos.

De saját tapasztalatból is tudom, hogy nem egyszerűen engedünk be az életünkbe valakit. Én legalábbis, és ha bekerült, akkor a családhoz tartozónak érezzük. Utána - ha nem is akarunk tőle semmit, de kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi történt vele, a gyerekek rendben vannak-e... Elengedni is idő...De úgy gondoltam, hogy fél év azért azt hittem elég.Bár az is igaz, hogy a nyaralásig nem tette szóvá.

Milyen másik exnek???

És milyen kapcsolatot tart vele? :O

Mennyi idő után költöztetek össze? Az együtt élés tart fél éve, vagy az összes ismeretség?

szerintem felreolvasgattad. a pasi pont hogy mutogatta a nyaralasos fotot exnek, lanyanak, nem rejtegette. ha jol emlekszem, talan nyugdijas a pali, azert nem dolgozik, es nala laknak. a kozos ingatlanvasarlas pedig nem gaz, hiszen egyutt voltak, akkor inditottak

en nem vagyok biztos abban, hogy a pasi az exet szereti meg. akkor siman maradhatott volna egyedul, nem koltozik ossze massal, es siman talalkozhatna etyepetyere is a novel. normalis az, hogy szerette, az lenne gaz, ha csupa olyan novel akarna egyutt lenni, aki irant nem erez. szerintem semmi nem kenyszeriti, hogy a foruminditoval akarjon egyutt elni :D

Nem dolgozik az illető? Miért nem? A te házadban laktok? Ő költözött Hozzád? Ez nekem nem stimmel. Az ingatlan vásárlásos történet sokkal többre utal, mint egyszerű ismeretség, és az, hogy a közös fotótokkal nem akarta bántani az exet. Ez is gondolatébresztő. Tehát bántaná, hogy mással van, Veled van. Ezek szerint úgy gondolja, az exe érez iránta valamit, és ezzel együtt törődik ennyit vele.

Kötődik a nőhöz túlzottan, ez mindkét sztoriból látszik.

Az biztos, hogy én most azonnal meneszteném a pasit.

Határozatlan, bizonytalan, oda is kötődik, hozzád is, és nem is szakítottak igazán. Biztos vagyok benne, hogy ölelkeznek is, lehet, hogy mást is csinálnak. Az ex vissza akarja szerezni.

Én nem tenném ki magam ennek az önbizalomromboló kapcsolatnak. Menjen, ha akar, vigasztalja, tutujgassa a szegény elesett szerencsétlent, de akkor maradjon is ott, kalap, kabát, bőrönd csomagol.

sztem jól érzed, h szereti.

én nem élnék ilyen kapcsolatban, az biztos.

1. tul nagy jelentoseget tulajdonitasz egy kepnek. nyilvan ha valakiert odavan, akkor nem fogja az orra ala tenni a mas novel valo nyaralast

2. itt szerintem a parod is ugyanannyira hibas es/vagy lodit. mi az, hogy az exnek segitsen ingatlanvasarlasban, es foglalohoz vesz fel hitelt? szerintem egy szerzodes eleg konkret, es ha a parod bevallalta, hogy ha uszik a dolog, egyedul o fizet, akkor igy jart, benne van a pakliban. nyilvan tudta akkor is, hogy a no hogy all anyagilag

nem vilagos az ingatlanos sztori, de nem is lenyeges. mindenesetre ha en nem tudnek megvenni egy ingatlant, nem vernem magam meg tobb hitelbe, hogy megis megvegyem, csak hogy az expalim ne jarjon rosszul :D

Én is így érzem. Ezért mondom, hogy köztünk ezen kívül minden rendben.

1. A fontos embereknek küldött azonnal képet. Lányainak, lányomnak és az exnek. A másik exnek miért nem küldött? Vele is tartja a kapcsolatot. Egyébként amikor megismerkedtünk szintén küldött mindenkinek képet rólam, és közös lépet is, még az ismerős barátnőknek is. csak ennek az exnek nem. Nem akarta, hogy rosszul érezze magát - párom mondta.

2. Szakítás után - szintén sajnálatból - segített neki. Ingatlan vásárlásos történet lett a vége, amit közösen tettek volna meg. Még hitelt is vett fel a párom, amit nyögni fog még jó ideig.Szerződés aláírása után visszalépett az ex. És ezek után még mindig ugrik, ha szól. Ja, úszott a foglaló, mert nem tudja megvenni így azt a házat. Másfél milla, és fizeti a hitelt még amit a foglaló kifizetésére vett fel. És ezt is azért, hogy az exnek segítsen. Szerinted? Ha nem szeretné., akkor a történtek után még szóba állna vele?

rosszul allsz hozza. ez a legfeleslegesebb dolog, arra gondolni, becsuljon meg, mert bezzeg veled milyen jo, es nem talalna olyat. hidd el, legyen szo akar pasirol, akar norol, nem az szamit, hogy az eleget tegyen egy listanak, hogy miert jo es kenyelmes, hanem hogy az ember szeresse es boldog legyen vele

ha szeret teged es boldog, kavarhat barmit az ex, nem er celba. ha nem szeret igazan teged, lehetsz a legszuperebb no, nem fogsz annyit erni a szemeben, mint az, akit szeret. ez igy van mindenkinel

en ugy ertettem azokbol, amit irtal, hogy elmondtad neki, mi a gondod, mi bant, o megertette, es igerte a valtozast. innentol szerintem nem kell ezen rugozni es lesben allni, mert barmi kis aprosagot jelzesnek fogsz venni, es folyton ott lesz benned a bizalmatlansag, megmergezel egy kapcsolatot, ami jo lehetne

ha ugy erzed, az exet szereti meg, akkor rendezkedj be arra, hogy ha veled is marad, az egesz kapcsolat errol fog szolni, es folyton tele leszel rossz erzessel. ha ugy erzed, szeret teged, minden okes veletek, akkor sem lesz tragedia, ha megis idonkent segit neki vagy masnak

Hát azért szeretnék adni esélyt ennek a kapcsolatnak úgyis, hogy mindent tisztáztunk. Aztán ha lebukik, akkor tényleg nincs tovább...

Nehéz olyan társat találni, akivel együtt is lehet élni - mondta a párom. Akkor talán elgondolkodik, hogy megéri-e kockáztatni...És azon, hogy szakítás után másvalakit keresne, az hogyan állna ehhez a kérdéshez.

Ő mondta, hogy milyen toleráns volt az én exemhez...hát, szerintem egy másfél hónap volt nagyon nehéz, mivel nehezen akarta megérteni hogy ez komoly, és tényleg szakítottam. De én már féléve ...És igen nagyon toleránsnak tartom én is magam.

Pozitív dolognak érzékeltem, hogy téged tehermentesit, hisz írtad a főzést is pl.

Meg hogy tesz-vesz.

Így értettem, klassz dolognak.

Vannak, akik a gép előtt töltik a napjukat.

Annyi jó dolgot írtál már a kapcsolatotokra nézve, hogy tényleg csak az a nyaralós facebookos történet a leggázabb, ahogy én látom. De ez is olyan, hogy ki mennyire érzékeny erre. Lehet, hogy neked bensosegesebb dolog megosztani bizonyos dolgokat, lehet, hogy neki nem jelent annyit.

Viszont sokszor leírtad, hogy úgy érzed, szereti meg a nőt.

Ezt mire alapozod?

Igen én sem szeretem a hazugságot. A magyarázatát, hogy miért tette, megértettem. De...elmondtam, hogy nekem az őszinteség a legfontosabb dolog egy kapcsolatban, mert ez a bizalom alapja. Ha pedig az elveszik...Félek is, hogy ez után mint fogok gondolkodni bizonyos dolgokról...

Ezért megkértem, hogy bármennyire fájó dologról is van szó, az igazságot szeretném tudni...mindenben.

Igen, valóban nagyon segítőkész bárkinek. Mondhatni, hogy tényleg szinte mindent megcsinál. Nagyon zavaró is volt eleinte. Amikor szóvá tettem, akkor az volt a válasz, hogy ne hülyéskedj, én itthon vagyok, te meg dolgozol. Bár az elhunyt párom is vitt vagy hozott melóból - attól függően, hogy hogy dolgozott, segített a háztartásban is.

De azért én is találok feladatot otthon - különösen, hogy itt a jó idő és a kertben is lehet tenni-venni. Meg a felújítás is ad takarítani valót. Azért mázolok, a festésben is segítek. Számomra ez a normális, hogy ilyen dolgokat is együtt csinálunk. Legalábbis, amit én is meg tudok csinálni.

A exnek nincs jelenleg párja - a volt férjével meg nem tartja a kapcsolatot.

Az is érdekes lehetett. :)

Nekem eddig nem volt ellenemre, hogy barátok maradtak, sőt találkozásunkkor ez plusz pont volt.Az előző exével is barátságban vannak, és nem zavaró egyáltalán. De ő nem is akkor keresi, ha szüksége van rá. Utána csak bosszantó volt, hogy milyen dolgokkal ugráltatja a párom. Amikor üdülni mentünk, akkor tűnt fel a dolog, hogy ez esetben talán az, hogy nem tud bizonyos mértékű távolságot tartani az exxel - kölcsönös.

De most, hogy kiderült, nem csak hogy a második esélyt megkapva ismét mondhatni - átverte, cca másfél millás kárt okozott, és még mindig pattan, ha füttyent...Ez gondolkodtatott el. Mondjuk én biztos ezek után nem állnék szóba vele. Egyébként valóban nem napi szintű a dolog, de minden hétre van valami. És a bosszantó dolog, hogy nem nagy dolgokról van szó, hanem apróságokról, amit ő maga is el tudna intézni.

Nem kívánom, hogy egyáltalán ne beszéljenek... Érdekes módon, csak olyankor hívja, ha valami baja van. ha nem fűződik hozzá érdeke, akkor annyit se kérdez meg, hogy jól vagy-e. És ezt a párom mondta, nem én.

Mindegy, a hétvégén azt hiszem mindent megbeszéltünk, én elmondtam minden aggályomat...kibeszéltem ami a lelkemet nyomta. Innentől kezdve én nem szeretnék foglalkozni vele - legalábbis nem mondom ki. (Másfél hét óta először átaludtam az éjszakát is. :D )