Néha még hiányzik! (beszélgetős fórum)
igy van hianyzik. kolcsonosen bantottuk egymast. elszurtuk. es mar nem lehet jovatenni. esetleg majd egyszer... evek mulva... ha valaha meg talalkozunk... es mar jozan felnott fejjel fogunk visszatekinteni a tortentekre. akkor tisztazhatnank mindent. legalabb ennyi. de most nem. es csak remelhetem hogy lesz meg alkalom ra. azt hiszem meg nem voltunk eleg erettek. nekunk nem most kellett volna talalkoznunk. ugy erzem o volt az elso szerelem. es csunya vege lett. nem igy szerettem volna az elsore visszaemlekezni. meg nem tudom tultenni magam rajta. igaz flortolgetek amennyi belemfer. de nem erzem azt hogy egyhamar ujra szerelmes leszek. nekem o volt az igazi. de most utolag maskent latom a dolgokat. talan csak idealizaltam ot. talan nem az az ember volt akinek en ot hittem. de hogy szeretett az tudom. azt TUDTAM & EREZTEM.
Mi 5 hónapig jártunk.Nagyon szerettem és még mindig szeretem valahol a szívemben.Már jó ideje nem vagyunk együtt közös szakítás volt.Pedig én nem akartam de tudtam hogy nem tarthatom magamnál mert nem akarja.Pedig szeretett.Minden jó volt abban a kapcsolatban.Ahogy összejöttünk flörtöltünk és ahogy szakítottunk.Nem az volt hogy eltünt hanem beszéltünk én sírtam de nem marasztaltam.Nagyon szép és sok emlék fűz hozzá.Olyanok amiket nem akarok elfelejteni.Soha!!De ezt egyesek nem értik meg!Megpróbáltam továbblépni azóta de nem találtam meg még azt a férfit aki miatt érdemes lenne.Én is álmodtam vele a szakítás után az hogy szeretkezünk.Nagyon jó volt és nem csak az álmomban.Bíztam benne mert éreztem hogy más ez a kapcsolat.Lehet sokan nem ismerik csak az egyik oldalát de én tudom hogy van neki egy másik oldala.Amikor tálcán hozta nekem a rózsát amikor beteg voltam és teát hozott nekem.Amikor felsegítette rám a kabátot vagy kifizette helyettem a jegyet és még sorolhatnám!Nekem örökké fontos marad csak úgy mint a családja a testvére akit nagyon megszerettem!!
Néha még nekem is! És az a baj, hogy a legtöbb férfit hozzá hasonlítom. :(
30 évvel ezelőtt leveleztem 1 fiúval, majdnem 2 évig. Hetente ment-jött a levél. Befejezte a 8.at, továbbtanulás, kollégium, és valahogy elmaradtunk... Most az iwiwen megtaláltam, néhány levelet váltottunk.
A férjemet is a nagy szerelme megtalálta. Szerencse hogy az én ismerősöm 400 kmre lakik tőlem, a hölgy Amerikába van( iwiwen azt írta). Főleg hogy a lányunk "repülőbe" van egy kicsit ráérünk ilyesmivel foglalkozni.... Miért baj ha merengünk a múlton?? Akkor veszélyes ha azzal "vagdalkozunk" hogy az a másik jobb lett volna. Huffnáger Pisti. :-)))
Szia Enifed!
nekem is van ilyen "erzesem". Nekem o volt az elso, igazabol sose volt jo (csak hinni akartuk, 3 evig jatszottunk se veled-se nelkuledet) es nagyon nem illettunk ossze, megis a mai napig sokat gondolok ra fuggetlenul attol, hogy van mas eppen v nincs. Nagy hatassal van ram meg mindig, es felkavar, ha neha latom (kozel lakik...) v hallok rola. O olyan tipikus rosszfiu. Talan mindig azt hittem, h majd en ...
Sandor, milyen szep tortenet es jo, hogy kaptatok meg lehetoseget!
Igen Sándor! Nekem is boldo a házasságom, persze vannak surlódások, de hol nincsenek?!
Éppen ezért érzem magam rosszul, ha eszembe jut, vagy róla álmodom! DE már most jobb, hogy megoszthattam valakivel a gondolataimat és látom, nem csak én járok ebben a cipőben. Egyébként örülök, hogy egymásra találtatok 34 év után, sok szép évet kívánok nektek együtt!!!!
Szia neharagugy hogy egy nagy papa válaszol mert nagyon hasonlit en törtenetemhez.34évrekel vissza nyul.Mert elfeledni nem fogod asoha ha ugyereszted mitha három nyolcvan csapotvolnameg havelevoltál enis igy voltam deidö elhomájositota idö de elfeledmi soha nem tutam most 34évután találkosztunk öis özegy let most boldogan elumk együt. Pedig boldog házasság baeltem.MAJDNAPI GONDOK ELHOMÁJOSICSÁK MAJD TÜRELEM.
Én is hasonló cipőben járok, azzal a különbséggel, hogy nekünk sokáig tartott, ő volt az első szerelmem.
Azóta férjhez mentem (ő nem nősült még meg, pedig idősebb nálam) és most várjuk a kisbabánkat.
Én is nagyon sokáig álmodtam róla, hosszú évekig, pedig boldog voltam akkor is a férjemmel és most is az vagyok. De mégis sokszor gondolok rá, hogy milyen lenne összefutni vele, mit szólna, ha meglátna ilyen nagy hassal... stb.
Szerintem éppen az lehet az oka, hogy csak pár hétig tartott, nem volt idő megtapasztalni milyen, ha surlódás van köztetek, csak a szerelmet élted meg vele. Valahol talán azt képzeled, hogy vele milyen jó lenne, mert annó az volt. Pedig korán sem biztos. Ha jó élted van, akkor végre zárd le magadban ezt az ügyet, csak akkor lesz vége, ha nem gondolsz rá többé.
Talán azért érzel így,mert nem lett konkrétan lezárva,csak elszakadtatok egymástól,és így kicsit lezáratlan maradt az ügy.Szerintem természetes,hogy álom formájában előjön,hisz fontos volt.Hogy vége lesz-e,nem tudom.Én is szoktam álmodni az exeimmel egyébként.De biztos más érzés ez annak,aki már családos.
Volt egy barátom.... már régen, több, mint 10 éve. Nem tartott sokáig, de nagyon szerettük egymást az alatt a pár hét alatt, szinte gyerek voltam még! Vége lett a nyárnak, jött a suli és távol kerültünk egymástól, kurtán-furcsán szakítottunk, bár soha azóta sem mondta ki egyikünk se, hogy vége! Néhányszor még beszéltünk telefonon, váltottunk pár levelet, aztán azok is elmaradtak. Ma már családom van, szerető férjem, két gyönyörű gyermekem, mégis néha eszembe jut, nagyon ritkán álmodom róla. Utána másnap rosszul érzem magam. Alig tudok a párom szemébe nézni és csak űrt érzek! Jó életem van! Szeretem a családomat! Akkor miért érzem azt ilyenkor, hogy nem zártuk le?! Nem akarok így érezni, nem akarok róla álmodni, nem akarom ezt az évente egy-két éjszakát és nappalt! Mikor lesz ennek vége? Vége lesz egyáltalán valaha?
További ajánlott fórumok: