Negyedik macska :) (beszélgetés)

Ejjha, 16 éves? Az igen...

Igazából az a bajom, hogy nincs ötletem, hogy mit csináljak, hogyan könnyítsem meg a helyzetét. Nyilván türelmesek vagyunk vele és azon túl, hogy gondoskodunk róla, félek, hogy nem fogja ezt megszokni és lehet még az is, hogy ha egész télen bent tartom és tavasszal mehet csak ki, talán akkor is el fog szökni... (?)

Vagyis annyira nem idős,ha a mi 16 évesünkhöz nézzük :)

Nehezen.Idős cica,megszokta a régi életét,de kívánom hogy hamarosan beilleszkedjen.Minden tiszteletem azért,mert befogadtad.

Hát sajnos így gondolom én is, csak nem hittem, hogy ilyen sokáig fog ez tartani, azt képzeltem pár nap és megszokik mindent. De 9 éves, és egész életében egy hétvégi telken élt. Ettől függetlenül, ha megsimogatom, hízeleg és dorombol, de a legkisebb zajra is elrohan.

Sziasztok ! Egy 9 éves cicát fogadtam örökbe, a gazdájának halála miatt. Ivartalanított kandúr, nagyon szép, egészséges. Nekem van már három cicám, ők igazi kis hízelgős, barátságos, nyugis macskák. Ki-be járnak, éjjel bent alszanak, szobatiszták. A negyedik cica befogadásáról tudtam, hogy nem lesz könnyű feladat, de nagyon megsajnáltam szegényt és gondoltam, ahol 3 cica elfér, elfér egy negyedik is. Sajnos nagyon nehéz a helyzet vele. Fülesnek hívják és két hete van nálunk. Ez idő alatt és azóta is gyakorlatilag az idejének 90%-át elbújva tölti a konyhabútor alatt. Csak enni jön elő és utána spuri vissza. A macskaalmot is úgy ahogy használja. Rettenetesen sajnálom szegényt, mert nem lehet valami jó állapot egész nap a konyhakövön, a szekrény alatt lapítani. A másik három cicával már elég jól elvan, de van egy yorki kutyusunk, aki kisebb mint a macska, de mégis rettenetesen fél tőle. Most már biztos lehet benne, hogy nem bántja senki, kap enni, inni, melegben van, mégis folyton elbújik. Reggelente van elől a legtöbbet, olyankor evés után felül a konyhaszékre és onnan nézelődik. De amikor hazamegyünk órák telnek el mire előbújik és rövid idő múlva el is tűnik. Nem tudom meddig fog ez így menni vajon? Éjjelente hallom, hogy nyávog és a bejárati ajtót kaparja. Szegény, szeretne kimenni, de egyelőre az ő érdekében nem engedhetem, mert biztos vagyok benne, hogy sosem látnánk többet. Nem is ismeri a környéket, teljesen más városból érkezett, meg amúgy sincs még hozzánk szokva annyira, hogy kimehessen. Mit gondoltok be fog illeszkedni idővel, vagy ez teljesen reménytelen?