Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Nándi születése cikk

Nándi születése


A történet ott kezdődik, hogy 2007 tavaszán próbálkoztunk a babával, meg is fogant rögtön elsőre csak az volt a baj, hogy a doki nem talált szívhangot és el kellett vetessem. Ez nagyon megviselt és úgy éreztem soha többé lehetek kismama. De szerencsére nem így lett. Ősszel megint terhes lettem és boldogan eltöltött 9 hónap után megszületett a kisfiam.
Nándi születése

Nándival július 31-re voltam kiírva, de a dokim akkor pont szabin volt így megbeszéltük a helyettesével, hogy ő lesz értesítve. 30-án be kellett mennem hozzá, hogy megnézze minden rendben van-e. Megvizsgált és azt mondta, hogy másnap szerinte biztosan megszületik a baba és ezért másnap reggel feltétlenül menjek be. Úgy is lett, bementem 8-ra, hogy a 9 órás nagyviziten is meg tudjanak vizsgálni. Ott azt mondták, hogy ma még biztosan nem fogok szülni. Hát nem szültem. Kivártuk a 4-ét mikor a dokim megint ügyeletes volt. Éjfélkor kezdődtek a jósló fájások, nem volta nagyon erősek csak annyira, hogy ne tudjak túl mélyen elaludni. 9-kor burkot repesztettek, mert már 2 ujjnyira ki voltam tágulva. Utána a szokásos vizsgálatok, beöntés. Közben megérkezett a párom. A szülésznő biztat, hogy délre, de legkésőbb 1-re megszületik, hát nem így lett,kb. akkor kaptam oxitocint, mert nem voltam rendesen kitágulva. Ekkortól egyre erősödtek a fájások. Szerencsére nem volt senki az alternatívba így szinte végig ott voltam, időnként kijöttem tusolni meg ellenőrizték, hogy hogy állok. Ha jól emlékszem 4 körül mentem be a szülőszobára és pontban 5 órakor megszületett Nándi 4130 grammal és 51 centivel. Apa elvágta a köldökzsinórt, leszívták a folyadékot és utána felsírt amit az apuka fel is vett, meg le is fényképezett. utána mellkasomra tették a babát, az valami fantasztikusan jó érzés volt. Itt én naiv azt hittem, hogy a nehezén már túl vagyok pedig nem. A méhlepény nem akart leválni. A doki meg akart műteni, mert nagyon véreztem, de nem volt a közelben 1 aneszteziológus sem így szó szerint ki kellett tépnie belőlem, ráadásul nem akart kiférni és ahhoz is vágni kellett. Utána az egyik kezembe folyadékot pótoltak a másikba vért, így aludtam kb. 6-9. a szülőágyon. Akkor még mindig nem bírtam felkelni annyira szédültem, hogy 9-kor oda hozták nekem a babát. Vissza a szobába csak 11-kor tudtak vinni. De addig a párom végig mellettem volt és ez nagyon sokat jelent nekem.


Írta: sutoczkine, 2008. október 17. 11:03
Fórumozz a témáról: Nándi születése fórum (eddig 5 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook