Működhet házasság szex nélkül? (beszélgetős fórum)
Elmesélem én hogy voltam a férjemmel.
Találkoztam 4év után a gyerekkori szerelmemmel(ő is házas)Amint megláttuk egymást,egyből lángra lobbantunk,amit nem éltünk ki soha(távolság,vagy ki tudja miért)amúgy a találkozás teljesen véleten volt.
Attól kezdve,hogy vele találkoztam,nem tudtam már úgy nézni a férjemre mint azelőtt.Csak telefonon "érintkeztünk"a volt szerelmemmel napi szinten,és ilyenkor órákig beszélgettünk.És közben őrülten vágytam rá,de legjobban a lelkére,hogy kapcsolatban legyen az én lelkemmel.
A férjemmel úgy voltam,hogy nem bírtam elviselni még az érintését sem.Máséra vágytam.Mikor mellettem feküdt az ágyban és simogatott,mindig úgy tettem mintha aludnék,hátha megunja és abba hagyja.Nagyon ritkán voltunk együtt, 3-4 havonta,de nekem bőven elég volt ez is,mert nem tett boldoggá.Volt,hogy az aktus végén elkapott a sírás,mert csak a testem elégült ki,a lelkem nem.Mindennap azt vártam mikor hív a volt szerelmem,hogy hallhassam a hangját.
Rájöttem,hogy ha így folytatódik,akkor válás lesz a vége a férjemmel.És arra is rájöttem,hogy nekem már nincs több dolgom a volt szerelmemmel,mert ha lenne,akkor még most is együtt lennénk.Biztos nem véletlen,hogy megismertem a férjemet,és azonnal lett közös gyerekünk.(érdekes hogy előtte soha nem estem teherbe)
Lényeg,hogy hirtelen ért a felismerés,hogy nekem a házasságomat kell rendbe tennem,mert most ez a dolgom,bármennyire is fáj a szívem.Neki már más dolga(tanulnivalója)van az életben,és ebbe én már nem szerepelek.
Megmondtam neki,hogy ennek igy nincs értelme és ne keressük egymást.
Azóta rendbe jött a férjemmel a szexuális életünk,és minden alkalmat megragadunk hogy együtt legyünk.A fiúnk miatt néha nehéz de megoldjuk:-)
Csak idő kérdése az egész, valami biztos lesz.
:)
Az utolsó mondat természetesen nem szándékos dologról szólt.
Egész egyszerűen az ember belebetegszik abba, hogy folyamatosan mellőzve van, meg a folyamatos, gyötrő vágyba, illetve szeretetlenségbe...Ki előbb, ki később. Én még tartom magam, igyekszem sportolni, viszont nagyon fáradok lelkileg.
Az meg tény, hogy bizonyos betegségek visszavezethetőek lelki okokra.
Örülök, hogy ezt így gondolod. Éppen ezért nem engedheted meg magadnak az 58. hozzászólásod utolsó mondatát!
A fórum kérdésénél maradva, sajnos működnie kell, mert van olyan körülmény, amiért érdemes ezt az áldozatot hozni. Ennél fontosabb kérdés, hogy szeretetlenségben lehet-e élni?
Én is így vagyok vele, én az életemet a gyerekek születésétől nekik szenteltem.
Lehet, hülye vagyok emiatt, mert csak 1 életem van.
De nekik is, és ameddig rajtam múlik, az legyen teljes. Hiszen őket mi hívtuk a világra, és nem tehetnek semmiről.
semmi se biztos....
csak úgy gondolom ahogy írtam. ennyi az esély rá...
Talán annyira azért nem.
De biztosan jó a léleknek is egy jó kis hancúr.
Amikor naponta arra riadsz fel, hogy Róla álmodtál...és ugyan ott fekszik melletted, de tudod hogy valójában sokkal-sokkal messzebb vagytok egymástól.
Minden egyes nap meghal az ember lelke, egy idő után követni fogja a teste is.
Sziasztok!
Egy másik férfi, hasonló cipőben.
Nem működhet semmilyen kapcsolat így.
8 hónapja vagyunk ebben az állapotban a feleségemmel, és napi szinten szakadok szét a vágytól. Ha ránézek, megőrülök. Igyekszem mást csinálni, elmegyek bicajozok 40-50 km-t, de nem segít.
Az okot tudom, ő azt mondja kihűlt...igaz, tenni nem hajlandó ellene semmit, közös programra nem hajlandó, romantikus programra évek óta nem hajlandó.
Nem tudom meddig bírom még...de ott vannak a gyerekeim, akiket nem tudok elhagyni :(
Nem tartom valúszínűnek hogy megírja.
Töröltette magát.