Mostanában az foglalkoztat, hogy tényleg nem monogám a... (beszélgetős fórum)

Értem. Köszönöm, hogy megírtad.

Nagyon hasonló a személyiségünk, egymásra hangolódtunk, minden tökéletes lenne, de ez a kérdés engem megrémít. Ez a barátikörében elfogadott, én vagyok a kakukktojás. Azt sem mondhatom, hogy eltitkolta, mondya, csak én nem akartam meghallani.

Oh, sajnálom! Nem akarjátok közösen megoldani?

Ha mindketten akarjátok, hogy helyrejöjjön, és szeretitek egymást, helyre tudjátok hozni !

A legtöbb helyen vannak hullámvölgyek, néha nagyon mélyek. Nálunk is volt, hajszál híján elváltam, de mindketten mindent megtettünk, hogy jól működjön a házasságunk. Szerintem egyszerűbb elválni, mint helyrehozni a házasságot ! De megéri ! Csak ha mindkét fél akarja, és tesz érte !

Az a jó ha ugyanolyan beállítottságú emberek állnak párba.

Én tudtam, hogy kihez megyek hozzá, tudtam hogy nem fog megváltozni, de ő is tudta, hogy ki mellett teszi le a voksát. 1-1 kósza numera nem tragédia. E téren semmi, de semmi probléma nem akadt köztünk soha, a kettőnk közötti kapcsolat az szent volt és harmadik fél által kikezdhetetlen, a legjobb barátai voltunk egymásnak.

Most épp qrva nagy hullámvölgyben vagyunk, de ennek semmi köze nincs szexhez vagy egy harmadik félhez, kettőnk között csúszott el a dolog, úgy érzem helyrehozhatatlanul.

Nem tudom elképzelni, hogy valaki nőként szándékosan nyitott kapcsolatban akar élni. Gondolom ennek inkább anyagi oka van, vagy valamiféle sorsközösség-vállalás. Vagy valami más?

Nem ítélkezni akarok, hanem csak megérteni. Nem nagyon tudom elképzelni, hogy képes lennék a kétellyel is együtt élni, nemhogy tudatosan benne éljek. Valójában a kétely már megvan, ezért a sok kérdés.

Valamit eltévesztesz!

A férfi "vadász"!

/Legalábbis annak képzeli magát sokuk./

A nő "hús", vagy jobb esetben "trófea" az ilyen "vadász" számára.

Szinte sosem az vezeti, hogy jó sok utódot nemzzen, hanem a lehető legtöbb trófeát tudja felmutatni.

A baj ott kezdődik az ilyen "vadászok" számára, hogy egyre több nő is kezd a tudatára ébredni ennek és ők is elkezdenek az igényeiknek "teret adni" és ez sérti a "teremtés koronáit".

Lelkük rajta!

:-)

Régebben a férfiakra a "vadász jellem" volt ragasztva, de mára már ebben nem sok különbség van férfi és nő között.

Miért ne lehetne egy NŐ is "vadász"?

A lényeg az, hogy az érzelmi, fizikai és szexuális igényeinek megfelelő társra találjon az ember.

Ha szerencsés vagy, egyből beletrafálsz.

Ha nincs szerencséd - de van merszed és kitartásod - akkor próbálkozol újra.

Az ember a húszas évei elején még a mennyiségre utazik, de aztán ez egy idő után átvált a minőségi igényekbe.

És ebben az esetben nem a partnerre, hanem a partnerrel eltöltött mennyiségi és minőségi együttlétre kell gondolni.

Nem az a lényeg - legalábbis szerintem nem az - hogy hetente/havonta új partnerem legyen és ezzel teleordítsam a világot - mint valami üvöltő dervis - és tudassam boldoggal/boldogtalannal, hogy hét üres faluban sincs párom.

Pláne, ha az aktuális partner is párkapcsolatban él.

Disztingválni pedig igenis tudni kell!

Mert olyan kultúrájú környezetben élsz, ahol ez elfogadott.

De szerintem messze nem általános.

Azt hiszem, hogy a megcsalásra jön a negatív válasz. Legalábbis remélem.

De az is lehet, hogy az én értékrendem nem 21. századi.

Egy része igen, de ők sem csak nálam, bármilyen helyesebb kislánynál, vállalható nőnél annak kapcsolati státuszától függetlenül nyomják a csengőt.

A másik részénél pedig köztudomású, a párok/feleségek is tudják, nem érdekli őket és/vagy ugyanúgy félrejárnak.

De nőknél is bőven van ilyen, barátnőm már számon se tudja tartani, hogy mikor kivel hova mit beszélt le, hiába nagyon jó fej férje van és szépen is élnek. 🤷‍♀️

Ilyen világot élünk.