Most kéne abbahagyni....? (beszélgetős fórum)
Én viszont nem hiszek abban, egy nő, aki ennyire magányos és boldog és kiegyensúlyozott lenne mint egyedül álló anyuka. A boldogság nem egy másik embertől függ, hanem bennünk van a képesség, vagy képesek vagyunk a boldogságra vagy nem. Az új párkapcsolat pedig pontosan ugyanolyan lesz, amilyen érzésekkel a régiből kimegyünk.
A történetbeli nőt sem értem. Ahelyett, hogy a párnáját sírná tele éjszakánként, magára és a gyerekére kellene koncentrálnia, éljen teljes életet, főzzön, mosson a fickóra, aztán élje a saját életét, tornázzon, táncoljon, járjon el a gyerekeivel ahelyett, hogy besavanyodik.
Ezen nagyon megakadt a szemem.Most nem vagyok toppon,ugyhogy lehet izezni velem,de...
Egyreszt mi ez a "gyereknek a semmibol kezdeni..." dolog?Ha van apja,csak azert mert elvalnak meg lesz..es anyagilag is lesz,gyerektartas,orokseg had ne soroljam!
A masik,ez a no telesirja a parnajat dolog.Hat na,nem tudom kirol van szo,mindegy is,de alljon fel az a csaj a szekbol,es nyissa ki a szajat!Ha ez nem segit,akkor vegye be a lesz.rom tablettat,es elo a noiesseget!!!Nem kell hogy apanak tetszelegjen,csak ugy,onmaganak!Ez csodakra kepes.Es nem kell otthon ulni!Miaz?Ha van pasi megszunik a vilag?Es jon a borton???Hat elo a baratnokkel,havercsajokkal!Ki kell mozdulni,csinosan,nocisen otthonrol... Meg amugyis,naaa komolyan!Lazabban felfogni ezt az egeszet!Tudom nehez,de na.Ez elott a pasi elott is volt elet,majd utana is lesz!Igy vagy ugy...
Azert en kerdeznek egyet(ha mar mas megtette,akkor bocs,olvasok csak most lasabban...)
Szoval,hogy alakult ki ez a helyzet es miert?
Es ezt is...
de!amikor valaki ilyen altalanosan ezzel a "huuu de minden jo az uj akarkivel" szoveggel jon,az nekem gyanus/Mondom,nekem!Mert az emg azt jelenti az esetek tobbsegeben,hogy nem ismeri igazan,vagy nem oszinte.Mondom szerintem!En igy latom.Mert szerintem lehet azt irni/mondani tok mindegy,hogy a Gezaval jobb a szex,jobban meghallgat,segit bevasarolni,elhozza a gyereket az ovibol stb,es ebben jobb mint az elozo,vagy olyan amilyet en szeretnek...de ez meg ez a hibaja,pl horkol,de letojom mert engem nem zavar.Vagy ott hagyja a gatyajat/zoknijat a foldon,vagy turja az orrat,nem mosogat el,lusta vagy akarmi...vagy csak nem zarja kulcsra az ajtot,mert akkora szuperman,hogy amugy mindenben oke... ez igy szamomra hitelesebb egy ilyen forumon,mint ez az odalokott" az uj emberrel hu de f.sza minden,oszt valjal bazza,mer az jo"!hat ki tudja????Lehet nincs mindenkinek ekkora szerencseje,mert a next nem kopogtat ott az ajtoba...akar most se meg ugy vagy 5-6 evig se...szoval ez nehez ugy,meg nezo pont kerdese is!Sztem.
Es hogy tul lepjunk ezen az uj pasi/par kategorian,az ember akkor boldog igazan,ha egyedul is boldog tud lenni!Onnan mar scak egy lepes a parkapcsolat...amit jol meg kell gondolni,mert amennyi orommel jar,kb annyi lemondassal,es alkalmazkodassal is(ja persze nem a szuperwomenworld-ben:D)
???
mért lenne mindegy,miylen az új ember??mért ne lehetne vele rögtön,és hosszabb távon is boldogabb? ha vele alapból sokkal jobban összeillenek:természteben,életfelfogásban,szabadidőben,szexben..akkor mért ne lehetne alapból jobb?? lehet,h az előző pár csak rossz választás volt.
Nem most kezdett el gondolkozni:)
De mindig van egy "utolsó csepp" a pohárban.
Annyi hsz-odat olvastam, és sosem gondoltam, hogy ezt fogod írni:)) Megleptél.
Téged egy olyan igazi, finom úrinőnek gondollak, aki nem tűrné a megaláztatást (bocs, remélem, nem veszed személyeskedésnek).
Elore leszogeznem,hogy ez most nem a te hasz-ed ellen szol!!!
De na,az ilyen "elvaltam es az uj parommal imadjuk egymast..."sz.rt ki a franc hiszi el????Konyorgom,mindannyian csak emberek vagyunk.Van rozsaszin felho,meg szep szerelem meg minden,de na...ne kabitsuk mar ilyenekkel egymast!
Igen,van akivel konnyebb,meg jobb egyutt elni,ezt alairom,de ez a nagy:lufi...huu de meg haa deee...
Ugyan mar!Amig egy ember nem valtoztat a sajat hibain,addig hiaba valaszt maganak uj tarsat.Mindegy milyen az uj ember,ugyan azokon a buktatokon fog atesni.Mert,miert is?Mert nem tanult meg az elozoekbol.Meg mert nem ismeri sajat magat elegge.Kb ennyi is a parkapcsolatok titka.Ismerd meg onmagad,a vagyaid,es utana valassz magadhoz tarsat!
ja es ne hidd el azt hogy van tokeletes! Mert nincs! Max olyan akivel konnyebb egyutt elni,vagy ha nagyon szereted,akkor konnyebb a hibait elnezni.
Lehet "az uj paroddal imadni egymast" meg egyeb boditasok...de az uj parod is csak emberbol lesz,es ha jot akarsz magadnak,akkor ezt szem elott tartod!Nem higyj az ilyen 2 soros belott valaszoknak.Ki tudja,hogy ott mi van a hatterben...ugynamar...
Én egyértelműen elválnék!
Menjen a fenébe az ilyen férfi.
Akárhogy is van, akárhogy kihűlt, jött jobb stb. minden körülmények között alap lenne megadni legalább annyi tiszteletet a másiknak, hogy nem nézzük levegőnek, és elmondjuk, hogy hányadán állunk hozzá.
Ez nagyon megalázó - évek óta hozzá sem nyúl?
Bár, ha a másik oldalról nézzük, én sem tudnám egy percig sem tisztelni úgy a páromat, ha mindent megenged nekem, bármit teszek is, de marad velem, kiszolgál - a pénzem miatt.
Én egyik fél helyében sem maradnék tovább ebben a kapcsolatban.
A másik, ami számomra a lényeg: úgy tudjak a gyermekem szemébe nézni, hogy ne érezzek lelkiismeret-furdalást. Felkapnám, összecsomagolnék és mennék.
Ki jelentheti ki, hogy egy anya egyedül nem tud megadni mindent a gyermekének? Lehet, hogy nem 3 Hello Kittys fogkefe lesz, csak egy, de ez tényleg tényező? Nem, szerintem itt az a tényező, hogy a nőnek sokkal nehezebb lenne, mert be kellene állnia a dolgozó nők sorába, és bizony a megszokott életvitel után nehéz lenne.
Az én szemszögemből az ilyen döntés kissé önző és gyengeségre utal. Hány és hány egyedülálló nő állt úgy talpra, hogy boldogabb volt, mint valaha. Ehhez kell egy férfi? Én szégyellném magam, ha egyedül nem tudnám boldoggá tenni a gyermekemet.
És egy gyermek mitől a legboldogabb? Attól, ha az anyukája ragyog, ha őszintén kacag, kinyílik, virágzik, boldog. Elhiszitek, hogy a kicsi érzi, hogy a mama szomorú? És elhiszitek, hogy ha lenne választási lehetősége, akkor lemondana a drága játékokról, annak fejében, hogy az anyukája boldog lehessen?
Kár, hogy az említett nőnek nincsen egy igaz barátnője, aki felrázná, és ráébresztené, hogy emelt fővel szedje össze végre magát, és mutassa meg, hogy nem kell gazdag férj a boldogságához.
Tudjátok, majd az utolsó percekben nem marad semmink, ami pénzbe került. Csak egy hálóing, alatta a csupasz testünk, és a lelkünk. Akkor fogjuk majd bánni a rossz döntéseinket, az elmulasztott boldog perceket.
Nagyon drukkolok a nőnek, hogy merjen végre kiállni magáért, és lépjen.
(Egyébként ha a férj látná, hogy ez most komoly, lehet, hogy észbekapna, még jól is elsülhetne a dolog. Csak így jóhogy nem tesz semmit, mert tudja, hogy úgyis vele maradnak, amíg lesz megfelelő egzisztencia.)
Ha szeretem még a páromat, akkor megpróbálnám vele megoldani valahogyan a problémákat.
Ha nem szeretem már, vagy nem tudjuk megoldani, akkor válnék.
Inkább csórón, de boldogan...
Amúgy:van akinek akkora létszükséglete a lelkének az anyagi biztonság(főleg manapság,érthető is valamelyest,hogy semmi bizonytalanabbat nem akar a biztonságosnál)),hogy teljesen pánikot kap tőle,akár belebetegszik,ha le kell mondania róla(idős emberekben láttam iylet,él még a nehéz idők emléke bennük,hogy még akkor is kuporgatnak,mikor már rég élhetnének kényelmesen-na ez kitérő volt-).Bár úgy gondolom,az iylen ember simán elviseli,ha nincsenek érzelmek,és iylesmi,mert a fő vágya teljesül.
Én lépnék,hacsak nincs vmi betegsége a gyereknek,ami miatt különlegesen sok pénzt kell rá költeni,és ezt az anya nem tudja megadni.
Ezért vagyok én eltántoríthatatlan híve a házassági szerződésnek.
Jól érzem, hogy a nő tulajdonképpen menne, mert már tulajdonképpen feladta, de nem mer kilépni a biztos anyagi háttérből?
nem válnék el.
de mindenképp meg akarnám oldani a helyzeztet
Olvasd el a többit is! :) .... azt írtam, hogy egy Nő biztonságra vágyik (főleg, ha már van kisgyermeke), érzelmi és anyagi biztonságra, ha ebből bármelyik sérül, akkor még általában nem válnak el. Tehát ha érzelmileg mondjuk a férfi kileng a házasságból, de tolja haza talicskán a pénzt, az a házasság még általában fenntartható, és fordítva, ha nincs pénz, de óriási a szerelem, az is működőképes lehet még. Ha mindkettő dolog sérül, ott már válás van.
Kicsi gyermekkel annak idején valószínű nem váltam volna el, hogy a férjem félrejár, ha rendesen tolta volna haza a pénzt, viszont anyagilag se tudott biztonságot teremteni. Ekkor már úgy voltam, hogy ha minden az én feladatom, mindenért én felelek, akkor viszont hajrááá... egyedül, tehát igen, elváltam... azóta pedig már nem alkuszom. Képes vagyok anyagilag is önállóan élni, képes vagyok az örömre, boldogságra a hétköznapi életben.... tehát ehhez csak hozzátehet Valaki, ha elvenni akar, vagy csak elvenni tud, akkor lépek. :)
Munkahelyen ugyanez, nekem fontos, hogy úgy jöjjek be dolgozni, hogy kedvvel és lendülettel, ha nincs meg, akkor továbblépek. :)
További ajánlott fórumok:
- Nehéz abbahagyni...
- Nem tudom abbahagyni a fogyózást. Tiltólistával a fejemben...
- Hogyan "kell" abbahagyni a szoptatást
- Milyen függőségeid vannak, amelyeket szívesen abbahagynál, de nem sikerül?
- Kiskorom óta rágom a körmöm. Most 13 vagyok, és nem tudom abbahagyni. Ezért szeretném megtudni, hogy mit tehetek! Tud nekem valaki segíteni?
- Ha kétéves intenzív érettségin vagyok és abbahagynám most (2. évben vagyok) és később folytatni szeretném, akkor azért már fizetni kellene?