Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Most kéne abbahagyni....? fórum

Most kéne abbahagyni....? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5
123. b94b39b09f (válaszként erre: 121. - 1dc16653d6)
2012. jan. 9. 19:29
Nem. :) De rajtam múlt. Sajnos addig húztam a dolgot, amíg teljesen kiábrándultam. De ha akkor még éreztem volna valamit (amiről úgy tippelek, hogy ebben a sztoriban a nő talán érez), akkor nagyon boldogok lehettünk volna.
122. 1dc16653d6 (válaszként erre: 118. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 19:15
Akiket én ismerek ismerőst és hasonló a szitu,ott is dolgozik a nő...na de amíg a nő havisz 2-őt addig a férj 10-et....Evvel csak azt akarom mondani,hogy abszolút borulna a jólét a biztos háttér...ha elmenne hiába dolgozik a nő.Vagy talán a nő keres jobban,ő biztosítja a hátteret?
121. 1dc16653d6 (válaszként erre: 117. - B94b39b09f)
2012. jan. 9. 19:13
És kibékültetek?:-)
120. b94b39b09f (válaszként erre: 118. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 18:40
Akkor ez a hozzászólásom tárgytalan, elnéztem valamit, ne haragudj! :)
119. b94b39b09f (válaszként erre: 110. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 18:38

Igen, de ezt a hozzászólásomat inkább azoknak a nőknek szántam, akik egy az egyben a pénzért tűrnek el ilyeneket. (azért is írtam, hogy nem a fórum főszereplőjére értem, mert így már máshogy néz ki a dolog).

Sajnos nagyon sok férfinek gőze sincs, hogy mekkora energiát felemészt csak egy lakás (nemhogy ház) rendbentartása, és akkor még a gyermeknevelésről, főzésről nem is beszéltem... Hazamegy, megeszi a finom vacsit, jól érzi magát a patyolattiszta házban. Eszébe sem jut, hogy másnak ez mi fáradtságába került. Ilyen esetben én elgondolkodnék azon, hogy inkább felveszek egy alkalmazottat, aki segít rendet tartani, és én elmennék dolgozni, hogy a belefektetett energiám látható és értékelhető legyen. Mert most tulajdonképpen akkor napi sok órában dolgozik 'láthatatlanul'.

118. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 111. - Jersseygirl)
2012. jan. 9. 18:36
A történetben szereplő nő dolgozik, van rendes állása, csak nem olyan jól fizető, mint a férjének. Mindig is dolgozott, csak addig nem, amíg a gyerek kicsi volt.
2012. jan. 9. 18:26

Igen, értelek. Sajnos nem lehet tudni, hogy milyen helyzet mit vált ki a férjből. Itt szó sem esett 3. személyről, de ha tegyük fel van, akkor nyilván csak örülne, hogy nem kellett megbántani a nőt azzal, hogy kiteszi őket (bocs, ha drasztikus vagyok). Viszont régen volt egy 8 évig tartó kapcsolatom, ahol már majdnem odáig jutottunk, mint ez a házaspár (mondjuk mi azért barátságosan beszélgettünk, és havonta egyszer szexeltünk, valamint az akkori párom nyitott volt az ölelésre, ha eszembe jutott, nem volt ellenére, de magától nem nagyon...) - most az anyagi dolgoktól eltekintve - és egyszer csak azt mondtam, hogy kész, vége. Mindenben egyetértettünk, még pakolni is segített. Elköltöztem, majd 2 hónap múlva beállított halál szerelmesen, de olyan szinten, hogy nem hittem a szememnek. Akkor mondta, hogy rengeteget gondolkodott és rájött, hogy nélkülem milyen üres az élete.

Szóval simán el tudom képzelni, hogy ha most még totál közömbös is, de amint egyedül lenne, elkezdene hiányozni neki a felesége és a gyermeke. Látná az üres házat, a mosogatóban maradt tányérokat, nem lenne, aki főz, nem lenne gyermekzsivaly... Pláne, ha valahogy úgy sikerülne a nőnek, hogy egyből fenn tudná tartani a sikeresség látszatát, hogy milyen jól megvan nélküle, akkor a hiúságát is felélesztené a férfinek, és igyekezne ismét pótolhatatlan lenni.

Azért akármennyire is elfoglalt valaki, az otthon melege sokat számít. De persze elsülhet rosszul is a különköltözés, és akkor már nincs visszaút.

116. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 115. - Jersseygirl)
2012. jan. 9. 17:21
ebben igazad van,ahogy leírtad..de itt évek óta hiányzó gyengédségről is van szó..még ha minden más rendben is lenne,a megbecsülés,meg minden,ez akkor is nagy probléma.Mert ölelés,csók,meg szex az vagy van(és ennek vannak fokozatai),vagy nincs,és őróla azt tudjuk,hogy nincs.
2012. jan. 9. 16:43
de itt is mar ott tartunk, hogy a feleseg azt hajtogatja, hogy a ferje nem torodik vele, igazabolcsak en latom hogy a erje bokol neki meg buszke ra, meg vedi mindentol, a feleseg eszre sem veszi, de ez sokszor jellemzo minden nore ram is foleg a ciklusom 3. heteben :) es en is azt erzem ilyenkor hogy maganyos vagyok , de valahogy azt kell eszrevenni, hogy ez a noi termesztbol fakad ez nem a pasik hibaja sokszor, fel kell ismerni es megoldani. az viszont zavar, hogy a foruminditonal a ferj kritizal meg ilyesmik, de biztos, hogy ez nem csak a feleseg alacsony onertekelesenek a visszatukrozese? ilyen esetben megint az asszony kezeben van a kulcs szerintem.
114. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 111. - Jersseygirl)
2012. jan. 9. 16:31

lehet hosszúnak lenni,elolvassuk:)

..azért ez a te sztorid csak nagy körvonalakban hasonlít az eredetire,és pont a lényeg különböző:)

az eredetiben a ffi már több éve nem mutat érzelmet a felesége felé,és persze szex sincs.

113. d838452ed6 (válaszként erre: 111. - Jersseygirl)
2012. jan. 9. 16:29
Ez tetszik. És mennyire jellemző ez a családi felállás ,amit írsz.
112. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 104. - B94b39b09f)
2012. jan. 9. 16:28

lehet,hogy a férj most is tudja,h miylen kincse van,azért nem akar elszakadni,válni.

csak épp saját magán nem tud erőszakot tenni,nevezetesen abban,hogy már annyira sem kívánja a nő testi közelségét sem,mint a kapcsolat elején.Ez évek óta megy, nem hsizem,hogy lehetne rajta változtatni,vagy csak nagyon kényszeredett lenne,és a nő mindig tudná,h nem valódi lelkesedésből öleli a férje,henam a házasság megtartása érdekében..Na,ez megalázó volna.

Előre elnézést kérek,ha leverném a biztosítékot:

talán valami nagy drámai tettel,mondjuk öngyilkossági kísérlettel lehetne egy iylen ffit kimozdítani szerintem,és gyengédséget csalni elő belőle.

természetesen ezt nem javaslom,csak végiggondoltam a dolgot!!!

2012. jan. 9. 16:23

Sziasztok vegig olvastam aezt a forumot is juheeee :) En ugyanezt latom a fonokasszonyomnal ok palotaban elnek a ferj dolgozik az anya itthon van van ket gyerekuk meg en a hazvezetono. Itt elek veluk, a csajnak semmit nem kell csinalnia csak amihez eppen kedve van, meg el kell engednie reggel a ket gyereket suliba ( itt a haz elott felvesz


i oket a sulibusz). De allandoan azt hallgatom hogy o mennyire boldogtalan,

mennyire zavaro neki sok dolog, es hogy o mar 11 eve engedi el a gyerekeket a suliba reggelenkent, hogy ezt mar hogy utalja.

A pasi kulonben imadja ( a szexualis eletukrol nem tudok nem is akarok tudni :) ) az asszonyt de a csaj mar eszre sem veszi , csak avval van elfoglalva, hogy milyen nehez az elete .

Hat en azt tanacsolnam ilyen esetben, hogy fogja meg szepen magat alkalmazzon egy kis munkaterapiat, igen is keressen olyan munkat ahol kemenyen kell dolgozni, nem csak tingli-tangli festegetes vagy mi,olyan helyet kell talalni ahol nincs ideje a lelki nyavalyaival foglalkozni, meg avval hogy a masik( a ferj ) mit nem csinal utana ha mar elerte azt hogy ujra becsuli a szabadidot, meg a kenyelmet, es nem magatol adodo lesz, es meg mindig ugy erzi hogy nem boldog, na talan akkor valtson.

De azt midenkinek eszre kellenne venni hogy a boldogsag nem csak jon vagy adja valaki. Ha nem dolgozol meg erte, ha nem teremted elo magadnak, egyszeruen csak nincs. A legszebb viszont az az egeszben hogy annyi minden tud boldogsagot adni az eletben a pasikon kivul is, egyszeruen csak venni kell a faradsagot es eszrevenni.

Na mindegy ez az en velemenyem bocs,hogy hosszu voltam :)

110. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 104. - B94b39b09f)
2012. jan. 9. 16:09

Úgy érzem, eléggé az "anyagi jólétre" van kihegyezve a téma. De a nőnek nagyon-nagyon sok munkája van abban, hogy olyan házban laknak, amilyenben. Pedáns háztartást vezet, "felépített" valamit sok éven keresztül, amihez ragaszkodik.

(Írok még, csak most mennem kell.)

109. d838452ed6 (válaszként erre: 106. - B94b39b09f)
2012. jan. 9. 15:50
Nekem is van/volt egy olyan barátnőm, ahol a férj dolgozott, rengeteg pénzt keresett, közel százmilliós házat készpénzben felépítettek. Érdekes, irigy nem voltam rá (max. még korábban azért, h egyeltalán van férje), én sokáig azt a lányt láttam benne, akit rég megismertem, de úgy megváltozott, hogy valami hihetetlen. Szóval már nem barátnőm. Nagyon más lett, és nem értem, h miért. Hát nem tudok rá felnézni.
108. 1dc16653d6 (válaszként erre: 107. - B94b39b09f)
2012. jan. 9. 15:47
Igen,ez így van.Én is amikor a válságos helyzeteken túl voltam természetesen máshogy láttam a helyzetet.Annyi más élmény ért...emberi kapcsolatok terén,ami nem váltható ki egy anyagi háttérrel.De attól még hogy egy helyen rendben van valami az még nem váltja ki a másik rész hiányát és nehézségeit.Valóban nem lehet egyszerre minden....ezért nehéz ..
107. b94b39b09f (válaszként erre: 105. - 1dc16653d6)
2012. jan. 9. 15:40

Igen, elhiszem... Meg is tudom érteni bizonyos helyzetekben. Nekem is volt már ilyen gondolatom, de csak pillanatnyi elkeseredés. Én nagyon érzelmes típus vagyok, az értékrendemben a pénz a sokadik helyen áll (nem is áll BMW a garázsban... :). Pénz nélkül megvagyok, de szerelem nélkül megőrülnék.

Hát, mindennek ára van. Nagyon ritka, hogy mindent megkapjon valaki.

2012. jan. 9. 15:36
Még az jutott az eszembe, hogy az olyan nők, akik a sikeres férfiak párjai, gyakran csak áltatják magukat azzal, hogy rá is felnéznek. Mosolyog a boltos, az óvónő, a pék, a nő örül, hogy mindenki szereti, közben meg a háta mögött kibeszélik, hogy a férje tartja el. Ilyenek az emberek. - nem mondom, hogy foglalkozni kell velük, csak láttam már ilyen asszonyt a válás után összetörni, hogy eltűntek azok, akik kedvelték. Persze, hogy el, hiszen az csak álca volt, a férj tekintélyének szólt. De ez sem mindig így van, azért jó elgondolkodni rajta.
105. 1dc16653d6 (válaszként erre: 104. - B94b39b09f)
2012. jan. 9. 15:35

Én is gondolkodtam ezen a történeten....

Sokáig voltam egyedül a gyermekemmel,a gazdasági válságot is egyedül vészeltem át,úgy hogy gondoskodnom kellett a kislányomról is.Voltak iszonyatosan erőt próbáló időszakaink és sok nélkülözés...néha végső elkeseredésemben azt kívántam bármilyen házasságot eltudnék viselni,csak ne egyedül keljen ennyi nehézséget megoldanom...nagyon tud hiányozni az a bizonyos háttér....,aki nem volt benne nem tudja.Pedig jó állásom van,értelmiségi szakmában dolgozom...mégis a mai világban egyedül nőként,hacsak a szülők nem támogatnak igen nehéz.

104. b94b39b09f (válaszként erre: 98. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 15:28

A múltkor írtam egy elég egyértelmű hozzászólást, azóta sokat gondolkodom ezen a történeten (egyre több minden kiderül).

A véleményemen is elgondolkodtam, és meginogtam. Nem olyan egyszerű - ezek után, amit most írtál. Látszik, hogy a nő még szereti, vagyis a férfi 'emlékét' szereti. Hogy nem tudja elfogadni, hogy ez már elmúlt. De ki jelentheti ki, hogy elmúlt?

MOST ez a helyzet. Egy drasztikus változással ki lehetne billenteni talán, de kérdés, hogy a nő érez-e még annyit magában, hogy megpróbálja, és ha sikerül, ki tudja-e még élvezni, vagy a csalódottság rányomja a bélyegét?

Több hozzászólásban is olvastam, hogy sokan élnek csupán az anyagi jólét miatt ilyen kapcsolatban (a történetben szereplő nő számomra nem tartozik ide, hiszen érez még valamit). Én tényleg nem értem, hiszen akkor már nincs meg a kölcsönös sikerélmény, amiért felnézzenek egymásra. Az ismeretségi körömben mindenki lenézi azokat a nőket, akik eltartatják magukat. Még a saját férjük is. Nem előítéletből, hanem az elvi dolgok miatt. Kicsit olyan, mintha eladná magát. (persze régen ez normális volt, de ma már nem az). El sem tudnám képzelni, hogy ilyen kiszolgáltatottan éljek, saját dolgok, eredmények nélkül.

Én a nő helyében elkezdenék dolgozni és kinőni, talpra állni, függetlenedni. Fokozatosan kialakítani egy saját életet, elismerést kiváltani. Ha nem is 'kétkezi' munkával, de legalább valami alkotó tevékenységgel (festés vagy jótékonysági szervezet). Szépen lassan a férjnek is feltűnne, milyen talpraesett kincs van a kezében.

103. hebrencs (válaszként erre: 1. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 11:14

Szia, nem feltételes módban válaszolok :

én elváltam 15 év után és nem 1, hanem 2 gyerekkel kezdtem a -60-ról, az exem azóta se ad egy fillért se, igaz nem is kértem tőle :)

nem az anyagiak adják meg a boldogságot. sztem.

mert mi az amit az életed végén magaddal viszel? pénz, ház, autó? nem, hanem a boldogsággal, örömmel, nevetéssel teli emlékek, amikre majd visszanézel :)

102. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 100. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 10:49

:(( akkor meg ne várjon!

nekem is a betegség volt az egyértelmű jel,h változtatnom kell az életemen,és ebben a hosszú kapcsolat befejezése is benne volt.

szerencsés vagyok,h ki tudtam lábalni,nem úgy nézett ki,pedig előtte már kilábaltam pár dologból.

de még így is ráment a "jó tulajdonságaim" egy része erre a váltásra,és a magam kirángatására a kakiból..ha tovább várok,szerintem nem épülök fel soha.

(ha már így elmeséltem,a logika kedvéért leírom,hogy nekem nem a kapcsolatommal volt gond,hanem más egyéb körülöttem levő dolgok emésztettek fel mindent,azt is)

101. d838452ed6 (válaszként erre: 1. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 10:38

Hú. Azt válaszolom ,hogy NEM válnék el.

Bár egyszer volt együttélős ilyen viszonyom gyerek nélkül. Másfél év után fejvesztve menekültem....!!! Mondjuk ott azért nem olyan rengeteg pénz volt ,panelben éltünk... csak nem kellett dolgoznom.

Meg hát gyerek se volt.

Házasságra azt szoktam mondani, ha valakik odáig eljutnak ,hogy megházasodnak, akkor annak a két embernek van köze egymáshoz. Ezért nem válnék.

100. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 99. - Ec6e9cfd9f)
2012. jan. 9. 10:34

"A közös gyerek akarása , vagy inkább az, h van 2 ember, és mind2 gyereket akar, az tipikusan oylan dolog, ami elfed sok minden mást, különbségeket, össze nem illést. . :("


Ebben nagyon igazad van!!


Az elején nem volt távolságtartó a férfi a nővel, úgy tűnt, ő az egyetlen, akihez képes közel kerülni, és szenvedélyesen szeretni, és a nő "büszke" volt magára, hogy ezt ki tudta hozni a férfiból. A problémák valójában a házasság után kezdődtek, bár lehet, hogy voltak intő jelek korábban is, de a nő nem vett, nem akart tudomást venni róluk.

Most nem érez vonzalmat más iránt, de szeretne majd, persze:) Nem fakír:)

A betegségben megint igazad van: MÁR kialakult...:((

Köszönöm, nagyon jól látod a dolgokat!

99. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 98. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 09:40

Huhh..jó,hogy belekérdeztem,mert ez egy jóval bonyolultabb helyzet,mint eredetileg tűnt..

de: ezért is kérdeztem,hogy jobban értsem,mi miért történt.

Vajon az elején még nem zavarta a nőt ez a távolságtartás? ..ez a szexben is meglátszik. felteszem,kevés csók és ölelés volt abban is..jó lehetett az úgy neki? mert ott aztán nagyon feltűnő tud leni,ha nincs gyengédség..

A közös gyerek akarása ,vagy inkább az,h van 2 ember,és mind2 gyereket akar,az tipikusan oylan dolog,ami elfed sok minden mást,különbségeket,össze nem illést..:(

ha a nő nem érez vonzalmat más iránt,akkor maradhat ebben a kapcsolatban nyugodtan.

Ha SZERETNE más iránt vonzalmat érezni,és megélni a gyengédségre való hajlamát,akkor meg menjen,mert betegség is alakulhat ki ekkora elfojtásból.Aztán ha az egészség gallyra megy,akkor már nem fogja nézni az egzisztenciát,mert költheti a pénzt az egészsége és a lelki épsége rendbehozatalára.

98. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 97. - Ec6e9cfd9f)
2012. jan. 9. 08:52

Összeházasodtak, aztán elkezdtek építkezni, meg babát szerettek volna, ami nehezen jött össze, és felőrölte az idegeiket. A nő elkeseredett, a férfi ingerült lett. Elhidegültek egymástól, de a válás szándéka nélkül, mert azt hitték, ha végre befejezik a házat, és ha végre gyerek lesz, akkor rendeződik minden. Persze, ez nem így lett... kész lett a ház, született egy gyönyörű gyermekük, de a szex csak ritkult, a kedvesség eltűnt a kapcsolatból.

A férfi mindig is egy ridegebb, távolságtartóbb típus volt, a nő közvetlenebb, simulékonyabb, így a nő volt az, aki hiányolni kezdte a csókokat, az öleléseket, a szerelmet. Beszélni akart erről a férjével, de az folyamatosan elutasította.

A nő szomorú lett, még jobban elkeseredett.... Ott van minden, amit együtt felépítettek, ott a gyerek, aki mindketten szeretnek... kezdje újra az egészet valaki mással?? De még csak vonzalmat sem érez senki iránt a férjén kívül. A helyzet így viszont megalázó, ezt ő is tudja. Lépjen, ne lépjen...? Az önérzete az súgja: menjen, az esze és az egzisztenciája azt, hogy maradjon. Csak a szíve nem súg semmit már egy ideje....

97. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 96. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 08:23

én tényleg nem vagyok jó példa,mert a mostani kapcsolatomban már eddig annyi örömet éltem meg,hogy nem cserélném el semmiért,és nem bánnám meg,hogy elkezdtem,akkor sem,ha holnap véget érne(persze borzasztó rossz lenne,de nem bánnám meg,mindkettőért hálás vagyok a sorsnak,hogy megtörténhettek velem)

..még mindig kérdezem az eredeti kérdésemet..a folyamatot,h hogy jutott el idáig.

96. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 95. - Ec6e9cfd9f)
2012. jan. 9. 08:16

Akkor a Te példát sem mintaszerű:))

Az egyik ember ilyen, a másik olyan.

Végülis mindig az idő mondja meg, hogy jól cselekedtél-e. Te is megbánhatod még, hogy olyan gyorsan kiléptél egy boldog kapcsolatból (nem most, de lehet, hogy 10 év múlva).

95. ec6e9cfd9f (válaszként erre: 90. - Ee1dc9ba06)
2012. jan. 9. 07:18

????

NEM nyilván...

((((és én pont nem vagyok jó példa..fél évet vártam,és mivel nem tértek vissza a régi érzések,befejezetm egy majdnem 15éves boldog kapcsolatot)))

egyébként meg nem ezt kérdeztem,és eszemben sem volt előjönni azzal,hogy én mennék-mert az egy dolog,h én ezt tettem

Azt kérdeztem,hogy hogyan alakult az ő életében a gondolatmenet a probléma kialakulásától kezdve,,a foylamatra voltam kíváncsi.

94. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 92. - 02db590b2c)
2012. jan. 6. 13:20

Ezek mind közhelyek, ne haragudj!

Az élet ettől sokkal bonyolultabb - pláne annak, akié:)

1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook