Mondókák, dalok, mesék (beszélgetős fórum)

A nyaklánc

Egy anyuka elment vásárolni 5 éves kislányával. Bejárták az egész bevásárlóközpontot, és amikor elindultak haza, útközben megálltak egy utcai árusnál. A kislány meglátott egy ragyogóan szép gyöngynyakláncot.

„Kérlek, anya! Megkaphatom? Légyszi, légyszi..."

Anyukája gyorsan megnézte, hogy mennyibe kerül. Csak 890 Ft volt.

„Kislányom, ha rendben tartod a szobádat egy hétig és rendesen a helyére pakolod a játékaidat, a következő héten megveszem neked, amikor erre járunk."

A kislány izgatottan várta a jövő hetet. A szobájában azelőtt soha nem látott rendet tartott, annyira vágyott arra a nyakláncra.

Végül eltelt egy hét, és eljött a nap, amikor ismételten vásárolni mentek. Az anyuka nagyon megdicsérte kislányát, hogy milyen szép rendet tartott egész héten, és megvette neki a nyakláncot.

Végtelen nagy öröm volt a kislány szívében. Nagyon szerette azt a nyakláncot. Mindig hordta, vasárnapi iskolában, óvodában még lefekvés előtt sem vette le. Csak amikor muszáj volt fürdésnél, és amikor úszni ment az uszodába, amúgy mindig rajta volt.

A kislány édesapja nagyon szerette a lányát. Bármi egyéb dolga volt is, lefekvés előtt mindig felolvasott neki egy mesét.

Az egyik este, amint befejezte az egyik történetet, ezt kérdezte a lányától: „Kislányom szeretsz engem?"

„Ó, apa, tudod, hogy nagyon szeretlek!"

„Akkor kérlek, add nekem a nyakláncodat."

„Jaj, apa, azt ne! Inkább oda adom a kedvenc babámat, vagy az egyik lovacskát, amit tőled kaptam szülinapomra," – válaszolta a kislány.

„Értem, kicsim. Apa szeret téged. Jó éjszakát!" – és adott egy jó éjt puszit a homlokára.

Egy héttel később a mese után az édesapja ismét ezt kérdezte a kislányától: „Szeretsz engem? Akkor add nekem a nyakláncodat."

„Jaj, apa, azt ne. Inkább a babaházat vagy a kedvenc fésűmet," – kérlelve válaszolta a kislány.

„Rendben kicsim. Tudod, apa szeret téged." És gyengéden átölelte.

Pár nappal később este, amikor az apa ment felolvasni a mesét, és belépett a szobába látta, hogy kislánya pigyeregve ül az ágyán.

„Kislányom, mi a baj? Mi történt?" – kérdezte szelíd hangon.

Pár perc hallgatás után, remegő kézzel, odanyújtotta a nyakláncot édesapjának: „Tessék, apa, neked adom."

Az apuka elvette és utána elővett a jobb zsebéből egy kis dobozt.

„Ez a tied, egyetlenem."

A kislány megszeppenve vette el, és nyitotta ki a kis dobozt. Egy eredeti igazgyöngyökből álló nyaklánc volt benne, mely ezerszer szebb és gyönyörűbb volt, mint az előző. Minden este az apuka zsebében volt, aki arra várt, hogy kislánya odaadja neki a nyakláncot, hogy még jobbat, még szebbet ajándékozhasson neki.

Kiss Benedek: Duzzogó

Az utca

lics-pocs,

a csizma

tics-tocs,

ezer a

jaj-baj,

fázik

a sejhaj.

Pocsék a

kedvem,

hóvá kell

lennem,

csorog a

hólé –

arcomba freccsen.

Ha egy kutyám

volna!

Kutya bajom

volna!

Kutyagolnánk

sárban

e kutya

világban!

Darázs Endre: Csupa sár

Most az utca csupa sár, csupa sár,

Sári néni kiabál, kiabál.

Hallottad-e te macska, te macska,

Vigyázzál a talpadra, talpadra.

Ám a macska hiába, hiába,

Beszökött a szobába, szobába,

Sári néni kiabál, kiabál,

Jaj, a szobám csupa sár, csupa sár.

Cirmos cica dorombol,

Hallgatja egy komondor.

Azt gondolja magába',

hogy szebb az Õ nótája.

Rá is kezdi, vau-vau,

Fut a cica, nyau-nyau

Ha én cica volnék,

Száz egeret fognék,

De én cica nem vagyok,

Egeret sem foghatok

Macska, macska,

csacska macska,

fürge, mint a

kishalacska.

Ide fut,

oda fut,

megpihenni

sose tud.

Nem fúj már és nem havaz,

itt van itt van a tavasz!

Csip-csirip, csip-csirip,

Kikelet kivirít!

Azt mondják a cinegék,

itt a tavasz, nyitni kék.

Kék ibolya, gyöngyvirág,

csupa öröm a világ!

Hétfõn hentereg

Kedden kecmereg

Szerdán szendereg

Csütörtökön csak csücsül

Pénteken párnára dul

Szombaton szundit szorgosan

Vasárnap horkol hangosan.

Lementem pincébe vajat csipegetni.

Utánam jött édesanyám pofon veregetni.

Nád közé bújtam, nádi sípot fújtam.

Az én sípom így szólt:

Dí-dá-dú!

Te vagy az a nagy szájú!

Egyedem, begyedem, tengertánc,

Hajdú sógor, mit kívánsz?

Nem kívánok egyebet,

Csak egy falat kenyeret.

Szíl, szál, szalmaszál,

Ecki, becki, tengerecki Pál.

Húzz, húzz engemet,

Én is húzlak tégedet,

Amelyikünk leesik,

Az lesz a legkisebbik.

Itt a köcsög! Mi van benne?

Arany alma, arany körte!

Add tovább! Add tovább!

Te meg fizesd az árát!

Kányádi Sándor: Aki fázik

Aki fázik, vacogjon,

Fújja körmét, topogjon,

Földig érő kucsmába,

Nyakig érő csizmába,

Burkolózzék bundába,

Bújjon be a dunyhába,

Üljön rá a kályhára,

Mindjárt megmelegszik!

Sarkady Sándor: Hóember

Szikrázik a hótenger,

Elkészült a hóember!

Hótenger, hótenger-

Répaorrú hóember!

Seprűnyél a kezébe,

Vaskalap a fejébe!

Hótenger, hótenger-

Répaorrú hóember!

Weöres Sándor: Tél

Hó a mező takarója,

Hűvös a nap, fogy a láng.

Délen a fecske, a gólya

Gondol –e ránk?

Nincs dal az ég hidegében,

Károg a varjúsereg.

Mégis a szán fut a jégen, gyerekek!

Ennek a kislánynak nem jutott párja,

Jaj, de megharagszik.

Majd máskor jut neki, jobban iparkodik.

Kácsa, kácsa, piros kácsa,

Ki a párját nem találja,

Keressen magának!

Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál.

Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő.

Dirreg-durrog a mozsár, táncosra vár a mozsár,

A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti.

Heje-huja, vigalom! Habos fánk a jutalom.

Mákos patkó, babkávé, értünk van a parádé!

Hull a hó, hull a hó,

Fehér lett a házikó,

Fehér lett a rét, s a tó,

Szánkóval jön Télapó.

Egy kismalac, rof-rof-rof,

trombitaja tof-tof-tof,

trombitaja, vig orrmanya

foldet turj, dof-dof-dof.

Jon az oreg, meglatja,

orvendezve kialtja:

Rajta, fiam, tof-tof-dof-dof

apad is igy csinalja!

Most mar egyutt zenelnek,

kukorican megelnek.

Tof-tof-dof-dof-rof-rof-rof-rof

Ezek am a legenyek!

m s r m /d d d/

m s r m /d d d/

m s r m /d d m m/

l l m m /s s s/

Hali.

Ez a vers a "Kreatív játékok" című könyvben található, a szerzőt most nem tudom, de én az anyukámtól a második versszakot úgy ismerem, hogy (az eltörött a lába után...) "Doktor bácsi mit visz a kosárba? Orvosságot a mókuska lábára."

HARAGOSI

Fut,robog a kicsi kocsi,

rajta ül a Haragosi,

din don diridongó.

Ha kiborul az a kocsi,

lerepül a Haragosi,

din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,

vele fut a retyerutya,

din don diridongó.

Ha kiborul a fakutya,

lepotyog a retyerutya,

din don diridongó.

Csoóri Sándor

DIÓBÉL BÁCSI

Ki lakik a

dióhéjban?

Nem lakhat ott bárki

csak Dióbél bácsi.

Ha rácsapsz a dióhéjra,

kinyilik a csontkapuja,

és cammogva előmászik

vén Dióbél bácsi -

csak a szádat

tátsd ki!

HÁROM MEDVE

Három medve megy az úton,

Mind a három hátán puttony .Havas fenyvesek közt mennek,Brummognak a hűs szelek.

Elől megy a Cammogó,

Puttonyában mogyoró.

Amásodik mérges fajta,

De a lábát vígín rakja

Az ő neve Dörmögő,

Puttonyában szép szőlő!

A harmadik az a lompos

Barna farkával harangoz.

Gomb szemével ide néz,

Puttonyában lépes méz!

Még ma este vigadoz,

Három éhes kicsi bocs!

záncsengő - (Weöres Sándor)

Éj-mélyből fölzengő

- Csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

Tél öblén halkan ring.

Földobban két nagy ló

- Kop-kop-kop - nyolc patkó.

Nyolc patkó - kop-kop-kop -

Csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő

- Csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

Tél öblén halkan ring.

Télapó érkezése - (Donászi Magda)

Megérkeztem Télországból,

kisgyerekek: -Jó napot!

Tudom, nagyon vártátok már,

hogy múljanak a napok.

Siettem is tihozzátok

csengős szánon, szaporán.

Szikrát szórt a szarvas talpa,

úgy suhant az út porán.

Fürge lába belefáradt.

Messzi van a mesevár.

Túl az ezer jéghegyerdőn,

hová sosem ér a nyár.

Ott van az én széllel-bélelt,

hóból épült palotám.

A kemény fagy jégvirágot

zúzmaráz az ablakán.

Van egy kicsiny toronyszobám.

Benne furcsa műszerek.

Világhírű messzelátóm

jég-üvegén hókeret.

Ha én abba betekintek,

-higgyétek el nem csoda-

akármilyen messze laktok,

mégis ellátok oda.

Hol, mit láttam, nagy könyvembe

minden este beírom.

Megtelt könyvem sok-sok lapja,

elfogyott a papírom.

Tudjátok, hogy rádiómnak

a világon párja nincs?

Csönddel bélelt palotámban

valóságos drága kincs.

Ha gyermekek énekelnek,

a szívemhez szól a dal,

s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,

hanem újra fiatal.

Tip-top, tip-top! Körbejárok

az üveghegy tetején,

amikor a messzeségből

víg dalotok száll felém.

Ha a táncban elfáradtam,

megpödröm a bajuszom,

bebújok a hóágyamba,

nyújtózkodom, aluszom.

Mikor aztán felébredek,

ajándékot keresek

Piros almát, aranydiót,

feketemák-szemeket.

Feneketlen zsákom mélyén

citrom-narancs is akad,

osszátok szét gerezdenként,

veszekedni nem szabad!

Kedvetekért jövőre is

telitömöm zsákomat,

ezer évig megtartom még

ezt a jó szokásomat.

Búcsúzóul daloljatok.

Integessen kezetek.

Hószarvasom az udvaron

pihenhetett eleget.

Holnap már a mesehegyről

tekint ide Télapó!

Küldjek erre hófelhőket?

Örültök, ha hull a hó?

Frissen esett pihehóban

hócsatázni sem tilos.

Attól lesz majd jobb az étvágy,

s az arcotok szép piros.

Na most rajta! Repülj szánom!

Hószarvasom! Hoppla-hopp!

Kisgyerekek jó étvágyat,

mindenkinek jó napot!

Télapó ünnepén - (Donászy Magda)

Tipp-topp, tipp-topp,

Ki jön a nagy hóban?

Kipp-kopp, kipp-kopp,

Ki van az ajtóban?

Itt van már a

nagyszakállú

Télapó! Csupa hó!

Puttonyában dió, mogyoró!

Csitt-csatt, csitt-csatt,

örül a sok gyermek.

Hipp-hopp, hipp-hopp,

Télapó itt termett.

Mit hozott a

nagyszakállú

Télapó? Csupa jó!

Puttonyában dió, mogyoró!

Süt a pék, süt a pék

gezemice lángost.

Rakodó nagyanyó

beveti a vánkost.

Reggel nagy a hó, nagy a jég

belepi a várost,

taligán tol a pék

gezemice lángost.

3 pici cica kifutott a rétre.

Cica mama,cica papa szomorúan nézte.

Jött a sűrű sötét felhő,a cicák megáztak,

Úgy kellett a kis cicáknak dideregtek fáztak.

(Közben mutogatni is kell:))),amikor szomorkodnak a cica szülők,amikor ,jön a vihar,meg az úgy kellettet is:)))

A napokban hallottam a kisovis unokámtól:

Mókuska,mókuska,

felmászott a fára,

leesett,leesett,

kitörött a lába.

dortorbácsi meggyógyítja,meg,

huncut a mókus,

újra fára megy.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokCicuska, macuska, mit főztél Katuska?

Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát

Ide raktam - oda raktam

Utoljára jól bekaptam ham, ham, ham.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokÁspis, kerekes, uti füves leveles

Bíbola, bíbola, pacs, pacs, pacs.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokSzita, szita sűrű szita

Ma szitálok holnap sütök

Neked egy kis cipót sütök

Megzsírozom, megvajazom

mégis, mégis neked adom.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokTöröm, töröm a mákot

Sütök neked kalácsot

Ica tolla motolla

Neked adom ........( Zsuzsika)

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokCini-cini muzsika

Táncol a kis Zsuzsika

Jobbra dűl meg balra dűl

Tücsök koma hegedül.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokEgyedem-begyedem tengertánc

hajdú sógor mit kívánsz

Nem kívánok egyebet

csak egy falat kenyeret.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokHipp-hopp katona, felülök a csikóra

Én ülök a csikóra, ti meg ketten a lóra.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokKicsi-kocsi három csacsi döcögő-döcögő

Benne gyerek kicsi gyerek höcögő-höcögő.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokGyerekek, gyerekek szeretik a perecet

Sósat, sósat jó ropogósat

Aki vesz, annak lesz

Aki nem vesz éhes lesz.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokMozgatja a fejecskéjét,

utána a kezecskéjét

Hajlik jobbra- hajlik balra

Gyere baba kezdjük újra.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokKerekecske kutacska, ott lakik a nyulacska

Erre szalad, erre szalad, itt áll meg, itt áll meg.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokHej Gyula, Gyula , Gyula

Szól a duda, duda, duda

Pest Buda, Buda Buda

Pattogatott kukorica

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokHüvelyk ujjam almafa

Mutatóujjam megrázta

Középső ujjam felszedte

Gyűrűs ujjam hazavitte

A kis ujjam mind megette

Megfájdult a hasa tőle.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokJön kocsi fut a kocsi patkó dobogás,

Jön a vonat fut a vonat zúgó robogás.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokEgy- megérett a meggy

kettő- csipke bokor vessző

három- te vagy az én párom

négy - megcsípett a légy

öt- érik a tök

hat- hasad a pad

hét- zsemlét süt a pék

nyolc- üres a polc

kilenc- kis Ferenc

tíz- tiszta víz

Ha nem tiszta vidd vissza, a kis cica megissza.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokAn -tan-té nusz

Szó-raka-té -nusz

Szó-raka tike-kuka

Alam-balam bambuszka.

Dúdoló, tipegő baba mama foglalkoztató központ, mondokák, dalokEc-pec kimehetsz

holnap után bejöhetsz

Cérnára, cinegére

Ugorj cica az egérre-fuss.

Hóembernek se keze se lába

Hóembernek pici szeme szén

Lustán pislog,fadugó az orra

Vásott kannát visel a fején.

Szívünk rég ide vár,

Télapó gyere már!

Jöjj el éljen a tél!

Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,

Öltöztesd fel a fát,

Hulljon rá pihe hó,

Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,

Télapó, gyere már!

Nyíljon már ki a zsák:

Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,

Télapó gyere már!

Jöjj el éljen a tél!

Tőled senki sem fél.

Az igazi mikulás

Ismereteink szerint a kisázsiai Patarában született. A hagyomány szerint Diokletiánusz üldözése alatt bebörtönözték. 325-ben mint myrai püspök részt vett a niceai zsinaton. Jusztiniánusz császár idején (528-565) már több templomot építettek tiszteletére Konstantinápolyban. Csodáiról és jótékonyságáról messze földön híres főpap volt. Mikor egy nemes ember nagy szegénységre jutott, úgy akart magán segíteni, hogy leányait erkölcstelen életre akarta kényszeríteni, abban az idõben gyakran megesett az ilyen.

Miklós püspök három éjjel egymás után egy-egy zacskó aranyat dobott be házuk ajtaján. Innen ered a mikuláscsomag és az aznapi ajándékozás. A keleti egyház egyik legnagyobb szentje, de Európában is nagy tiszteletben tartják, legfőként Olaszországban.

Anatóliában Miklós püspök nem legenda, hanem valós történelmi személyiség volt. Kis-Ázsiának ezen a részén, amikor az ember kiejti Szent Miklós nevét, az emberek arca átszellemül, és ma is mint a legnagyobb szentet tisztelik. Minden imájukban õt hívják segítségül. Életében nevezték el" Noel Baba"-nak, ami annyit jelent, " Ajándék Apa". Vallásosságát a családjából hozta. Szülei halála után, Patara város kolostorába került. 24 évesen Jeruzsálembe ment zarándok útra, ahol útközben több ember életét mentette meg . Haza felé útban betért Myra városába, ahol csodás körülmények között püspökké választották. Életét a gyerekeknek és a népnek szentelte. 52 évig volt Myra város vezetõje. Titkos ajándékozásai során, amit karácsony elõtt a nevenapja táján végzett, a nép abban a hiedelemben volt, hogy a város melletti hegyrõl maga a Tél Apó jár le ajándékozni. Így késobb Télapónak is mondták, s mondják ma is! Békés öregkor után saját templomában tért örök pihenõre, ahol az angyalok 1087-ig vigyázta rá.

Kegyelettel vitték biztonságos helyre, Itáliába, Bari városába, ahonnan a 10. századtól terjedt el tisztelete

Amikor is olasz kereskedõk rablókkal szövetkezve egy hajnalon sírját feltörték, kirabolták! Maradványai egyrészét ma Bari-ban õrzik, de lelke szülõföldjén Myrában maradt, ahol az embereknek még ma is vigaszt, reményt és boldogságot ad. Sírjánál egy forrás ered. Hallatlan embersége, bölcsessége olyan hatalommal ruházta fel, hogy Myra város helytartója, vezetõsége minden fontos ügyben kikérte véleményét.

Történetek

Szent Miklós, szerb ikon

Gazdag családba született, és már gyermek korától biztosítva volt számára a vallásos nevelés. Bébi koráról tartja a hagyomány, hogy böjti napokon csak egyszer szopott.

Hallotta egyszer Miklós püspök, hogy ki akarnak végezni városában három ártatlan embert, ugyanis a helytartó szemet vetett vagyonukra. Miklós futva hagyta magukra a császár éppen nála idõzõ küldötteit, és erõszakkal akadályozta meg a kivégzést. A helytartót ezért a cselekedetéért a nép meg akarta kövezni. Miklós püspök azonban nem engedte, hanem felszólította a város elhagyására, és minden vagyonától megfosztotta, amit a szegények között osztott szét. Amikor a küldöttek dolgukat kiválóan elvégezték, és visszatértek a császárhoz, jó munkájukat a császár hálásan megjutalmazta. Az udvari intrika azonban nem nézte jószemmel sikerüket, hamis vádakkal börtönbe juttatták õket, sõt már kivégzésüket is kitüzették. A császári küldöttek ekkor, visszaemlékezve Miklós püspök hõsies segítõkészségére, reménytelenségükben szentükhöz fohászkodtak. A segítség ekkor sem maradt el. Szent Miklós megjelent álmában Konstantin császárnak és ráparancsolt, hogy a három küldöttet még az éjjel bocsássa szabadon. Konstantin személyesen nem ismerte Miklós püspököt, nem is akart az álomnak engedelmeskedni. Mivel nem tudott már tovább aludni, felkelt, és még az éjjel elment a császár az ítéletet hozó bíróhoz. Meglepetésükre a bíró ugyanazt a látomást álmodta. Nekiláttak ezért, gyorsan újravizsgálták az ügyet, és kiderült, hogy a három hivatalnok ártatlan. Hálás szívvel mentek Miklós püspökhöz köszönetet mondani.

Ekkoriban történt, hogy egy viharba került hajó legénysége a végveszélyben kétségbeesetten fohászkodott Miklós püspök segítségéért. Feltűnt a zürzavarban ekkor egy ismeretlen (mondja a legenda), aki a hajó orrában megjavította és beállította a vitorlázatot és kötélzetet. Segítségével a hajó hamarosan partot ért, megmenekültek. Ekkor azonban az idegen nyomtalanul eltűnt. A hálás hajósok a templomba mentek menekülésüket Istennek megköszönni, és ott döbbentek rá, hogy az ismeretlen segítő Miklós püspök volt, akit segítségül hívtak.

Nagyon idősen, halálát közeledni érezve, Miklós egy angyal segítségével tudott a betegség fájdalmai felett uralkodni. Istennek ajánlva lelkét, szép halállal halt meg 350 körül. Myrában temették el, azonban egy török támadás feldúlta sírját. A keresztesek felszabadították Myra városát, ekkor találták meg csontjait. Kegyelettel vitték biztonságos helyre, Itáliába, Bari városába. A 10. századtól terjedt el tisztelete.

Hegyen-volgyon mely a ho,

lassan lepked Telapo.

Osz szakallan der rezeg,

messzi foldrol erkezett.

Kampos botja imbolyog,

puttonyaban mit hozott?

Mindenfele foldi jot,

dundi diot, mogyorot.

Lassan lepked, mely a ho,

siess jobban, Telapo!

Szarnya van, de nem madar,

repulogep amin jar.

Szel ropiti, az a gepe,

igy ul a haz tetejere.

Haz tetejen sok a drot,

megnezi a radiot.

Belebuj a telefonba,

lisztet rendel a malomba.

Lisztjet szorja egre-foldre,

feher lesz a vilag tole.

Lisztjet szorja hegyre-volgyre,

feher mar a varos tole.

Feher mar az utca,

feher mar a muszka,

pepita a neger,

nincs Fekete Peter.

Sehol de sehol nincs mas fekete,

csak a Bodri kutyanak az orrahegye.

Es reggel az utca, a muszka, a neger,

a taxi, a Maxi, a Bodri, a Peter

es raadasul a radio,

mind azt kiabalja, hogy:

ESIK A HO!

Téli este, holdas este

Téli este, holdas este,

halkan hull a hó.

Téli este, holdas este,

siklik egy szánkó.

Itt egy ablak, ott egy ablak,

halkan kinyílik.

Kis cipőbe, nagy cipőbe,

ajándék hullik.

Másnap a sok gyermek arca

csupa ragyogó.

Vígan mondják: "Itt járt a jó

öreg Télapó!"

Újra találkozni

Ó, te kedves Mikulás,

úgy szeretünk Téged!

Mindig mikor jön a tél

várva várunk téged.

Télen mindig hideg van,

de én azt nem bánom,

hiszen mindig ekkor van

Mikulás és Karácsony!

Ünnepelj velünk

Hívogató

Gyere ide, Mikulás!

Minden gyermek téged vár.

Minden házba bekopogtál?

Ott még egy ház vár reád.

A kéménybe hogyan férsz be?

Válaszolj a kérdésemre!

Ruhád piszkos soha sem lesz

ha lecsúszol a gyerekekhez?

Hát ez a csomag kié lesz?

Remélem, engem sem felejtesz.

Mikor jössz hozzám, Mikulás?

Hidd el, nagyon várok rád!

______________________________________________________

Kozma László: A Mikulás mosolya

Hogyha baj ér, bánat, szégyen,

Bízzál Myra püspökében.

Elhozza csillagos éjen

Ajándékát észrevétlen.

Cipődet ablakba tedd ki,

Kincseit szívedbe rejti,

Ahogy tette sokszor régen.

Megjön sűrű hóesésben.

Arcát senki meg ne lássa,

Rejti fehér nagy szakálla.

Találkozhatsz véle bárhol,

Megismered mosolyáról.

Kitől jót és szépet várhatsz,

Bizony Ő: a Mikulás az.

Csengettyűje szól a szánnak:

Itt volt, de már messze vágtat.

Hiszen gondja van, temérdek:

Kincsét osztja a reménynek.

Aranyszarvas, hogy repítse,

Megérkezzen minden szívbe.

Hogyha jól és szépen várod,

Magadban is megtalálod.

Nemcsak várni, hogy mit kapnál:

Az a legtöbb, ha te adtál.

A szívedben, hogyha érzed,

Készítsél valami szépet.

Rajzolj erdőt, végy festéket,

Ajkadon fakadjon ének.

Tanulj nótát, csoda-verset,

Dalait a szeretetnek.

Akit egész évben várnak,

Segítsél a Mikulásnak.

Ahol baj van, gond és bánat,

Oszd kincsét a kacagásnak.

Hogy minden arc felderüljön,

Sötét ágra harmat gyűljön,

Ezüst nyoma csengő szánnak:

Mosolya a Mikulásnak.

______________________________________________________

Donászy Magda: Télapó érkezése

Megérkeztem Tél országból,

kisgyerekek: -Jó napot!

Tudom, nagyon vártátok már,

hogy múljanak a napok.

Siettem is tihozzátok

csengős szánon, szaporán.

Szikrát szórt a szarvas talpa,

úgy suhant az út porán.

Fürge lába belefáradt.

Messzi van a mesevár.

Túl az ezer jéghegyerdőn,

hová sosem ér a nyár.

Ott van az én széllel-bélelt,

hóból épült palotám.

A kemény fagy jégvirágot

zúzmaráz az ablakán.

Van egy kicsiny toronyszobám.

Benne furcsa műszerek.

Világhírű messzelátóm

jég-üvegén hókeret.

Ha én abba betekintek,

-higgyétek el nem csoda-

akármilyen messze laktok,

mégis ellátok oda.

Hol, mit láttam, nagy könyvembe

minden este beírom.

Megtelt könyvem sok-sok lapja,

elfogyott a papírom.

Tudjátok, hogy rádiómnak

a világon párja nincs?

Csönddel bélelt palotámban

valóságos drága kincs.

Ha gyermekek énekelnek,

a szívemhez szól a dal,

s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,

hanem újra fiatal.

Tip-top, tip-top! Körbejárok

az üveghegy tetején,

amikor a messzeségből

víg dalotok száll felém.

Ha a táncban elfáradtam,

megpödröm a bajuszom,

bebújok a hóágyamba,

nyújtózkodom, aluszom.

Mikor aztán felébredek,

ajándékot keresek

Piros almát, aranydiót,

feketemák-szemeket.

Feneketlen zsákom mélyin

citrom-narancs is akad,

osszátok szét gerezdenként,

veszekedni nem szabad!

Kedvetekért jövőre is

telitömöm zsákomat,

ezer évig megtartom még

ezt a jó szokásomat.

Búcsúzóul daloljatok.

Integessen kezetek.

Hó szarvasom az udvaron

pihenhetett eleget.

Holnap már a mesehegyről

tekint ide Télapó!

Küldjek erre hófelhőket?

Örültök, ha hull a hó?

Frissen esett pihe hóban

hó csatázni sem tilos.

Attól lesz majd jobb az étvágy,

s az arcotok szép piros.

Na most rajta! Repülj szánom!

Hó szarvasom! Hoppla-hopp!

Kisgyerekek jó étvágyat,

mindenkinek jó napot!

______________________________________________________

Czeglédy Gabriella:Télapó az úton

Szarvas húzza szélsebesen

Télapóka szánkóját.

Száguld a nagy hómezőkön,

el is hagy már hét határt.

Ajándékok szépen, sorban

a hatalmas zsákokban.

Télapóka becsempészi

a cipőkbe suttyomban.

Sietős az útja nagyon,

rövid már az éjszaka.

Várja őt az ablakokban

még sok üres kis csizma.

______________________________________________________

Ady Endre:

Kis, karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,

Holnap harangoznak,

Holnapután az angyalok

Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent

Nagyosan dicsérni,

De én még kisfiú vagyok,

Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretre

Mégiscsak kiállok,

De boldogok a pásztorok

S a három királyok.

Én is mennék, mennék,

Énekelni mennék,

Nagyok között kis Jézusért

Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban

Százszor bepiszkolnám,

Csak az Úrnak szerelmemet

Szépen igazolnám.

Fésűs Éva: Karácsonykor

Karácsonykor

fényesek a felhők,

csillagokból

horgol a tél kendőt.

Ráteríti

hegyek tetejére,

fenyőágnak

jégrojtos a vége.

Karácsonykor

mindenki varázsol,

meglepetés

bújik ki a zsákból.

Szekrényeknek

titkos rejtekéből,

édesapám

legmélyebb zsebéből.

Karácsonyra

kalácsot is sütnek,

nincsen ennél

izgalmasabb ünnep!

Ajándékot én is

készítettem,

amíg készült

majdnem tündér lettem!

B. Radó Lili: Mit üzen az erdő?

Víg ünnepre készülődünk,

esteledik már.

Szobánkban a szép fenyőfa

teljes díszben áll.

Zöld ágain kis csomókban

puha vattahó,

tűlevél közt víg aranyszál,

fel-felcsillanó.

Itt is csillog, ott is ragyog,

mint a napsugár,

s csilingelő csöpp csengettyű

édes hangja száll,

akárcsak az erdőben a

dalos kis madár.

Csitt csak! Figyeld mit is suttog

szép fenyőfánk most neked?

-Halló itt az erdő beszél!

Sürgős fontos üzenet:

Kívánunk ma mindenkinek

szép fenyőfa ünnepet!

Sziasztok! A segítségetekre volna szükségem, mert idén a mi osztályunk csinálja a "sui-Mikulást", ami annyit jelent, hogy beöltözünk és minden osztálytermen végig megyünk énekelve. Ezt minden évben a végzős (12-es) osztály csinálja. Ennek a műsornak feltétlen VICCESnek kellene lennie, de semmi ötletem sincs, hogy mit énekeljünk. Hogy ha tud valaki ÁTKÖLTÖTT vagy önmagában is humoros télapó-éneket/verset/mondókát, kérem írja meg!!

Hálás köszönettel: Fajt Balázs