Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mondj nemet a kapcsolati függőségre! fórum

Mondj nemet a kapcsolati függőségre! (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Mondj nemet a kapcsolati függőségre!

1 2
2016. szept. 17. 20:01

"Hiszen minden kétségbeesett szerelemben ez történik, nem? Kitalálunk egy képzeletbeli figurát, felruházzuk mindenféle tulajdonságokkal, és megköveteljük a partnerünktől, hogy feleljen meg a vágyainknak, aztán meg kétségbeesünk, mikor nem hajlandó az általunk kitalált szerepet eljátszani."

Ízek, imák, szerelmek.

45. Regin_a (válaszként erre: 26. - Krisz42)
2016. szept. 15. 21:50

Mivel az írás egy nagy rakás sz@r,emiatt..."

Emiatt nem értek egyet veled. A többi amit írsz, lehet igaz.

44. sanyinak (válaszként erre: 42. - Andrea1.9.8.1)
2016. szept. 15. 20:54
Az erett, aki egyedul is kepes kiegyensulyozott lenni. Nem kell egyedul maradnia, de belepusztulni sem szabad az egyedulletbe.
43. 2caf8744b6 (válaszként erre: 42. - Andrea1.9.8.1)
2016. szept. 15. 20:35
Biztosan igazad van.
42. Andrea1.9.8.1 (válaszként erre: 39. - 2caf8744b6)
2016. szept. 15. 13:27

Az nem függőség, ha fáj, szerintem természetes, hogy így van. Én is szenvedek, beledöglök, pedig én szakítottam. Viszont tudom, hogy helyesen döntöttem, mert előbb-utóbb ez lett volna a vége, így hát inkább most fájjon, mint később.


Szerintem az ember társas lény, természetes, hogy arra vágyik, legyen kivel megosztania a mindennapjait és legyen, akihez hozzábújik esténként, aki törődik vele és akivel ő is törődhet. Sokan erre azt mondják, hogy gyengeség, én nem így látom.


Egyre divatosabb lett az a nézet, hogy akkor vagy igazán erős, ha egyedül vagy. Az ilyen emberek folyamatosan a visszaigazolást keresik a környezetüktől, megosztanak millió idézetet és próbálják magukat erősíteni, de szerintem ez is csak a túlélés egy része.

41. 2caf8744b6 (válaszként erre: 40. - Globus)
2016. szept. 15. 12:15
Akkor nem vagyok függő, ez jó hír nekem,.
40. globus (válaszként erre: 39. - 2caf8744b6)
2016. szept. 10. 13:12
Függő akkor lennél, ha a bántásai ellenére ragaszkodnál hozzá, loholnál utána. Az, hogy szívfájdalmat okozott, ilyenkor természetes reakció.
2016. szept. 10. 13:10

Meg kéne állapítanom, hogy függő vagyok e vagy nem.

Elhagytak, és fáj!

De nagyon nagyon.

2016. jan. 2. 12:45
nem
37. 2c5f60da64 (válaszként erre: 36. - Uborka7)
2016. jan. 2. 12:43
Nagyon egyetértek. :)
2016. jan. 2. 10:44
Az a "baj", hogy a nők önállóbbak lettek anyagilag ha nincsenek kiszolgáltatva egy kapcsolatban, akkor nem (kell) eltűrniük azt sem, hogy a férfi nem jól bánik velük. Választhatnak. A férfi viszont továbbra is dominanciára tör előbb-utóbb minden kapcsolatban, mert ez a természete. Hiába mondják a nőknek, hogy egyenlőek a férfival ha a természet nem így rendelte. A férfinak kell dominánsnak lenni, de nem erőszakosan vagy durván! Azok a kapcsolatok, ahol a nő domináns, nem működnek. Nem kell olyan kapcsolatokba belemenni nőként (külső nyomásra: mert már ennyi meg annyi idős vagy, kifutsz az idődből, stb.) ami nem jó. Mert ami nem jó az elején, az nem lesz jó később sem! Inkább ne menj férjhez valakihez aki csak "félig-meddig" jó, hogy legyen férjed meg gyereked. Szerintem akkor jobb, ha az ember egyedül marad és karriert épít. Hogy ez nem boldogítja a nőt? Dehogynem! Aki anyagilag függetleníteni tudja magát, az bizony büszke lehet magára és önbecsülést is ad! Ez pedig vonzóvá teszi az embert és jobban, mint egy boldogtalan, savanyú arcú anyuka 2-3 gyerekkel, akiket csak nyűgnek tart a nyakán és nem ad nekik semmi szeretet. A kapcsolatfüggők nem gyerekek miatt maradnak együtt (csak arra fogják) hanem mert nem mernek önállók lenni (hiszen azért ugrottak bele a feligjó kapcsolatba). Mondjuk ki bátran, hogy a legtöbb válásal végződő házasságnak létre sem kellett volna jönnie, mert már akkor megjósolható volt a bukása.
2015. dec. 29. 19:32
Oké, de miként!? Ha szeretsz valakit és nem viszonozzák akkor már is függő vagy! Utána már a szív diktál és nem az agy!!!!!!!
2015. dec. 19. 10:38
Én a rossz kapcsolatban nem vagyok igazi anya. Évekig próbálkoztam, de egyre rosszabb lett a helyzet. És mikor már a gyerekemen is látszott, hogy nem oké ez így, akkor határoztam el, hogy elég ebből. A gyerek így jobban szenved, szerintem.
33. csikil4ny (válaszként erre: 31. - 41d3c0b96f)
2015. dec. 18. 16:44

Nem, nem mennek tönkre egy válásban! Abba mennek tönkre, hogy anya szétesik, apa nem törődik, ők meg kitől kapják az odafigyelést, a szeretetet?


Akkor én nem vagyok igazi anya, mert én nem áldoztam fel magam - illetve 3 évig foggal-körömmel akartam amíg rá nem jöttem, hogy abba belehalok vagy beleőrülök.... És még anyagilag is jobban jártam, hogy léptem. És állítom, hogy a kicsinek is jobb, egy kiegyensúlyozott anyával, mint két félőrült szülővel!

32. unom (válaszként erre: 31. - 41d3c0b96f)
2015. dec. 18. 16:05

",ha igazi anya vagy elsosorban felaldozod magad ,megha szenvedsz is"

Ez mekkora lózung :S Szerinted ez a legjobb a gyereknek? Egy szenvedő, lassan megkeseredő anya?

2015. dec. 18. 10:52
Induljunk egy szerelembol kotott /igazan jo indulas/ mondhatnank.Pedig ez sokkal bonyolultabb,mert eleve az egyik mindig jobban szeret,o sok mindent elront az elejen.Mivel pedig tobb evnek kell eltelni mire osszszoknak hazastarsak,addigra ott van 2-3 gyerek.Ha csak ezutan derul ki ,hogy felreismerted a parodat./megcsalas ,jellembeli hibak/,ha igazi anya vagy elsosorban felaldozod magad ,megha szenvedsz is.Es akkor meg nem beszeltem az anyagi okokrol,mert epp nem tudnal megelni.A gyerekek meg barmilyen korban vannak is tonkremennek a valasba.
30. b3345429a4 (válaszként erre: 29. - Csikil4ny)
2015. dec. 15. 14:20

Igen, már látom a fiamon, hogy érzi...

Nagyon kedves vagy, köszönöm a bíztató szavakat!

29. csikil4ny (válaszként erre: 28. - B3345429a4)
2015. dec. 15. 12:28

A gyerekek ézik és tudják, hogy valami baj van. Én gyermekkoromban is úgy gondoltam, hogy jobban jártunk volna, ha elválnak a szüleim. Most, hogy szülőként megtapasztaltam ezt a lépést is állítom. Jobb egy lelkileg erős anyával, mint két félőrülttel...


Kívánom, hogy találd meg az útad. Bárhogy legyen is soha meg ne bánd a döntésed!

2015. dec. 15. 10:36

Köszönöm a hozzászólásokat. Mostmár elhatároztam magam, hogy kilépek ebből. Elég volt.

Egyébként könnyű azt írni, hogy hülye, aki benne marad egy rossz kapcsolatban, de az ember nem akar fájdalmat okozni a gyerekeinek. Persze egy ponton túl már a gyerekeknek sem jó.

27. Elcsendesült (válaszként erre: 22. - B3345429a4)
2015. dec. 15. 07:44
Ha olyannal vagy, akit útálsz,minden bizonnyal ront a helyzeten.
2015. dec. 15. 05:24
Itt sokan el vannak tévedve,persze aki a cikket írta,az is kritikán alulit adott ki.Persze,hogy rengetegen élnek valami hasonlóban,de nem mindegyik kapcsolatfüggőség.Én még most sem értem néha,hogy emberek hogy képesek megalkudni,elviselni dolgokat,a másikat,ha nem boldogok,de úgy gondolom,ez mindenkinek a saját hülyesége.Ez nem minden esetben jelent kapcsolatfüggőséget.Mivel az írás egy nagy rakás sz@r,emiatt sokakban kelthet tévképzetet a sajátjával kapcsolatban.Az ember társas lény,ezért is keres mindig társat,de feladni önmagunkat a másikért nem biztos,hogy megéri.....de ettől még nem lesz valaki az.Mivel manapság elég furcsa értékek szerint élünk,sokan görcsösen ragaszkodnak a rosszhoz is,mert legalább van,főleg ha olvassák itt is,hogy milyen rossz egyedül és főleg 30,40,50felett milyen nehéz új párt találni.Na ez még nem függőség.Ne mondja senki,hogy jó egyedül lenni,ez max.akkor igaz,ha kb.olyan élete van valakinek,mint egy szappanoperában vagy egyéb valóságtól elrugaszkodott filmben-persze néha az életben is lehet olyan,de akkor meg kiderül,hogy valami nagyon üres.Tehát nem az van,hogy társasági életnek tökéletesen ki tud elégíteni a sok barát,barátnő,miben hétvégén buli,közös programok,ha éppen úgy alakul,futó kapcsolatok vagy csak szex.Ráadásul erre is kb.fiatalon vágynak sokan.Ettől függetlenül nem kellene félni attól,hogy mi lesz,ha kilép az ember egy boldogtalan kapcsolatból.Sokkal kevesebben vannak,akik megbánják,mint azok,akik utána boldogabbak,jobban érzik magukat.Akinek gyerekei vannak,az ha anyagilag nem is,de érzelmileg könnyebb helyzetbe kerül-persze ha nem kell harcolni a gyerekek miatt-,mert utána sincs egyedül,meg ha egy gyerek más is,mint a kapcsolat.Persze az is egészségtelen,ha utána a gyerek lesz a minden,de ha valaki egészségesen áll hozzá a dolgokhoz,a világhoz,akkor egyrészt nem ajnározza túl a gyerekét,de a ló túloldalára sem esik át,amikor nem is törődik vele.Tehát nagyon sokan nem kapcsolatfüggők,csak tele vannak kétségekkel és ezek mind a beléjük nevelt vagy a környezet miatt tàmasztott elvárások miatt alakultak ki.Viszont egyre több az olyan nő,aki mer lépni és sajnos egyre több az olyan férfi is,aki felelőtlen.Gondolok itt a gyerekeit egyedül nevelőkre.Abban sem hiszek,hogy egy kapcsolatot meg lehet javítani,ha valami nem működik,akkor az azért nem,mert érzelmileg nem oké,azokon pedig nehéz változtatni,ha addig is jó volt úgy valakinek.Számomra az nem kielégítő,ha csak azért változtat valaki,mert muszáj,nem pedig azért,mert úgy érez a másik irànt.Ha valaki nem boldog,akkor tényleg nem árt elgondolkozni azon,milyen a kapcsolata,de nem kell rögtön függőségre gondolni akkor sem,ha egy pocsék kapcsolatban továbbra is marad.
25. csikil4ny (válaszként erre: 24. - B3345429a4)
2015. dec. 13. 17:14
Talán mégsem kellett volna megvárni, hogy ennyire tönkremenj a kapcsolattól. Mondjuk ezzel már nem érdemes foglalkozni, abból tudsz kiindulni ami most van. Rajtad áll!
2015. dec. 13. 16:18

Szia!

Igen, voltam pszichológusnál, majd 1 évig jártam. Mindenáron a gyerekkoromra akarta visszavezetni a szorongást, jól felkavart bennem mindent és összezavart.

Arról, hogy a párom mennyit bántott talán mégsem a szüleim tehetnek. Hogy miért nem nem léptem ki már hamarabb? A két gyerek miatt, akik imádják az apjukat. Mostanra viszont már nincs anyjuk.

23. csikil4ny (válaszként erre: 22. - B3345429a4)
2015. dec. 13. 13:37

Okozhatja a rossz kapcsolat is a szorongásos tüneteket. Voltál már pszichológusnál?


Az a lehető legrosszabb amikor a saját gyengeségünkben a másikat mankónak használjuk. Nincs olyan ember aki ekkora terhet tudna és akarna magával cipelni egy egész életen át. Lépj ki a rossz kapcsolatból, tedd rendbe a saját személyiséged és találsz magadnak megfelelő partnert.

2015. dec. 13. 12:18

Sziasztok

Vajon ez is kapcsolati függőség?

Már évek óta rossz kapcsolatban élek, kb két éve kezdtem el nagyon szorongani, különböző félelmek uralják az életemet, a mérgezéstől félek, szinten mindentől. Emiatt nagyon beszűkült az életem, egyedül már szinte mozdulni sem bírok. Viszont a páromat útálom. Nem sóvárgok útána, de egyedül nem tudom, hogy mit hogyan tudnék megoldani. Nem tudom, hogy a szorongásnak mi az oka, lehet a rossz kapcsolat?

Kedves hozzászólók! Ez is kapcsolati függőség? Ha az, mi a megoldás?

21. jennyvagyok (válaszként erre: 3. - Csipkerózsika)
2015. dec. 10. 17:42
Nagyon jól megfogalmaztad Csipkerózsika :) Azzal egészíteném ki, ami nagyon gyakori szintén, hogy inkább él egy rossz kapcsolatban, mint megoldja azt, mondván jobb egy rossz kapcsolatban élni, mint egyedül. Tehát nem tudja elképzelni önállóan az életet.
2015. dec. 9. 12:26

A cikk lehetne egyedibb, tapasztalatokkal színesített, ez így bárhol megtalálható.


Szerintem ez nem ennyire fekete-fehér, persze, van aki tényleg, szélsőségesen képtelen egyedül lenni akár egy percig is, és úgy megállni a lábán, és van, aki törekszik rá, hogy ne legyen kapcsolatfüggő. Én is ilyen vagyok, de rosszabb voltam régebben :) már az is jó, ha sikerül magunkról felismerni, hogy sajns, kapcsolatfüggők vagyunk és tenni ellene. És ezt igazából egyedül lehet, mondhat bárki bármit, amíg nem születik meg bennünk a nagy elhatározás.


Ami az esete,ben szerencsés, hogy sem anyagilag, sem egzisztenciálisan nem függök senkitől. Még az érzelmi oldalán kell dolgozni...

19. 123e772adb (válaszként erre: 17. - Csikil4ny)
2015. dec. 9. 12:19
Igen, de nem erre gondoltam!
2015. dec. 9. 12:12

Szerintem a férfiakra sokkal jellemzőbb.


Bár részletei mindannyiunknak lehet ismerős. Most őszintén! Nem?!


Ez az egész párkapcsolati mizéria lengi be az életet. Annyi szépség van ezen kívül is! Olyan dolgok, ahol nincs nyávogás-nyüglődés...


Most őszintén: van itt valaki, akinek csak legalább 90%-os a kapcsolata?!

17. csikil4ny (válaszként erre: 13. - 123e772adb)
2015. dec. 8. 16:42
Mindenkinek jót tesz ha nem a következő kapcsolatba menekül.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook