Mitől lehet, hogy valaki nem tudja irányítani a gondolatait? (beszélgetős fórum)

Totálisan laza vagyok. :) Ugyanígy voltam az ikrekkel is, fát lehetett volna vágni a hátamon. :)

Kioktatásod: "Édesanyád jobban tenné ha nem ide regisztrálna hanem egy szakembereknek fenntartott oldalra például írhatna cikkeket a webbetegre vagy válaszolhatna olvasói levelekre. Szakemberként az hasznosabb lenne mert itt olyan komolyan úgyse veszi senki ahogy ő azt elvárná. De ennyi esze őneki is van úgyis, mert aligha hiszem hogy az utcán nekiállna rendelni." -> Ez nem a net használatára vonatkozó oktatás. :) (És azért valljuk be, van benne olyan rész is, ami elég durva.)

Anyukámat nem igazán érdeklik az ilyen fórumok, honnan kellene tudnia, hogy regisztráció nélkül is beleolvashat? Bocsánatkérés elfogadva. :)

Mivel szerettem volna segíteni a kérdezőnek leírtam, hogy szerintem ez nem az általad említett ADHD, mert az gyermekkorban alakul ki. Ha ez nem egy új dolog lett volna az ismerőse életében, akkor nyilván nem említi meg. Erre következtettem. Ekkor indult meg a fantáziám, hogy mi itt csak következtetünk, fogalmunk nincs mi lehet az ismerőssel vagy hogy Juliska terhes-e, esetleg Jancsika a vakbelével küzd vagy a porckopását érzi (nem vagyok hülye, csak próbálok humorosan fogalmazni). Majd eszembe jutott, hogy hétvégén erről is beszélgettünk a családban, a férjem vetette fel anyunak.

Ennyi a történet és nem jó következtetni, kitalálni, belemagyarázni dolgokat. Azért mert leszavaztam az ötletedet, ne legyek a mumus, a közellenség! :) Kioktatást pedig nemigen találhatsz a részemről, nem is szándékoztam senkit, már csak azért sem, mert nem vagyok orvos. :)

Ugyan már, engedjen ki a görcs a tenyeredből:) Ez már rég nem arról szól, tudsz-e hasznára válni a kérdezőnek, csak egy szócsatát akarsz megnyerni:) Szerintem nem kell minősítenünk azokat, akik itt kéreznek valamit, igen, vannak, akik ilyen kérdéseket is tesznek fel, ami neked már rég evidens, hogy kell-e orvoshoz fordulni. Te viszont azt nem tudod, hogy mire való egy fórum, és mi a különbség közte és a szakrendelés között, úgyhogy szerintem kvittek vagytok:) És nem utálunk senkit azért, mert nem tud valamit, hanem igyekszünk segíteni. Én viszont úgy érzem, te voltál kioktató, azt meg végképp nem hiszem, hogy valóban édesanyád mondta, amit ideraktál, akit nyilván nem oktattam ki internethasználatból (bár nem tudom, honnan veszed, hogy nem lennék elég képzett hozzá), és akivel, az írásaid alapján, kb. egyidős lehetek. Miért nem hiszem? 13-as hsz-od: "Azt mondta valamelyik nap, hogy ő is felregisztrál, ha lesz egy kis ideje, és megnézi miket tanácsolunk egymásnak. :D" Nos, ahogy azt egyetemet végzett emberként ő nyilván tudja, nem kell regisztrálni ahhoz, hogy megnézze, egy átlagos fórumon miket írogatnak, azt regisztráció nélkül is bármikor megteheti!

Ha viszont mégsem tudná, akkor bocsáss meg, de nem értem, miért ne "oktathatnám" a net használatára. De legalább most már gondold át, mit felelsz, ha csatát akarsz nyerni:)

Szerintem senkinek sem szánalmas az élete. A tiédet mondjuk te ítélheted meg, te érzed.

ATalán ezért találjuk furcsának, mert ha volt valami probléma, mi (beleértve a férjem családját is) nem vártunk, hanem fogtuk magunka és kértünk időpontot az illetékes orvostól.

Egyébként a férjem mesélte anyukámnak hétvégén, aki valóban (talán mi vagyunk idegenek ebben a világban :D) rácsodálkozott, hogy valóban ilyen kérdéseket is feltesznek?

Azért a tanácsaidat (vagy kioktatásaidat?) természetesen megosztom édesanyámmal. Köszönjük, hálás vagyok érte! :) Ilyent úgysem kapott még senkitől! :DDD Hadd érjék csak meglepetések!

Mindenképp meg mondom neki. :)

Igen elég zűrös gyerek volt....

Köszi a segítséget!!

Szal zűrös gyerek volt:) Gyanúnk továbbra is ugyanaz, de ennél többet itt továbbra se tudunk. Feltétlenül forduljon orvoshoz mielőtt ezeknél nagyobb hülyeséget csinál. Olvasd el neten mi a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, mondd el neki hogy lehet, neki is ez van, aztán beszéld rá hogy szakemberhez forduljon, ha érti miért, talán könnyebben megteszi. Háziorvos megmondja majd, szükséges-e és melyikhez. Ez a legtöbb amit tehetsz, de ha jót akarsz neki, ezt meg is teszed.

Nna. Már többet tudsz, mint mielőtt idejöttél. Méghogy teljesen haszontalan ez a hely:o

Csak viccesen jegyezte meg. :DDD Nem tanácsokat osztogatni gondolta, hanem számára hihetetlen, hogy lassan már műteni is fogunk. A "szerintetek terhes vagyok"-tól a hasonló kérdésekig, mint pl. ez is érthetetlen számára, hogy ezeket miért nem egy orvosnak tesszük fel.

Minden nap min. este 7-ig dolgozik, rengeteg betege van. Neki nincs ideje arra, hogy itt vagy bárhol tanácsokat osztogasson. Ami szabadideje van, azt pedig töltse apuval és velünk! :)

De azért majd közlöm vele, hogy jobban tenné, ha ... És hogy reméled, van annyi esze, hogy ... :D

Nagyon régóta ismerem öt, óvoda óta....

Voltak vele problémák, mert már akkor lopott pl...

Elsőben átkellett íratni másik iskolába mert lopott az osztalytqrsatol és annak az édesapja megakarta verni...

Barátai nem igazán vannak mert a viselkedesevel rajtunk kívül mindenkit elmart maga mellől.....

Állandóan rosszkedvű, nem tud értékelni semmit...

nem tudom ezek miért lehetnek...

Illetve tartják a kapcsolatot, de a szülő gyermek kapcsolat nincs meg köztük....

Az anyja sosem hallgatta meg ha problémája volt, rengeteget veszekedtek, meg a mai napig is....

Úgy volt hogy lehet gyerekük lesz, és mikor az anyjának elmondtak 3 hónapig nem állt velük szoba... ilyen dolgok....

Nem tudom mióta áll fenn ez a dolog, annyit tudok hogy nagyon nehéz gyermekkora volt a szülei korán elvaltak és nem foglalkoztak vele.... Egyszer begyogyszerezte magát mert az apja Elfelejtette születésnapjan felhívni... az anyjával sem volt sosem jó a kapcsolata.... kiskorában a nagymamája nevelte 7 éves koráig, mert sajnos akkor halt meg...

És most sem jobb a helyzet..... A szülei nem keresik..... egyedül a párjára és az ő családjára számíthat...

Lehet ennek valami köze ehhez a túlzott depressziós, önbizalom hiányos, állandó agyalaszos dologhoz köze?

Amikor találkozom valakivel, velem is előfordul, hogy visszagondolok a beszélgetésre, látom is az arcát közben, de én ebben nem látok semmi különöset.

Nem tudom, hogyan képzeljem el a problémát.