Mitől félsz? (beszélgetős fórum)
Ne értékeld ennyire alul magad!
Biztosan élveznéd a saját társaságod is, ha megismered.;)
😂
Jah! Isten ments tőlük!:)
Köszönöm. :-)
Meg még kishitű is voltam, először attól féltem hogy egy ilyen ház projektet én egyedül nem tudok végigcsinálni, aztán minden hülye szituban magamra maradtam.
Attól is féltem hogy nincs elég anyagi erőm, pedig volt. Nem is a kétszeresét, hanem kicsivel többet perkálok ki ezért a házért mint amit eredetileg szándékoztam, - és láss csodát: megy.
Ha valamilyen helyzetben rosszul érzi az ember magát akkor lépni kell! Senki nem teszi azt meg helyettünk.
A jövő csak jobbat hozhat!:)
Gratulálok, hogy mertél kiállni magadért, és végigcsináltad!
Egy darabig megpróbáltam eladni a közös ingatlant, amibe az élettársam úgymond beleegyezett, valójában szabotálta. Elzavarta az ügynököt, a vevőkkel kekeckedett, irreálisan kitartotta az árat... stb.
Azután kifizettem, bankhitelt vettem fel. Nagyon soká tartott az utalás, majd' fél évet, és ő közben is folymatosan zaklatott, szemétkedett, a rendőrséget is többször ki kellett hívni, verekedett.
De összepakolni viszont már segítettem neki. Azt hitte, udvariasságból teszem, de csak mielőbb távol akartam már tudni. Ő azt többnaposra tervezte, de mondtam neki, hogy ott van a szerződésben, egy közösen előre megállapított napon kell történjen. Hát nehogymár. Zárat cseréltem, na és akkor jött az eufórikus boldogság.
Nem aludtam, szabadon bolyongtam a lakásban és a kertben, cigiztem, őmellette mégcsak azt se lehetett, kizavart a saját otthonomból miatta.
Az adósságot mostmár fel se veszem, hálisten elég nagy a nyugdíjam, elbírja.
Hát így. Nagyon keménynek kellett lennem, mindenáron maradni akart, elérni hogy legalább csak vagyonmegosztás legyen, nahát mégcsak az kellett volna, hogy itt demarkációs vonalak húzódjanak. Úgysem tisztelte azokat soha. Volt saját szobám, de ott éjjel is rámtörte az ajtót hogy balhézzon.
Vége van.
Hálistennek.
És még mindig küldözgeti a szerelmes sms-eket...
És hogy csináltad?Ha nem titok?
Hasonló a helyzet.
Így bizony! Kutyaharapást szőrivel.
Mondom, én jobban féltem attól, hogy nem tudok lépni mert nem engedi, mint bármi mástól. Nagyon ragaszkodott hozzám meg a "tulajdonához".
Biztos vagyok benne, hogy ha akarod, meg is tudod oldani.
Aztán majd csodálkozol, hogy miért is voltál hajlandó évekig őrlődni, ezeket az éveket nem adja neked vissza senki.
Megfosztod magad a lelki nyugalmadtól, a szabadságodtól, egy szép élet reményétől, akár egy új kapcsolat lehetőségétől.
Senki emberfia nem érdemel meg ennyi áldozatot.
Persze van oka ,több is.
Őrlődöm a malomkerék alatt.
Ebben nem tud senki segíteni,magamnak kell megoldanom .