Mit tennél, ha kapnál egy olyan ajándékot, amit nem neked szántak? (beszélgetés)

Az más. Italt vinni ajándékba, annak olyan kötelező, legyen letudva, csak adjak valamit szaga van.

Barátok között jelentősége van az ajándéknak. Vagy kellene, hogy legyen. Az olyan, hogy szeretettel elmégy, kiválasztod, gondolva arra, hogy minek örülne, és így adod oda. Én legalábbis ilyen vagyok. Ha nincs rá energiája, hogy rám szabja az ajándékot, inkább ne vegyen semmit.

Vagy bőven elég lett volna a bonbon is.

Nekem is. Sosem foglalkoznék vele, honnan származik, csak adja ide.

Szinte biztos vagyok benne, hogy a legtöbb szokványosan ajándékozott ital kézről-kézre jár. Ha nem isszuk meg, hát továbbpasszoljuk első adandó alkalommal. Mi lenne ebben sértő?

Ha azt mondja a csaj, hogy nézd, kaptam, de neked adnám tovább, költsd valami klassz dologra, boldog lettem volna.

De még pofátlanul meg is kérdezi, hogy melyik a kedvenc boltom--- na ne.

Meg fogom vele beszélni.

Na látod, az én névnapom aztán végképp nem egy népünnepély, az övé sokkal inkább. Mivel nem egy "akárki", hanem jó barátnő, ezért eszembe nem jutna mástól kapott, számomra fölösleges dolgot adni neki. Van az a kategória, akinek odaadod a mástól kapott pezsgőspoharakat - nekem ő nem (volt) az. Mindig tisztességgel megajándékoztam.

Ne az értékre gondolj, egyikünk sem milliomos, de a barátságban fontos olyan ajándékot adni, ami szívből jön.

Megfejelve azzal, hogy az utalvány mellé tett szülinapos kártyát teszed rá?

Ezt is megértem, de mégis azt mondom, beszéljétek meg.

Jaj, szegény igy járt, csúnya dolog, azért van nekije szája, hogy megbeszélje a dolgot, mi is történt, néma gyereknek,,,,

igy jó lesz?

Igen, költsd el az összeget!

Esetleg vehetsz a csajnak valami szuper használhatatlan lakberendezési tárgyat ajándékba.:)

Értem, hogy nem esett jól, de mégsem szülinap.

Nálunk a családban nem volt szokás a névnapozás, én a saját névnapom sem tudom, mert annyira nem tartom lényegesnek. Neked az életed egyik évenkénti fénypontja, rendben van. És az is fényes időszak, amikor a barátnődé közeleg és lejárhatod a lábad. Oké.

Mondd, mi lenne, ha ezt az egészet kitárgyalnád, megbeszélnéd az illető barátnőddel? Lehet, hogy a vége szakítás lenne, de legalább nem maradna tüske.

Ő is elmondhatná, mit történt. Addig halogatta a vásárlást, nem volt ötlete, eszébe jutott az utalvány... értékes, nehogy lejárjon...

Gondolom, meg se nézte, nem sejthette, hogy ebből lesz a galiba.

Szerintem meg tudjátok beszélni.

Csórikám. Sajnálom mindkettőtöket. De tényleg. Nyilván nem akart megbántani, neked meg jogosan esik rosszul.

Szerintem lépj ezen túl, az összeget meg költsd el.