Mit tennél 1 olyan férjjel aki másnak hamarabb megtesz mindent mint a saját háztartásában? (tudásbázis kérdés)

szia !

Ugyanez volt az en edesapam is ! Anyukam veszekedett vele , hogy sokszor annyit adott idegeneknek IS ! Hogy , nekunk szinte nem maradt semmi ! Es a jobbra , balra valo allando segitseg , barmiben , barmikor !

Aztan amikor meghalt , meg hosszuuuuuuuuu evek mulva is mindenhonnet jött hozzank a disznotoros kostolo , mindenfele segitsegek , mindenfele formaban ........... JO VOLT ! MERT MINDENKI SZERETTE es EMLEKEZETT AZ APAMRA... )))

A párom nyugdíjas (fegyveres testületnél gyorsan nyugdíjazták az embereket még pár éve), nem dolgozik sehol, mivel jobb a nyugdíja, mint másnak a fizetése. Itthon max. elmosogat naponta 1x néha 2x. Mielőtt megszültem 2. gyerekünket - aki 1,5 éves - sem csinált mást, most sem. Folyamatosan veszekszünk emiatt, de egyre többször belefáradok és inkább nem szólok, megcsinálom. Ő addig inkább foglalkozik a gyerekkel - habár nekem ez sokszor jó is. Ha visszamegyek dolgozni - amit már szerintem vár - sem fog semmi mást csinálni.

Az anyja teljesen természetesnek veszi, nehogy már a fia házimunkát végezzen, portörlést meg egyebeket?! Világéletében kiszolgálta a fiait, lehet, hogy még az ételt is felvágná nekik, ha hagynák.

A szomszéd már 65 éves, nyugdíjas, amíg az asszonyka dolgozik, ő takarít, mos, főz, mindent megcsinál, márcsak azért is, ne unatkozzon. Az én drága párom meg kineveti, hogy meg is érdemli az ilyen. Szerintem fel sem fogja, hogy így sokkal több közös programot lehetne csinálni, én sem hárpia lennék a szemében, aki állandóan csak morog vele... 46 éves létére hogy hagyhatja valaki így el magát, mi lesz vele 70 évesen???

Lefeküdni is oda küldeném,ahol mindent megcsinál,

Ez vicc volt,beszélgettél már vele,próbáltad meggyőzni,hogy a saját portáján kutya kötelessége megcsinálni azokat a dolgokat,ami férfi munka?

Az ilyen férfiak nem tanulták meg, hogy a legfontosabb, hogy a párjuk jó véleménnyel legyen róluk.

Mert bárki más véleménye mit ér???

Apám ilyen volt, s szerintem a férjecském is ezt az utat járja.

Nekem elég lenne, ha csak az én véleményem lenne neki fontos.

Amikor a haverjának segít (ahelyett, hogy nekem segítene) és a haver felesége dicsérgeti, milyen jó nekem: Szoktam neki mondani, hogy nyugodtan hozzájuk is költözhet!

Anno az én "életemértelmetlensége" is így állt hozzá az otthoni teendőkhöz. Nálunk az a megoldás vált be, hogy félig csináltam meg mindent. Eleinte én is amit tudtam elvégeztem. A tényhez az is hozzá tartozik, hogy megköszönte. Amikor meguntam akkor félig megcsináltam valamit, ő megszégyelte, hogy a szomszédok kérdezték "mikor fejezedbe szomszéd?" És ez a félmegoldás az ennivalóra is igaz volt. A gyerekekét külön megfőztem (őket miért büntessem?), az övét és az enyémet úgy hagytam, ha tudtam Ő később jön enni.

Ma már tudja, hogy max 2x szólok, utánna kellőképpen szét pakolok, így az első után megcsinálja.

őszintén?nem voltam még ilyen helyzetben, mert a párom így is elég keveset van itthon

de ha másnak több mindent megtesz, előbb körbenéznék a saját házam táján hogy vajon ennek nem én vagyok-e az oka?

vagy valami miatt valamit rosszul teszek

ha ugy itélem meg hogy nem, akkor semmit sem tennék,hanem átküldeném őt oda kajálni és egyéb dolgokért ahol segít.

simán

én lennék olyan hogy megmondanám neki hogy szépen szedd a cókmókód öregem és menj enni ahol segitesz

ha nem akkor tőlem éhen halhatsz:))