Mit tegyek, elengedjem, ha csak a szex tart össze? (beszélgetős fórum)

Basszus, mire írtam, lelépett...

(Talán azért olvasni visszajár, vagy másik néven)

De miért is kellene kilépni?

Megkapod azt, amit szeretnél, vagy mást is vársz?

Ha neked ennyi elég, akkor bátran élvezzed addig, amíg csak lehet!

Ha majd jön neki, vagy neked az igazi, akkor ráérsz ezen filózni.

Ha menni akar, el kell engedni.

Semmi veszíteni valód nincsen. (Legfeljebb az idő, de még elég fiatal vagy mindenhez)

Engedd el,ha magadnál tartod az valami féle önzőség volna részedről!!

Lehet hogy ő picit többet érez,és ez pont elég ahhoz hogy ne legyen normális kapcsolata "miattad"!!

Tudtam én, hogy lesz ilyen meg olyan vélemény is, de nektek, akik hosszan kifejtettétek a véleményeteket, esetleg tapasztalatot írtatok, nagyon köszönöm.

Végülis úgy döntöttem, hogy kezdeményezek vele egy naagy beszélgetést, hogy minden dolog a helyére kerüljön, aztán meglátjuk mi lesz.

Ezt ide akartam :D :

Az egész folyamat 1éven belül alakult oda ahol most tart, természetesen csiszolni való mindig akad.

És azért, mert kölcsönösen jól érzik magukat egymással azért a nő nem k..va, mert ő is ezt akarja!Az természetesen más tészta hogy ha van párja az adott férfinek. Igen-igen az én Ő-nek volt, de nem voltak jól, és nem miattam lett vége a kapcsolatnak! És az ex hamarabb csalta Ő-t mint Ő a lányt. Emiatt egyáltalán nem tartom magam sem rib...nak, sem kapcsolatrombolónak, sem pedig ku...nak. Az pedig természetesen mindenki magánügye hogy mennyi ilyen eredetű teherrel tud megbirkózni.

a leírásod egy egész kapcsolat folyamata,tehát eltelt közben sok idő,nyuszus meg még az elején tart..és nem lehet tudni,mi lesz a kifutása az ő dolgának..

én is azt hiszem,hogy vannak dolgok,amik csak nehezebben kerekednek ,ki,de érdemes rájuk várni..

örülök,hogy te is kivétel vagy,aki erősíti a szabályt:)

Hidd el az öszinteség mindent meg tud oldani, még ha néha fáj is róla beszélni, vagy nehéz belekezdeni.Nekem sem volt egy rózsás menet,mert én jobban akartam Őt, mint bárkit valaha,és a világ végére elmentem volna csak hogy az enyémnek tudjam, de amikor beszélni kellett róla leblokkoltam.

Meg kell tanulni helyén kezelni a dolgokat, mert ez ebben a formában egyikőtöknek sem egészséges. Örökös harcot vivtok egymással, és magatokkal is.

értem:( ez nem volt egy jó beszólás..

erre meg nem kell itt válaszolni,de ha gyakran előfordul ez,hogy nem személyként kezel téged,beszél rólad..akkor..tényleg..nem jó így.

Gratula! :)

Köszönöm, és a beszélgetés szerintem jó ötlet, múltkor sikerült is róla kicsit, jó lenen még többet.

hátazért...:S

én nem tudom,ki miféle szeretői viszonyokban volt,ha volt,de az én olvasatomban ebben a viszonyban is tiszteli egymást,és a másik szándékait a két fél,köze nincs a k...sághoz(((amit most nem definiálnék,de a lényegnének azt látom,hogy nem szabadon választ a nő férfit ,ha k.)))

Sziasztok!

Röviden nem tudom, de elmesélném az én történetemet.X évvel ezelőtt megismertem ŐT, akivel a kapcsolatom egy éjjelnek indult, egy szép januári hétvégén.Őt egy közös baráton keresztül ismertem meg.Gyönyörű éjjel volt, de Ő-nek 7éves vége felé lévő kapcsolata volt.Az egy éjjel 3hónapig ment, hétvégente,vagy mikor időnk engedte. Aztán én kezdtem többet érezni, Ő-nek, még ott volt az ex, és szótlaul eltüntem a közeléből. Érdekes módon nálunk is minden klaooult, tök jókat tudtunk beszélgetni, de úgy éreztem ez egyedül az n harcom, nem vonhatom bele, nem tudhatja miért szálltam ki. Tehát keresett és nem reagáltam, majd találtam valakit, akivel kis idő múlva összeköltöztem. Valaki 3hónapon belül számtalanszor megcsalt, és egyszer rajtakaptam a saját ágyamban. Nah innen kezdődött egy újabb bonyodalom. Elkezdtem nagyon sokszor Ő-re gondolni, álmodtam vele, majd egy nap megcsörrent a telefonom, egy addig számomra ismeretlen szám, felvettem, és egy ismerős hang ennyit mondott : szia Ő vagyok. Ezután 45perc beszélgetés következett, majd pár nap múla találkozó.Ekkor már nem volt meg a kapcsolata. Egyre többet voltunk együtt, egyre közelebb engedtük egymást a másikhoz, és a vége a sok harc ellenére az hogy már boldogok vagyunk, és együtt élünk.

Számtalanszor próbáltam én is elengedni, de ami nem megy azt nem szabad erőltetni, Nekünk együtt megy. Nálad már csak az a kérdés hogy Ti képesek vagytok e egymással sokáig harcot vivni, vagy átgondoljátok. Olyan nincs hogy az egyikőtök ne érezzen többet mint barátság. Én nem mondom se azt hogy lépj ki se azt hogy maradj benne. Tény igy ismerkedni nagyon nehéz, mert valakinek hazudni fogsz.Át kell gondolnod magadban hogy mit akarsz, és mit vársz el ettől az egésztől, majd azt hogy mit kaphatsz ettől az egésztől. És nem utolsó sorban tudnotok kell erről beszélgetni!Sok sikert kivánok! :)