Mit tegyek a lelkemmel abortusz után? Nem volt más választásom, de ez sem enyhíti fájdalmam. Mikor lesz jobb? (tudásbázis kérdés)

Igen ezt írtam.De nem bántásból.Tudod sok minden nem tiszta.A férj akarta a gyereket...mint már írtam nem tudjuk hogyan élnek,mi történt....

Azt is írtam már hogy nem csak egy ember a hibás...

Mindegy,én nem vitázok.

Tudom hogy elég közhelyes, de az idő majd segít.

És a gonoszkodó megjegyzésekről csak annyit, senki nem tudhatja még milyen helyzetbe fog kerülni az élete folyamán, nem vagyok abortusz ellenes, meg kell hagyni a döntést mindenkinek, és nem szabad ítélkezni ilyen témában. Három gyerekem van, de még én sem tudhatom egyszer nem e kerülök ilyen helyzetbe. Úgyhogy nagyon szorítok érted hogy legyen boldogabb az életed, ha a férjed elmegy had menjen, majd lesz helyette jobb!!

Rendben, ha nem hát nem. Én ezt a mondatodat értelmeztem bántásnak, de rendben van akkor nem bántás, hanem kioktatás. Bocs.

-Az a nagy büdös helyzet hogy ha valaki nem akar gyereket akkor védekezzen és nem lesz abortusza. -

Engem hiába oktatsz,sajna átéltem milyen ha meghal a baba.Nem abortuszom volt,mégsem ítélkezem az Anyuka felett.

Figyelj,mindenhez két ember kell...Ha tényleg ilyen primitív állat a férje akkor a topikindító nem veszített semmit sem...

Bár ha vissza olvasol a férj szerette volna a babát...kommunikáció hiánya!

Őszintén,mi nők döntjük el hogy mikor akarunk gyereket.

Nem volt bunkó,a másik oldalt akarta képviselni.Mindenki a "csúnya rossz férjet" szidja,Anyukát vígasztalja,de senki sem gondolt a babára..

Szerintem Tempest azért írta be a verset hogy megemlékezzen róla is.

Az Anyuka virágot vett a baba emlékére,Tempest pedig verset írt.

Akárhogy is volt:szerintem nem lehet mindenért egy embert hibáztatni...

Szerintem kár egymást ócsárolni,azért mert más a véleménye.Az a nagy büdös helyzet hogy ha valaki nem akar gyereket akkor védekezzen és nem lesz abortusza.

Na most lehet osztani milyen bunkó vagyok stb...:)

Nem hiszek az abortuszban, és tudom hogy nem szeretnék még egy gyereket, mert valszeg nem tudnánk úgy felnevelni, hogy ne sérüljön valaki a családból (vagy a gyerekek, vagy mi a párommal). Ha mégis teherbe esnék valószínűleg megtartanám, nem tudnám eldobni. Ez az én véleményem, az én életem.

DE!!! Milyen jogon ítélkezik bárki is itt a cikk írója felett, és nevezi gyilkosnak? Meg az, hogy a gyermek mikortól számít gyermeknek, az mindenkinek mást jelent. Nem akarok közönséges lenni, de akkor nem lenne szabad szeretkezni sem, mert számtalan lehetséges gyermekünk veszti el olyankor az életét. Inteligens módon is "el lehetett volna búcsúzni a picitől", nem ilyen aljas módon, mint a vers bemásolója. Szégyeld el magad, gonosz vagy

Őszintén sajnállak Téged.Szerintem nem mindannyian vagyunk egyformán erősek.Mindannyian másként döntünk.A cikk írója jelenlegi helyzetében nem érezte magát elég erősnek arra, hogy felvállaljon egy terhességet.Megértelek.

Bár az életben semmi sem történik ok nélkül...lehet, hogy ennek a kis életnek a megfoganása ebben a helyzetben egy jel volt...Lehet boldogabbá tett volna.Ő lehetett volna a fény az életedben!De ha nem érezted magadat elég erősnek hozzá, azt tiszteletben tartom.

Gyógyulást kívánok a lelkednek!

Más a vélemény nyilvánítás és más a szemétség.

Ezt a versre írom.

Ez így van, sokan vállalták, én is, bár voltak nagyon nehéz hónapok, évek... a sok baj mellé még anyagiak is. Sosem felejtem el, hogy szoptattam a babát, és a könnyeim patakokban folytak, majd potyogtak a babára...

Nehéz volt, ennek már 14 éve, túl éltük, erősebbek lettünk, sokkal jobban kötődünk egymáshoz, az átélt nehézségek megedzettek minket.

Mára van egy 14 éves gyönyörű fiam , aki kiválóan sportol, zenél, azt gondolom boldog élete van. Örülök, hogy megtartottam, bár a környezetemben mindenki azt mondta ( a saját anyám is) hogy gondoljam meg jól, ebben a helyzetben... hát miből... hogyan .... hol.... stb. Teljesen egyedül döntöttem én is... csak másképp.. Jó döntés volt...

Az a helyzet hogy ezeket a dolgokat hogy mi miért történt,csak az tudja igazán aki ott él.

Jó,nehéz véleményt alkotni pár mondatból.

Itt van pl.a "csúnya-rossz férj"...nem tudjuk hogy éltek....

Én azt gondolom hogy szórakozásból senki sem tesz ilyet.

Van mikor dönteni kell,és nem mindenki bátor így vállalni egy gyereket.

(igaz,én vállaltam és egy percig sem bántam meg a döntésem)

Szóval,a lényeg az hogy nem tudjuk hogy történt ez az egész.Nert ahoz hogy megfoganjon két ember kell ugye...

Nehéz dolgok ezek.

De még nem állt össze a kép. Pl. a férj a magzat megtartása mellett volt...(?)...mindegy.

Biztosan vannak olyan helyzetek, amikor úgy alakul, de nekem egyszerűen nem menne.

Sajnálom a topikindítót egyébként, de a magzattól elvett esélyeket is, amik lehet, hogy az első években nem lettek volna csodásak, de...

Én is ezt gondoltam sok évig, de már megváltozott a véleményem, vannak helyzetek /ez is ilyen/amikor így döntenék mint a cikk írója.

Nagy szerencsém, hogy az élet ilyen helyzet elé nem állított és remélem, hogy már nem is fog.

Gyilkosságnak semmiképpen nem nevezném az abortuszt, ezen a fórumon pedig csak vigasztalnék, segítenék feldolgozni /a helyedbe/ amiket írsz igaz lehet a te szemszögedből és egyet is értenék /más helyzetben/ veled.

Másik fórumon beszélhetünk róla ha gondolod.