Mit nem szabad enni vagy hasznalni homeopatias keszitmenyek szedese kozben? (tudásbázis kérdés)

Publikációk: és nagyon régiek, a téma egyáltalán nem új.

1. Olson, M. S.: Bioenergetics and oxidative metabolism. Textbook pf Biochemistry, Devlin, T. M. ed., John Wiley and Sons Inc., 211-258., 1986.

2. Whitby, L. G., Smith, A. F., Becket, G. J.: Acid-base balance and oxygen transport. Lecture Notes on Clinical Biochemistry, Blackwell Scientific Publications, 63-80., 1988.

3. Marshall, W. J.: Hydrogen ion homeostasis and blood gases. Clinical Chemistry, Gower Medical Publishing, 35-53., 1992.

4. Müller-Plathe, O.: Acid-base balance and blood gases. Clinical Laboratory Diagnostics, Thomas, L. ed., TH-Books Verlagsgesellschaft mbH, 318-326., 1998.

5. Bedani, A., DuBose, T. D.: Cellular and whole-body acid-base regulation. Fluid, Electrolyte and Acid Base Disorders, Arieff, A. I., DeFronzo, R. A. eds., Churchill Livingstone, 69-103., 1995.

6. Worthington, V.: Acid-alkaline balance and your health. Price-Pottenger Nutrition Foundation, www.price-pottenger.org/Articles, 1999.

7. Ensminger, A. H., Ensminger, M. E., Konlande, J. E., Robsi, J. R. K.: Foods and Nutrition Encyclopedia. CRC Press, 41.: 6-7., 1994.

8. Read, A., Ilstru, C.: A Diet/Recipe Guide Based on the Edgar Cayce Readings. A.R.E. Press, 1967.

Itt egy könyv, én ezt olvastam el a napokban németül.

Kraske, Eva-Maria Dr.Sav-bázis egyensúly kiadó: M-érték

kiadás éve: 2007

terjedelem: 192 oldal

ISBN: 9639693265

Bolti ár: 3499 Ft

Kedvezmény: 525 Ft (15%)

Internetes ár: 2974 Ft

Ár Euróban: 11.53 €

Ez hogy jön ide?:-)

"a glikolízis során keletkező tejsav (laktát) belépve a citromsavciklusba" - talán inkább pirsozőlősav, pontosabban acetilgyök (Ac.-CoA).

"Bárhogyan is történik az energia kinyerése, a végső folyamat oxidáció, melynek során szén-dioxid és víz keletkezik (1)." - hát mondjuk emberben, ahol a piruvát nem dekarboxileződik (nem úgy, mint az alkoholos erjedés során), aligha keletkezik az erjedés során CO2 és víz.

Amúgy stimmel minden:-)

Az anaerob és az aerob anyagcsere-folyamatok rendszerint egymáshoz kapcsoltak, a glikolízis során keletkező tejsav (laktát) belépve a citromsavciklusba aerob módon bomlik tovább. Energiatermelés szempontjából az aerob folyamat sokkal kedvezőbb, 1 molekula glükóz elégetéséből a terminális oxidáción keresztül 38 molekula adenozin-trifoszfát (ATP) képződik, szemben az anaerob módon keletkező 2 molekula ATP-vel. Bárhogyan is történik az energia kinyerése, a végső folyamat oxidáció, melynek során szén-dioxid és víz keletkezik (1).

A szén-dioxid (CO2) kémiai szempontból savképző anyagnak tekinthető, vizes közegben a vízmolekulákkal reakcióba lépve szénsavat hoz létre.

Jöhet, nem szoksáom visszariadni a bonyi dolgoktól:-)

Hány mega?

Mert annak, aki új elméletet hoz be, annak kell bizonyatani:-)

A rengeteg könyv a Robert Young-féle kritikén aluli hazugséggyűjtemény, gondolatonként legalább 2 konktrét biokémiai tévedéssel, csúsztatással?:-)

Az állítólagos dr. Young, akinek 5 tud fokozata van, de publikációi nincsenek. Ez hogy lehet? Talán hazudik, ki tudja...:-)

Kötekedésnek is fe lehet fogni:-)

Nem értelek, miért tőlem várod a molekuláris magyarázatot? olvass utánna, rengeteg könyv kapható már ebben a témában is, ha annyira érdekel, nem vagyok én mikrobiológus.

Ez nagyon úgy hangzik, mint egy kötekedés nyilvános szinpadon.

Alábbiakban vannak angol és német nyelvű linkek, cikkek, hetekig olvashatod, annyi van, és csak erről szólnak a kutatások. De tovább kutatok én magam is, mert a téma érdekel.

"rák savas és oxigénhiányos környezetben szaporodik, ezt mindenki tuja már." - ok, akkor hivatkozát kérnék. Amúgy miért szaporodnának csak oxigénhiányos és savas körenyezetben? Részeletezhetnéd az enzimkinetikai hátteret akár, örömmel fogadnám.

Jöhet mindkettő (angol, német).

Bocs, de ezt komolyan gondoltad? már olvastam, az igazolt tényeknél tovább nem is kell olvasni, mert hülyeség az egész.

A rák pedig sajnos rohadt mód nem csak savas környezetben szaporodik. Ez már másnak is eszébe jutott volna. És különben sem nagy pH-eltérésekről van szó, tudtommal sem enzimeket (viszonylag széles pH-optimun), sem egyensúlyi folyamatokat nem befolyásolnak számottevően (pl. pH 7,4 és pH 7,36 között a protonkoncentrációban ~ 10 % az eltérés).

Valami magasabb szakmai színvonalú irományt vártam volna, nem az Ideál magazinból.

Bocs, de a mércém kicsit följebb van annál, ami a magazinokban jelenik meg:-)

Ja, Warburg kutatásai tudtommal nem erről szóltak (anno megnéztem a szakirodalmat, rák nem volt benne említve).

[link]

Ez egy angol tudományos cikk.

[link]

Itt egy egész bibliográfia a tudományos cikkekből.

[link]

Ezt a linket nézd meg és olvasd el, a savasodás és rák kapcsolatáról ir.

Szia!

Ok, tudod, ráér:-)

PRAL (Potential renal acid load - potenciális renális savterhelés vagy nettó savterhelés) vagy hamualkalitás (csak mert az utóbbi sok esetben téves) alapján van a lista?

Mivel többen kérték a bázikus élelmiszerek listáját, igy egész este ezt forditottam, és el is tudtam küldeni mindenkinek, még a naplómba is felvittem.

Te holnap következel, miután hazajöttem a munkából, rád szánom az időm:-)