Mit lehet tenni nárcisztikus anya ellen - felnőtt korban? (beszélgetős fórum)

Nem kell mellébeszélni.

Szabad, felnőtt ember vagy.

Erre mit csinálsz? Kattogsz itt, és ha máshogy látom, akkor dühöngsz.

Én 18évesen elköltöztem, sírt.

És azóta is minden alkalmat megtalál hogy belém vágjon, de már nem idegesít fel. Valahogy kopik ki belőlem.

Igen, szeretem, sokat kaptam Tőle, és sok jóság is van benne, csak hát mégis csak toxikusan hat.

Hodd el, hosszú távon megéri hogy nyugalom lesz az etedbe.

Csak ne adj neki okot a tombolásra.

Ezért én csak smat írok Karácsonkor, ünnepeken és igyekszem jószívvel gondolni rá, hogy ne menjk bele vele kicsinyes vitákba, mert hamar magukkal rántanak, észre sem veszi az emberm csak késöbb sajnálja hogy már megint magaalá ment

Szerintem jól csináltad.

Igen, mert ha sarokba szorítod, hogy márpedig örökre vége, akkor dühödt vadállatokká válnak, és bosszút állnak.

Azt írod, hogy szereted őt. Ő szerintem nem szeret téged ( mármint ha nárcisztikus).

Régen én is szerettem, de ma soha el nem múló gyűlöletet érzek. Es ez örökre így marad.

Sajnos én hagytam, hogy a végső csapást mérje rám. Te nem hagytad.

Valaki írta, hogy magamban kell rendezni előbb a dolgokat. Ez nagyon nehéz, mert cipelem a terhet. Mérgezek én is mást, pl a gyerekeimnek sem tudok harmonikus anyja lenni. Dagadt disznó lett belőlem, röviden árnyéka vagyok önmagamnak.

Ebből szeretnék felkelni.

Szia! Én is hasonló cipőben járok, csak nálunk nem lett kimondva hogy nem jöhet át..

Én egyszerüen leépitem.

Szeretem őt, de nem keresem. Felköszöntöm, és ennyi kb a részemről az interakció.

Nem tud mit tenni, ha valakire nem gondolsz jószívvel, minek erőszakolod meg magad?

Hát én is az vagyok.

Ugye az a baj, hogy már ezzel is ártott a jó hírnevünknek. A gyerek lelki sérülése pedig mindent visz. Ezt már egy ügyvéd se tudja meg nem történtté tenni.

Párszor már áttekertem hónapokkal ezelőtt...

Ezért nem értem, hogy ahhoz képest akkor most változott vmi vagy sem? Vagy mi egyebet lehet még elmondani?

A gyerekeim sokkal rosszabb helyre kerültek a költözéssel.

Például ezzel mit lehet kezdeni? Ez vanm törődjenek bele?

Arról nem beszélve, hogy hiányzik az életem. Oké, hogy miatta elmenekültünk, de nyilván volt már egy felépített életünk, ismerősökkel stb.

Mindent előről kezdeni...

Mindezt miatta. Hogy lehet ez feldolgozni.

Hát igen. Én is így gondoltam, amit te leírtál.

Csakhogy mivel nem tudta, hol lakunk, feljelentett a gyámhatóságnál.... Hát még leírni is kellemtlen. Mert el tudom képzelni, mit gondoltok rólam, miylen emberek lehetünk... Közben ha tudnátok, hogy a lehető legnormálisabban élünk, értelmes emberek vagyunk, gyerkeinkért élünk, és tényleg abszolút hogy mondjam, szimpatikus emberek vagyunkm eg értelmesek.

Na mindegy. A gyámhatóság - mivel nem tudta a címünket - az iskolához fordult...... magyarul onnantól kezdve mi lettünk a problémás család.. a mi környékünkön nem tlerálják a balhét, az nem megszokott. Gondold el, eljárás indul ellenünk....

Ja, bocs már.

Mert mi is hangzott el? Hogy tartsam távol. A legelejen leírtam, hogy sajnos ez az, amit eleve megmodta, hogy nem fogja hagyni soha.

De tekerj tovább nyugodtan. Köszi.

Ez nem egy újkeletű történet, már rengetegszer elhangzott mit tudnál tenni, ennél többet mi sem tudunk.

Őszintén ha meg ilyen szinten terrorizál ahogy állítod, akkor rendőrség, távoltartás kérés. Ennyi.

Nagyon elbeszélünk.

Nélüle szeretnék élni, de mint leírtam, ez az, amit tuti, hogy nem hagy.

Jaj, na ne már. Hagyjuk már. Nyilván nem a barátaim előtt pocskondiázna.

Szerinted ha egy gyereket tönkre tudott tenni, akkor a gyerek a hibás?

Volt egy kis nézeteltérés köztünk anno. eddgi nem fura a történet, hisz melyik családban nincs. Én némiképp duzzogtam, mivel ő az ellen tett dologra nem úgy reagált, hogy jó, bocs, legközelebb nem teszek ilyet. Hanem azt modta, hogy azt tesz, amit akar. Hát erre nyilván nem úgy reagáltam, hogy oké, gyere, szeretettel látunk, hanem azt mondtam, hogy jó akkor most hagyjál.

Ő abban bízott, hogy majd úgyis ha pl beteg lesz valamelyik gyerekem, hívom segítségül.

De nem így lett, pedig volt beteg a gyerek. Csak hát ugye ő azt hitte, hogy nélküle megáll a világ.

Aztán bedühödött, és ekkor jött a nagy bosszúja. Nem részletezem, deva lényeg az, hogy tönkretett minket, el kellett költöznünk, máshol új életet kezdeni úgymond, és a gyermekem lelkileg olyan sérülést szenvedett, amit nem tudok részletezni ( mert egrészt kibírhatatlan, másrészt felfoghatalan). Szóval elsősroban a saját unokájával csesszett ki, de nagyon.