Mit csinálnátok ha terhesen elhagyna a párotok? (beszélgetős fórum)
Nekem erőt adna a gyerekem..érte érdemes lenne élnem.
Akkor is megtartanám. A gyerek nem tehet róla, hogy egy s___fej az apja!
Ezt mondják "happy end"-nek...!
Sok boldogságot nektek!
Megtörtént.
Semmi extrát, talpra álltam, és most nevelem a 2hós fiamat!:)
Szerintem, ha terhesen hagynak ott valakit, annak előzménye van, mikor az ember lánya még nem terhes. Úgy értem, idő kérdése a kapcsolat vége. Van, aki (gonosz módon, mert a gyerekkel szúr ki elsősorban) ebben látja az együttmaradásra való megoldást. Szóval ez inkább a nő sara ilyenkor, aki ha így döntött, szülje meg a gyereket és nevelje fel. Ettől függetlenül, mivel a pasi belement a gyerek kérdésbe, természetesen vállalja a gyerekkel járó felelősséget, egyebeket. Csúnya dolgok ezek, de azt gondolom a nőknek a pasik helyett is gondolkodniuk kell, mikor gyereket vállalnak. Egy feminista mondás szerint egy nő annyi gyereket szüljön, amennyit egyedül is fel tud nevelni...osztom ezt a nézetet, mert mindig bármi lehet...de elkalandoztam, bocsánat!
Mindenképpen felnevelném én is,aztán majd alakul valahogy.Addig is vigyázzni kell mindkettő egészségére!
Engem is terhesen hagyott el a mostani férjem, ráadásul egy másik nő miatt,nameg anyós jóvoltából (ez hosszú történet). De mikor meglett a pici visszajött hozzánk, én engedtem,hisz jobb egy családban felnőni. Bár a bizalom oda és nagyon nehéz nekem feldolgozni, látom hogy a legjobb apa és férj lett belőle. Azóta eltelt 4 éve és lett egy másik babánk is...
biztos teljesen "kész" lennék érzelmileg, de valamit biztos kitalálnék, szerényen eléldegélnék a babával
Semmit. Felnevelném. És nem hívnám többé a páromnak, csak annak a "gerinctelen féregnek".
És nem hiszem, hogy valaha is megengedném, hogy lássa a gyereket. Aki gyereket csinál, ráadásul párkapcsolatban, az vállalja a felelősséget!
Az ilyen nagyon aljas dolog.
Azt gondolnám:"Így jártam" és tovább élném az életem,mintha mi sem történt volna,várnám a születendő gyermeket.
egy ismerősöm felesége meg direkt úgy csinálta terhes legyen - rossz a kapcsolatuk és ezzel azt gondolja jobb lesz a házassága.
az első is kicsi - mitől lenne jobb egy másik gyerektől?!
sajnálom a pasit mert jó barátunk.
Ez szörnyű - szegénységi bizonyítvány, ha egy várandós nőt otthagy a párja - persze a másik oldalról az se jó, ha rossz házasságban, rossz kapcsolatban élünk. Ez nagyon nehéz téma - a babát mindenképpen meg kell tartani - legalább is az én hite szerint.
Kívánom, hogy minden egyedülálló anyának megoldódjon a helyzete!
A kislányom jövő héten lesz egyéves, és az apjával semmi sincs rendben...
Nyugi.Egy ismerősömet is terhesen hagyta el a párja és mihelyt a baba megszületett minden rendbe volt.
A babát tuti megtartanám, a pasit meg látni se bírnám (eléggé bosszúálló típus vagyok egyébként)
Egyik mottóm pedig: A gondot és a problémát nem ismerem, mindez csak megoldásra váró feladat! ;o)
Hát nehéz dolog az biztos, és nem egyszerű dolog egyedül apa nélkül felnevelni egy gyereket és hozzáteszem nem mindenkinek vannak jó lehetőségei..
szülnék, szeretnék és perelnék (ha muszály, ha nem muszály, akkor hagynám, hogy a pasi is szeresse, ha akarja)
A babát megtartanám, a pasiról pedig leperelném a gatyáját is abban az esetben, ha a baba fogantatását mindketten akartuk. Ha csak az én "saram" lenne, akkor így jártam és felnevelném egyedül a gyereket nagy szeretetben.
Attól függ, hány évesen, milyen körülmények között lennék.
Ha jó körülmények között, ahol fel tudnám nevelni, akkor vállalnám.
De lehet, hogy akkor is, ha kevésbé jó körülmények között.
Kilátástalan helyzetben nem tartanám meg.
Hát tudjátok bele-bele olvastam azokba a dolgokba amiket írtok.Adott egy kis erőt.De mérhetetlenűl szomorú vagyok.Ami baj nagy baj.
ÉN is itt vagyok egyedűl a harmadikat várom.Nyitottam ma egy forumót remélem ír valaki valami biztatót.
Megszülném a babát mindenképpen. Mondjuk nekem van egy szuper családom, akik tudom, hogy mindenben mellettem állnának, és itt nem anyagi dolgokra gondolok. Az lenne a nehezebb része, de minden megoldható.
Persze ez csak elmélet, a párom sosem tenne ilyet. Most várjuk az első babánkat:)
Szerintem nem tudni mit tennénk. Szituáció függő.Anyagi helyzet, családi háttér, szülők segíteni tudnak-e, stb. Én megtartanám szerintem, mert félek az abortusztól. Nálunk más helyzet volt, már volt 3-rom picur, és késett 2hetet, és gondolkodni kezdtünk hogy mi legyen, de megtartottam volna.
első gyermekemmel megjártam ezt az utat.. exanyós közreműködésével.. úgy voltam vele, hogy ha törik, ha szakad felnevelem egyedül! szülés elött 2 héttel jött "kibékülni".. (és megköszönte szülés után a kisfiát). együtt voltunk majd 3 évet még..
Oké!
De ha én ilyen helyzetben lettem volna,akkor biztos,hogy az alól írottak szerint cselekedtem volna.
De ebből én már "kinőttem"!
Hát én sem vetetném el,az biztos!
Persze koromból adódóan ez már nem eshet meg velem, de volt,hogy egyedül neveltem a két gyerekem és akkor sem bántam meg. Belőlem a problémák inkább dacot váltanak ki:csakazértis megmutatom...
Biztos hoyg nam tudnám elvetetni,még ha időbe lenne se! Inkább küzdenék!
Nagyon fájna, de a baba érdekében erős lennék és megtennék mindent azért, hogy fel tudjam nevelni.
További ajánlott fórumok: