Minimálbérből családban egyre nehezebben jövök ki, vagy talán már ki sem jövök.Ti hogyan csináljátok? (beszélgetős fórum)
A címre visszatérve.
Minimálbérből majdnem lehetetlen kijönni.
Akkor milyen lehet közmunkabérből vagy a 22800 Ft-ból. És ez a létszám csak nőni fog.
Sajnálom a hajléktalanokat. Hidegben pedig be kéne menni, legalább ne fagyjanak meg. Ehhez persze emberhez méltó szállónak kellene lennie.
Szegény ember nem számít. El kell tüntetni. Aki nem látszik az nincs is. :((
Igen, lopnak. Az a srác is, akit szerettünk, nem ment be soha, itt is fagyott meg a bolt előtt.
Nappal, ha találkoztunk, mondta: Évike, ez a fürdőszobám, ez a konyhám. És felemelte a 2 szatyrot, amit hurcolt.Hm?
Ez szép!
Még a legszegényebbeket is meglopják. Mi lett ebből az országból...
Már jó ideje így van.
Van ahol a tudás, tapasztalat számít, van ahol a papír.
Ezért (is)nem is jutunk előbbre...
Jó pár éve ismerőseim Amerikába mentek takarítónak. Betanították őket és ennyi.
Gépekkel dolgoztak természetesen.
Hát igen ...
Pont, ahogy írod, hogy k ö z t e ...
Az a tapasztalat, hogy a család - rokonság - baráti kör is egy idő után elfordul attól, aki nem ismeri a küzdeni akarást.
:/
Lehet, hogy Pécsen egészen kiváló a hajléktalan ellátás, de én soha nem találkoztam ilyen dolgokkal, amiket írtál.
Maximálisan elvárható orvosi - nővéri ellátás, tiszta szálló, rendes ( ! ) étel, halomnyi ember, akik a munkáltatókat kajtatják a hajléktalan helyett, és max. 2 hónap múlva van munka, már ha az emberke elvállalja ...
Én azt mindig kifogásnak éreztem, hogy "ellopják mindenemet, azért nem megyek be" ... Ugyan már!
A hajléktalanság egy létforma lett, kellemes, bódító, nem akarják, hogy szólj: fürödj meg, dolgozz, küzdj, mint mindenki más!
Ha sajnálom őket, akkor tényleg azért, mert már az a motivációjuk sincs meg, hogy igényük legyen.
Néha el szoktam gondolkodni, hogy ha mindenemet elveszteném hirtelen, lakhatás, munka, pénz, ki/kik lennének, akikhez segítségért fordulnék/fordulhatnék.
Mert segítséggel és a magam erejével együtt már lehet jutni valahova, még ha keservesen is, de lehet.
Vajon ezeknek az embereknek senkijük sincs, akikhez fordulhatnának, hanem rögtön az utcára fekszenek?
Nem hiszem.
Ugye,azt tudjátok,hogy ha valaki takarítóként akar dolgozni, komoly tanfolyamot kell végeznie.
Kórházban még meg is értem, valahogy.
De egy "randis" panzióba, ez már túlzás! Nem?
Körülbelül 10 éve voltam egy hajléktalan szállón, megnéztem hogyan is működik, ismerős ott dolgozott.
Igazán nem csodálkozom, hogy aki gyengébb, visszahúzódóbb, vagy idősebb, nem mer bemenni, mert csekély vagyonkája is elvész egy éjszaka alatt, és örülhetett, ha nem az élete. Bármi történik ott soha és senki nem lát és nem hall semmit. Kaptak vacsorát és reggelit, tea cukor nélkül, megesett, hogy üres kenyér jutott, de még a gyógyszereknek is lába kélt, na nem a hajléktalanok voltak ebben a hunyók.
Írtam már itt egy lányról (asszonyról), hogy albérletben laktak,megszűnt a munkája is, kilátástalan helyzetbe kerültek. Felkeresett több hajléktalan szállót, hogy Ő dolgozik is a szállásért náluk, csak adjanak hajlékot a fejük fölé a férjével. Mindenhonnan elhajtották, így ketten nem lehet. Mindenhol átnéztek rajta, egyik elitebb helyen, azt mondták neki 1 váltás ruhával mehet egyedül, minek neki több??
Kérdezem én csak halkan, nem lenne egyszerűbb még akkor segítve felkarolni valakit, amíg le nem húzza a mocsár???? Ez a nő dolgozna, tanulna, dolgozott, míg volt munkahelye, tanult amíg tudta a tandíjat fizetni. Ismerem, reggel nyakába vette a várost egy adag önéletrajzzal és estig szó szerint árulta magát, mindegy volt neki, hogy mosogatni, vagy irodába veszik fel. Azt láttam már csak rajta, hogy egyre jobban magába fordult és kezdte az embereket utálni, nem csodálkozom, az élet árnyékos oldalára született és mindig csak belerúgtak idáig. :(
Á, nem kap össze senki.
Mindenkinek van sok rossz és kevés jó tapasztalata.
Engem a legkevésbé aggaszt a gondolkodók élete, sokkal inkább sajnálom azt, hogy nem élnek azzal a segítséggel a nyomorban élők, akiknek felajánlják azok, akik ezen dolgoznak.
Az már a végső lelki nyomor lehet.
Jogos a felvetésed! :((
Éljen a XXI. század!
Sajnos igazad van.
Ilyen élhetetlen ország lettünk.
Olvastam, lehet, hogy ti is költöznétek esetleg.
Nekem több ismerősöm elment már, családdal együtt.
Nem jönnek többé vissza.
Lehetőséget kaptak egy normális életre és ők éltek is vele.
Itt az emberek nem is reménykedhetnek általában. Nagyon sajnálom a mostani fiatalokat. Meg a veszteseket úgy általában az ország többségét.
Ha ételre és cigarettára tellett, akkor nem voltál igazán szar helyzetbe.
Én tudom milyen az amikor nem telik kenyérre, vagy ételre.
A meghirdetett több ezer állásra pedig mnimum atomfzikust keresnek, pedig lehet csak takarítani kell az irodákat...
Röhej ami Magyaroszágon megy.
Ügyfélszolgálatos, aki beszéljen 3 olyan nyelvet, aminek csak a létezését ismerjük....és mellé még egy csomó minden...
Ez sokakat mégsem zavar egyáltalán.
Van esélyük a következő 4 évre is.
Akik kevesebben, nagyon jól élnek azoknak ez jó, de a többségnek nagyon rossz, hisz még szegényebbek lesznek.
Nem értem én ezt...
Olyan "hülék" az emberek!
A szolidaritást is sikerült kiölni sok emberből. Sajnos.
En vtam anno szarabb sorban (pl.bugyit sem vettem, csak a legszuksegesebb dolgokat) kaja, akkor meg cigi es macska ellatas (ugy vtam vele, szegeny allat csak azert ne nelkulozzon, ha mar egyszer en vok a gazdaja)
Szval, ismerek (szinte) minden oldalt, de nem felejtem el honnan, hova jutottam.
Pont most olvastam. Annyira a témába vág.
Egy év alatt lett hajléktalan koldus az újságíróból
2014. MÁRCIUS 05. 20:35 9 53
Óraadó tanár volt a Corvinuson 11 éven át, bűnügyi újságíró 26 évig, most az utcán kéreget.
Tényleg nagyon nehéz.Óvónő vagyok, de 1 évet családsegítőben dolgoztam.
Már az is kemény volt.
Csak az a gond, hogy mi itt összekapunk miattuk/ jó, hogy fotel, meleg szoba/ de akinek a dolga volna, ennyit sem beszél róluk.
Gondoljuk, hogy nem 1-2 ember kap jó fizetést , mert úgymond a hajl. kérdésen dolgozik.
Nehéz kérdés ez a hajléktalan-ügy.
Örülök, ha hálát kaptál ételért, engem majdnem leköpött egy, mert 2 kiflit vittem oda neki, pénz helyett.
Sokan meg "megbízásból" ülnek ki, és a pénzt soha nem látják, amit a kis pohárba bedobálnak az emberek.
Tapasztalatból tudom, hogy fejlett a hajléktalan ellátásunk, vannak melegedők, ahova nem mennek be, mert ott fegyelem van: tisztálkodni kell, és nem lehet alkoholt fogyasztani.
Vannak átmeneti otthonok, ahol szakemberek munkahelyet keresnek (-nének) nekik, minimális lakhatási költséget kell fizetni, és mondanom sem kell, hogy nincs várólista ... :/
És a képzett szakemberek egy idő után feladják a küzdelmet, mert tudják, hogy segíteni csak annak lehet, aki maga is akarja.
Nem , nem naivsag inkab humanitas valakik iranyt kiket a tarsadalom kisöpört az elet peremere .
Fiam egyetemista koraban egyszer hetente a menzajukban es a ruha levatojukban dolgozott a kiosztasnal. Erre en maig is nagyon buszke vagyok!
Es soha sem tudhatja senki sem hogy hova is fogja meg a sors sodorni ....
Nekem kimondottan rossz tapasztalataimvoltak eddig. Egy volt, az utcában, akit mindenki szeretett, gyerekem a tmetésén is volt.
Mondjuk én 5-8 akiket " ismerek" , pont kifogtam.
További ajánlott fórumok:
- Jó-e a 3 gyerek egy családban a mai világban?
- Idősen, betegen családban vagy otthonban képzeled a jövődet?
- Hogyan kezdjen egy fiatal pár önálló életet úgy, hogy mindketten minimálbéresek?
- Hé, pasik, tudtok Ti szeretni? És ha igen, hogyan csinaljátok?
- Indigó gyerek a családban
- Miért ér többet egy gyermek egy több gyermekes családban?