Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Mindig éhes baba cikk

Mindig éhes baba


Gondoltam, ennyi év távlatából könnyebben rálátva az eseményekre, ésszerűbben tudom leírni, mi is történt velünk, amikor 6 éve megszületett a kislányom. Akkor már egy másfél éves totyógó nagyfiú anyukája voltam, s azt hittem, mindent tudok, amit kell a gyerekek táplálásáról.
Mindig éhes baba

2007. áprilisában érkezett Kata lányom, 37. hetesen, 2700 g és 47 cm. Kicsike volt, és vérbeli KOS. Már a kórházban is feltűnt, hogy bukós baba lesz, minden szopizás után kihányta az anyatejet. Nem vagyok egy agyongondolkodós típus, nem ijedtem meg, azt hittem, ez múló dolog, mint a többi apróság. Hát tévedtem.


Odahaza aztán folyamatosan sírt, nem is sírt: sikított! Mégpedig egész álló nap. Továbbra is visszajött a tejecske a száján, de nem nevezném bukásnak, felnőtteket meghazudtoló mennyiségeket rókázott ki. Persze jött a kivizsgálás, tkp. semmi baja nincs, sem nem tejérzékeny, sem semmiféle anyagcsere gond nincs. Minden szopizás után könyörögtem, hogy jaj, csak most ne hányjon, óvatosan emeltem meg, de mindig kivétel nélkül visszajött a kaja. Persze utána néhány perc múlva éhes sikítás, mohón szopizott a szájával, láthatóan éhezettt.


Tápszert is próbáltunk, de amikor közeledett a cumisüveg a szájához, rögtön elutasította. Ott tartottam, hogy valahogy erőltetni kell, mert éhen marad, de képtelen helyzet volt. Nem is fejlődött megfelelően, így egy napon úgy döntöttem, amikor 2 (!) hónapos lett, hogy kipróbálom a szilárd ételt, s egy falatka reszelt almát adtam a szájába. Életemben olyan mohóságot azóta sem láttam, amit akkor. Kérdeztem a gyerekorvost, van-e olyan baba, aki utálja az anyatejet, s az volt a válasz, hogy elvben lehetséges, bár ő nem találkozott még ezzel a problémával. 2 héten belül már zöldségpürét adtam neki, és 4 hónaposan már mindent evett, amit egy egyéves ehet. Persze pürésítve. Inni vizet kapott, mást nem fogadott el, holott a nagykönyvekben meg van írva, hogy tejalapú italt KELL, mert különben nagy baj lesz.

Sajnos Kata semmilyen formában nem fogadta el ezeket, így megléptem azt, ami elveim ellen való (a kisfiam 9 hónapig szopott boldogan). Mondanom sem kell: onnantól egy vidám, boldog, cukiság lett a lányom, rá sem lehetett ismerni. Az érdekesség az, hogy a mai napig gyűlöli a tejet, ha a testvére issza, kimegy a konyhából. A napokban megpróbált kakaót inni, és ki is hányta annak rendje, s módja szerint. A tejtermékeket: sajtot, joghurtot, kefirt, túrót szereti, tehát mondhatom, vegyesen táplálkozik, és hihető vagy sem: neki van a legjobb étvágya a családban. Imádja a különleges halakat, tengeri herkentyűket, bármiféle húst, zöldségeket, gyümölcsöket, amiket az anno anyatejen nevelt fiam mereven utasít el. Ráadásul egészséges, mint a makk, nem lett allergiás, amitől annyira féltem.


Most várom a harmadik gyermeket, aki kisfiú, és boldogsággal képzelem el a szoptatást, bízom benne, hogy szeretni fogja az anyatejet, mert mégis talán az a legjobb táplálék Nekik...




Írta: cbe1344f18, 2013. február 16. 09:08
Fórumozz a témáról: Mindig éhes baba fórum (eddig 40 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook