Minden napra egy bölcsesség (beszélgetős fórum)

A fösvény az aranyát a kertjében egy fa alá rejtette. Minden héten kiásta, és órákon át nézegette. Ám egyszer egy tolvaj ellopta az aranyat. Amikor a fösvény legközelebb jött, hogy gyönyörködjék a kincsében, csak az üres gödröt találta. A fösvény bánatában üvölteni kezdett, de annyira, hogy a szomszédok a kíváncsiságtól hajtva odaszaladtak hozzá. Amikor megtudták bánata okát, egyikük megkérdezte:

- Használtad te azt az aranyat?

- Nem - válaszolta a fösvény -, csak hetente megnéztem.

- Hát akkor - mondta a szomszéd -, amennyi hasznod volt az aranyad nézegetésébő1, legalább annyit tudsz abból is meríteni, ha hetente kijössz ide a gödröt bámulni.

Nem a pénzünk mennyiségétől függ a gazdagságunk vagy a szegénységünk, hanem az örömre való képességünktől. A gazdagságra való törekvés az örömre való képesség nélkül olyan, mint amikor a kopasz ember azért küzd, hogy fésűket gyűjtsön.

A legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg elérte amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé.

Teljes napot tölthettek itt a boldogok között, napkeltétől napnyugtáig élhettek elíziumi életet.

- Az első bölcs az élményt nem bírta el, és belehalt;

- a második elméjében megzavarodott;

- a harmadik az élményt magába zárta, őrizte élete végéig, s a megszerzett boldogságot magának tartotta meg.

- Csak a negyedik bölcs távozott egészségesen és épen, mert a látottakat arra használta fel, hogy azon, aki hozzáfordult, segítsen.

A szenvedés köréből mindenki szabadon kiléphet, ahogy tud, és a boldogságot elérheti. De azoknak, akik az üdvözültek világát megismerik, negyedrésze a nagy élményt nem tudja elviselni és belepusztul. Minden nap látni olyan embert aki a mennyország kapujában összeesett és meghalt.

A másik negyedrész megkótyagosodik. Ilyen fanatikus bolondot is látni eleget.

A harmadik negyed rész a boldogságot magába zárja és önmagának tartja meg, és nem ad belőle másnak...

A boldogságot csak a negyedik bölcs bírta el. Mert a gazdagságot, örömet, tehetséget meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozzá nem elég erős.

Egy része belehal, egy része eszét veszti, egy része a kincset magába ássa, és senkinek sem ad belőle. Az elíziumi kertek fénye benne sötétséggé változik.

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.

A fény csak abban válik áldássá, ami másnak is ad belőle...

Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.

Az életnek van egy belső ajtaja.

A törekvés megnyitja ezt,a vágyak bezárják.

A törekvés belülről nyitja az ajtót,a vágyak pedig kivülről zárják be.

/Sri Chinmoy/

- Miért boldog itt mindenki rajtam kívül?

- Mert megtanulták, hogy mindenütt felfedezzék a jóságot és a szépséget.

- De miért nem látok én mindenütt jóságot és szépséget?

- Mert amit nem látsz magadban, azt rajtad kívül sem láthatod.

Légy büszke magadra,mert minden látszat ellenére tökéletes vagy.

Isten nem csinál selejtet.

A Kolorádó őserdőben egy hatalmas fatörzset csodálhattak meg a turisták. Legalább ötszáz éves volt. Már Kolombusz idején is állhatott. Kiállt viharokat, földrengéseket, még a nagy lavináknak is ellenállt, legalább húsz ember tudta átölelni törzsét. Egy szép napon egy rovar parányi tojást helyezett el a fa kérge alá. Jelentéktelen lárvák láttak napvilágot, ám jó étvágyuk volt. Hónapok múlva, a sok vihart kiállt fa, elpusztult.

Vigyázz az apró, jelentéktelen dolgokra. Ezek a nagyok magvai.

"A világegyetemben nincsenek nagy rejtélyek, csupán a mi ismereteinkben vannak nagy hézagok."

/Dr. Edgar Mitchell, az Apollo 14 piótája/

"Aki nem boldog, bűnős."

/Pilinszky/

"Vannak dolgok,amiket nem lehet gyorsan megtanulni,és ilyen esetekben drága tandíjat kell fizetnünk,mert az idő az egyetlen vagyonunk.

Ezek a legegyszerűbb dolgok,és a megismerésükre rámegy az egész életünk,s ezért az újnak a morzsái,melyekre minden ember szert tesz életében,különösen becsesek,s ez az egyetlen örökség,amely fennmarad utánna."(Hemingway)

Tudod, a szőlő mindig csak nyár végén terem....

És csak a szőlőműves ismeri meg a leveléről, hogy milyen is lesz a gyümölcs, ami azon terem...

És általában a lehetőségek tárháza a gyümölcsökre igen nagy, hiszen a szabad akaratnak nagy súlya van az Életben...

A kettősség innen ered. hatalmas lehetőségek vannak benned.

De a gyümölcsök mindig a szőlőtő életerejéből, és a napfényből születnek. A napfény adott... a Vízöntő köze hozta a világosságot...

Az életenergiáid használatáról pedig te döntesz.

Az emberi kapcsolatok, ha vezetnek valahova, akkor oda kell hogy vezessenek, hogy nagy legyen a termés... az, hogy közben mi történik a szőlőtőkékkel, az szinte mindegy.

Ha a termés nagy, akkor minden beteljesedett, értelmet kapott a szenvedés, a küzdelem.

Ha nem, akkor elvesztette minden az értelmét.

Gondolj a nagyszülőkre! 70 körül, milyen kevesen tudnak értelmet adni az elmúlt életüknek.

(nem született gyümölcs, vagy ami született, azt megették a károkozók még szüret előtt)

Gyümölcsöt teremni nem kényelmes!

A szőlővessző minden levelével csupán sütkérezni szeret a fényben.

Csak a szív mélyén élő isteni szikra, a gyökerek mélyén élő őskép az, ami tudja, hogy gyümölcsök nélkül az életben minden hiába való.

Melyek a gyümölcsök?

Tedd szabaddá magad gondolatilag, érzelmileg, szellemileg, anyagilag.

Gondolatilag azért, hogy ne tudjanak befolyásolni.

Érzelmileg azért, hogy ne tudjanak rabszolgájává tenni a világnak.

Szellemileg azért, hogy legyen lehetőséged felismerni mindazt ami Őrök.

Anyagilag pedig azért, hogy a fentiekben segíthess másokat.

"Ha mindig csak megértek,hol maradok én?"

Szabó Lőrinc

„A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.”

Mark Twain

Nem Újdonság

Sokaknak szól, mégis kevesen értik.

Megvalósítani könnyű, mégsem teszik.

Túl egyszerű, ezért nem figyelnek rá.

Nem újdonság, csak egyszerűen Törvény.

Sok ostoba mind rohan az új s a még újabb után,

léhán elvetve mindent ami ősi.

Kevesek értik a hallgatag erőt.

Aki a törvényt magában hordja, nem visel cifra ruhát.

az igazság kicse nem bársonyban rejtezik.