Minden napra egy bölcsesség (beszélgetős fórum)

A csatabárd az a tárgy, amiről soha senki nem felejti el, hogy hova ásta.

(Frank McKinney Hubbard)

Egy gyermek üzenete szüleihez

Ne vegyél nekem dolgokat, amelyekre Te hiába vágytál!

Ne érezz bűntudatot, ha nem tudsz nekem megadni mindent, amire fáj a fogam!

Néha csak azért kérek valamit, hogy láthassam hol a határ!

Add nekem az idődet!

Kérdezd meg mi történt az iskolában!

Beszélgess velem arról, hogy mit gondolok!Érdeklődj a felől, hogyan oldom meg a feladataimat!

Taníts engem a jóra és mondd el, mi a rossz!

Vitassuk meg terveinket!

Bátoríts választásaimban!

Dícsérj ha megérdemlem!

Terelj jó útra, ha tévedtem!

Higgy nekem, bízz bennem!

Irányításoddal jó utat fogok választani!

Ha magam mellett tudlak, nem csatlakozom bandákhoz, távol tartom magam az alkoholtól és a drogoktól!

Magyarázd meg nekema gyógyszer használat szabályait és figyelmeztess a drog használat veszélyeire!

Szeress és hagyd, hogy szeresselek!

Szeress akkor is, ha rossz vagyok!

Mutasd ki a szeretetedet még abban is, ha nem tetszik neked a viselkedésem!

Bocsáss meg nekem!

Fejezd ki a megértésedet tévedéseimkor!

Add az értésemre, hogy mindig van esély az újra kezdésre!

Engedd meg, hogy tetteimért én vállaljam a felelősséget!

Javíts ki, mondd el, ha tévedtem, de soha ne tedd ezt mások előtt!

Kérlek, soha ne hasonlíts másokhoz, különösen ne a testvéreimhez!

Büntess meg, ha rosszat teszek!

Ismerd el, ha jót cselekszem!

Ne parancsolj nekem, kérj tőlem! Ez összetartozásunk érzését jelenti számomra! Ha megkérsz valamire, boldogan megteszem majd!

Bánj velem úgy, mint a legjobb barátoddal!

Figyelj rám, ha szeretnék megbeszélni veled valamit! Még csak gyerek vagyok, de nekem is vannak gondjaim!

Tiszteld bánatomat, fájdalmamat!

Mondd sokszor, hogy szeretsz engem!

Erősíts meg abban a tudatban, hogy különleges vagyok és mindig szeretni fogsz, bármi történjen is!

Részed vagyok, valami különleges dolog, a szerelem teremtett!

Megígérem megtanulok viselkedni, mondani fogom, hogy "Bocsáss meg!", "Kérlek szépen!", "Köszönöm!", "Sajnálom a történteket!" -szóval mindent,amit elképzeltél,amikor beszélni tanítottál!

Mondani fogok majd mást is, pl.hogy "Szeretlek Benneteket!"

Ahhoz, hogy az ember győzni tudjon,

hozzátartozik, hogy tudjon veszíteni is.

/ Segal/

Hogyan választ az Úr anyát a fogyatékos gyermeknek?

- részlet Erma Bombeck írásából -

1988-ban csaknem 100 000 asszonynak született fogyatékos gyermeke.

Gondoltak már arra, hogy vajon az Úr hogyan választ anyát a fogyatékos gyermekeknek?

Látom magam előtt az Urat, ahogy a magasból letekintve nagy gonddal és körültekintéssel válogatja ki eszméinek megtestesítőit, és utasítja az angyalokat, hogy jegyezzenek be mindent egy nagy könyvbe.

- Arnold Elizabeth: fiú, védőszentje: Mátyás.

- Frederick, Marjorie: leány, védőszentje: Cecília.

- Martin, Caroline: ikrek, védőszentjük. adjuk nekik Gellértet. Ő már hozzászokott a közönségességhez.

Végül az Úr átnyújt egy nevet az angyalnak, és elmosolyodik:

- Ennek az asszonynak adjunk egy fogyatékos gyermeket.

Az angyal kíváncsiskodik:

- Miért éppen neki, Uram? Hisz olyan boldog!

- Éppen azért - mosolyog az Úr. - Hogy adhatnék fogyatékos gyermeket olyan asszonynak, aki nem ismeri a nevetést? Kegyetlenség volna.

- De lesz-e hozzá elég türelme? - kérdezi az angyal.

- Nem akarom, hogy túl sok türelme legyen, mert akkor belefullad az önsajnálatba és elkeseredésbe. Ha túlesik az első megrázkódtatáson és legyőzi a sértettség érzését, jól fog boldogulni a helyzettel.

Figyeltem ma ezt az asszonyt. Megvan benne az az öntudat és függetlenség, amely oly ritka és oly szükséges erény egy anyában. Látod, olyan gyermeket adok neki, aki a saját világában fog élni. Az anyának ezzel kell majd együttélnie, és ez nem könnyű dolog.

- De Uram, talán nem is hisz benned!

Az elmosolyodik:

- Az nem baj. Azon segíthetünk. Ez az asszony tökéletesen megfelel. Megvan benne a megfelelő egészséges önzés.

Az angyal levegőért kapkod:

- Önzés??? Hát az önzés erény?

Az Úr bólogat:

- Ha nem tud néha elszabadulni a gyerekétől, nem fogja bírni a dolgot. Igen, ő az az asszony, akit megáldhatok olyan gyermekkel, aki nem tökéletes. Most még nem tudja, de irigyelni fogják őt. Soha nem fog bedőlni az üres szavaknak. Soha nem fog megtenni konvencionális lépéseket. Amikor a gyermeke először mondja neki, hogy ,,mama!'', csodát fog átélni, és ennek tudatában is lesz. Ha elmeséli vak gyermekének, milyen egy fa vagy a naplemente, olyannak fogja látni a teremtményeimet, amilyennek kevesen látják. Úgy látja majd a dolgokat, olyan tisztán, ahogy én látom. A tudatlanságot, a gonoszságot, az előítéleteket. És megengedem neki, hogy fölébük emelkedjen. Soha nem lesz majd egyedül. Minden napján, élete minden percében mellette leszek, mert az én munkámat fogja végezni, és ez olyan biztos, minthogy mellette állok.

- És ki legyen a védőszentje? - kérdezi az angyal, és tolla megáll a levegőben.

Az Úr elmosolyodik:

- Elég ha adunk neki egy tükröt...

A szeretet körforgása

Egyik reggel egy paraszt dörömbölt a kolostor kapujában. Amikor a kapus barát kinyitotta a kaput, a paraszt átnyújtott neki egy pompás szőlőfürtöt.

Drága kapus barát, ez itt szőlőm legszebb fürtje, azért jöttem, hogy elhozzam ajándékba.

Köszönöm! Máris viszem az apátnak, aki biztosan nagyon fog neki örülni.

Nem Én neked hoztam.

Nekem? Én nem érdemlem meg a természet ily gyönyörű ajándékát.

Amikor kopogtattam, Te mindig ajtót nyitottál nekem. Amikor segítségre szorultam, mert a szárazság tönkretette a termést, mindennap adtál egy darab kenyeret és egy pohár bort. Azt akarom, hogy ez a fürt szőlő neked is adjon valamit a nap szeretetéből, az első szépségből .

A kapus barát letette maga elé a fürtöt, és egész délelöttt csodálta: valóban nagyon szép volt. Éppen ezért úgy döntött, hogy átadja az apátnak, aki mindig bölcs szavakkal biztatta. Az apát is nagyon örült a szőlőnek, de eszébe jutott, hogy van a kolostorban egy beteg barát, és azt gondolta. " neki adom a szőlőt. Talán megajándékozza őt egy kis vidámsággal."

De a szőlő nem maradt sokáig a beteg barát szobájában, mert ő is elgondolkodott: " a szakács barát gondoskodik rólam, mindig a legjobb ételt adja nekem Biztos vagyok benne, hogy ez a szőlőfürt majd boldoggá teszi." És amikor a szakács barát belépett hozzá az ebéddel, átadta neki a szőlőt.

"Ez a tied. Mivel Te mindennap kapcsolatban vagy a természet ajándékaival, te tudni fogod, mit kezdj Istennek ezzel a csodálatos művével."

A szakács barátot elkápráztatta a fürt szépsége, meg is mutatta segédjének, milyen tökéletes szőlőt kapott. Olyan tökéleteset, hogy senki sem értékelhette volna jobban, mint a sekrestyés barát, aki az oltáriszentséget őrzi, és akit a kolostorban sokan szentnek tartottak. Aztán sekrestyés barát odaajándékozta szőlőt a legfiatalabb novíciusnak, hogy megértse, hogy a teremtés benne rejlik a legapróbb részletekben is. Amikor a novícius megkapta, szíve megtelt Isten dicsőségével, mert még soha nem látott ilyen szép fürtöt. És eszébe jutott az a nap, amikor először lépett a kolostorba, és eszébe jutott az az ember, aki akkor ajtót nyitott neki. Ez tette lehetővé, hogy egy olyan közösség tagjává válhasson, amely tudja értékelni a csodákat. Így nem sokkal naplemente előtt, elvitte a szőlőt a kapus barátnak.

"Edd meg és teljen benne örömöd. Hiszen te időd nagy részét itt töltöd egyedül, ez a szőlő jót fog tenni neked."

A kapus barát pedig megértette, hogy ezt az ajándékot valóban neki szánták, minden egyes szőlőszemet hosszan ízlelgetett, és boldogan aludt el. Ily módon bezárult a kör, a boldogság és az öröm köre, amely mindig körülöleli azt, aki kapcsolatban áll a Szeretet Energiájával.

/Paulo Coelho A Zahir/

"Csak nézz körül! Nézz bele egy gyermek szemébe, nézz a szerelmed, az édesanyád vagy a legjobb barátod szemébe... vagy csak ölelj át egy fát!

Próbáltál már valaha átölelni egy fát? Ölelj át egy fát, és egy napon rá fogsz jönni, hogy nem csupán te ölelted meg azt a fát, de a fa is válaszol neked: ő is átölel téged. Akkor valóban meg fogod érteni, hogy a fa nem csupán anyag, nem csak egy növényfaj a botanikai lexikonból, hanem egy ismeretlen Isten - ott zöldell, ott virágzik a kertedben, oly közel van hozzád, s téged hívogat, újra és újra téged szólít..."

"Sok magányos ember panaszkodik az egyedüllétre, és arra vár, hogy bekopogjon hozzá valaki. A magányosság következmény, okozat. Az ok az elutasítás, amely az egyedüllétet okozza. Aki becsukja szíve kapuját, kirekeszti magát az élet folyamatából. Ilyen körülmények között megmerevedik, beszűkül, méginkább elutasító és magányos lesz. A magányos ember öncentrikus, tele van panasszal, görcsösen ragaszkodó, nem ritkán fenyegetőző, így nem szívesen látogatják vendégek. Aki egyedül érzi magát, és azt hiszi, senki nem szereti, tegye fel magának a kérdést: ,,mi hiányzik nekem?”, és azzal ajándékozza meg a környezetét.

A szeretet belső állapot, amely kifelé sugárzássával érint meg másokat. Az igazi szeretetnek nincs megkülönböztetett tárgya. Az isteni szeretet állandóan árad a teremtmények felé. Aki úgy hiszi, senki nem szereti, az azért van, mert az áradat éppen nála akad meg. Gátakat jelentenek a félelmek --- például: harag, gyűlölet, bosszú, önimádat, hiúság, irigység stb. ---, nem engedik, hogy az ember nyitott szívvel és lélekkel fogadja a világ üzeneteit, és szeretetteljesen válaszoljon rájuk. Aki félelmeit kezelni tudja, feltételek, elutasítások és titkok nélkül közeledik mindenhez és mindenkihez, így megértő, toleráns, segít másokat, vagyis szeret. Aki szeret, nem lehet egyedül.

Aki egyedül van, kérdezze meg önmagát: ,,mi a bajom a világgal”, majd azután elemezze a negatív válaszait. Észre fogja venni az alapvető félelmeket, amelyeket tudatos boncolgatás után képes az ember kezelni. Ha elmúlik a félelem, egyre több dologra lehet ,,igent” mondani. Az ,,igen” megadást jelent, vagyis a ,,vállalom” kijelentéssel tudatosodik az elfogadás. Ami elfogadásra kerül, az elengedés, amelynek kapcsán vákum keletkezik és a félelem helyébe beszivároghat a szeretet (a negatív hozzáállást pozitív váltja fel). Ekkor keressen az illető valakit, akit meg tud szeretni. Amikor önzetlenül (viszonzást nem várva) egyre több embert szeret, akkor nézzen körül, és számolja meg, hány ember van körülötte."

Mégha nem is rólad szól,midenesetre nagyon "megérintett" a dolog.Ezt a fórumot elejétől a végéig átböngésztem,és nagyon tetszettek a godolataid,idézeteid,sokat kinyomtattam.

Remélem még sok-sok tanulságos,ezekhez hasonló gyönyörű dolgokat fogsz írni.

Kedves Bercsi!

Ennél meghatóbb,szívszorítóbb történetet már nagyon rég nem hallottam.Köszönöm,hogy másokkal is megosztottad.Azt hiszem sokan tanulhatnának tőled emberséget.Sokan nem értékelik azt,amijük van,míg rá nem jönnek,hogy könnyen elveszíthetik.

Ha felebarátunkat úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat, jogos, hogy magunkat legalább úgy szeressük, mint felebarátunkat.

/Chamfort/

Talán rólunk is szólhatna ez a történet

"Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam.

Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: " Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem. Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."

Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához.

Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett. Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz: "Nagyi, biztos

vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"Az idős hölgy ezt felelte: " Tudod te is: nincs elég pénzed hogy

megvedd ezt a babát, kedveském"

Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg ő elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.

Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki." Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.

"Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most ő van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak,amikor odamegy. "

A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta. "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez

hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."

Megkértem a kisfiút hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról,amelyen éppen nevetett.

Aztán azt mondta nekem: "És meg azt is akarom,hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."

"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal

legyen." Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"

Oké - mondta. "Remélem, van elég." Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.

A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán rám nézett és hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől.

"De ő mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát." Pár perc múlva az idős hölgy

visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből.

Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van.

A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.

Ez a család lenne a kisfiú családja? Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt.Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt.

Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve. Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott.Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem.

És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle."

Ha nem lehetséges az, amit akarsz, akkor akard azt, ami lehetséges.

Shaw, Georg Bernard

Az Igazi szeretet

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.

A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.

A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.

A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.

A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.

A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.

A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem múlik.

A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.

De a szeretet ajándéka megmarad.

Gracián: Vedd észre, mikor ér valami tetőfokára, s akkor ragadd meg!

A természet minden műve eljut kiteljesedéséhez. Van egy pont, ameddig gyarapszik, azután már csak hanyatlik. A művészet alkotásai ellenben ritkán érik el azt a tökélyt, hogy ne lehetne rajtuk többé javítani. Mindent teljében élvezni, kitűnő ízlésre vall, de ez nem mindenkinek adatott meg, s a módját sem érti mindenki. Még a szellem termékeinek is van ilyen érettségi foka, melyet fontos felismerned, hogy megbecsüld és kihasználd.

Ne takarékoskodjatok

......magatokkal, sem a munkában sem a szerelemben.

Ne bámuljatok meg semmit nagyon közelről és

nagyon messziről.

Sem embert, sem valami mozgalmat, sem tanitást.

És soha ne a nagy csinn-bummokra figyeljetek,

hanem a mögöttük meghúzódó

észrevétlen változásokra.

Mert:

semmit sem szabad tulságosan közelről,

vagy tulságosan távolról szemügyre venni!

mert a helyes látáshoz helyes távolság kell.

És csak Te tudhatod, hogy honnan látsz valamit a

legjobban.

Minél erôteljesebbek a gondolataid, annál nagyobb az esélye, hogy megvalósulnak. Erôteljesebbé válnak a gondolataid, ha könnyedébben és nagyobb bizalommal gondolod ôket. Az erôlködés és a túl erôs elvárás minden erejüket elrabolja.

(Barbel Mahr)

Isten

bocsi!

Hat ez nagyon szep volt...Koszi, hogy leirtad es par kellemes percet szereztel ezzel nekem.

Milyen igaz...