Milyen mikor megjott, de nem tudod eldonteni, hogy orulsz vagy nem? (beszélgetős fórum)
hajra agnes, szurkolok neked en is
Akkor hajrá! szurkolok!:)
Mellesleg én még olyat nem hallottam, ahol semmi kétsége nem volt a szülőknek. Persze ezzel nem azt mondom, hogy a te helyzeted pottom panna megengedi a babót, de kétségek mindig lesznek. Nekem szerencsére megadatottak az alapok. És tudom, hogy nem vet fel minket a pénz, de saját lakásunk van (nagyon minimális hitellel). Igaz a kocsit, ami 4 éves lízinges vissza kell adnunk, mert nagyon szívja a pénzt, de meg van mindenünk. Már csak a baba kell!
Én még nem tudom. Jövő hétre nem várom a mensit. Szurkoljatok!
Szia!
Én is éreztem már ilyet, bár én el tudtam dönteni: örültem is meg nem is.:) Jelen esetben a józan ész azt diktálja, hogy jobb még ha nincs babánk. És nálatok is így tűnik, az alapján amiket leírtál. Habár szerintem mindenféle józan észt felül tud múlni az az öröm, amit egy közös baba nyújthat neketek.:) Mi már nagyon szeretnénk ha meglennének a babához szükséges körülmények. Bár én nem érzem, hogy egyedül maradnék a nagy feladattal. Ellenkező esetben szerintem én is bizonytalan lennék. Természetesen ez a nő elsődleges feladata, szóval szerintem te se várd, hogy a férjed maradjon otthon gyesen.:) De azt neked kell érezned, hogy pl ha a férjed látja, hogy mostmár tényleg szükséged van egy kis pihire, akkor fog-e neked segíteni. Lehet, hogy a félelmeid ezzel kapcsolatban csak túl vannak dimenzionálva, mert eleve félsz a gyerekvállalsától, ami természete, de lehet, hogy valósak, akkor meg először jobb ha tisztázod vele, hogy tudd mennyire számíthatsz rá, mert egyik gyereknek sem jó, ha egy nyúzott, kimerült anyukája van, és hát ez a kapcsolatotokat is veszélyeztetné. A helyedben én őszintén rákérdeznék a dolgokra, hogy mit, hogyan képzel, és hogy mennyire számíthatsz majd rá, mert te bizony kissé be vagy tojva ettől az óriási feladattól.:) Ha őszintén szeret és a legfontosabb neki, hogy te boldog legyél és együtt boldogok legyetek, akkor meg fog nyugtatni.
Szia! Szerintem ne addódj, a baba majd tudja mikor kell jönnie. Ha még kétségeid vannak, az azt jelenti, hogy nem állsz lelkileg teljesen kész a fogadására. Nem kell az időt sürgetni, biztos vagyok benne nagyon boldog kis család lesztek ha eljön az ideje és teljes mértékben ráhangolódsz a fogadására. Még nem vagytok lemaradva semmiről . Addig használjátok ki a gondtalan perceket és éljetek, bulizzatok.
1 ne legy turelmetlen. s ahogy irod nagyon sok minden nnem all keszen. egy baba horroro osszegbe kerul az elso evben. ha megjon, nagyon sokaig nincs mas terv. szerintem eloszor a laks gondot oldjatok meg. mert ha megjon, es a szulok (mindegy kie) akiknel eltek elkezdenek mindenbe beleszolni, megha jotanacs jelleguen is, lehet nem birja ki a kapcsolat. tudom az osztonok. de azert gondold at mit is szeretnel. boldog kapcsolatot, vagy egy szetzilalt eletet egy gyerekkel a nyakadon.
Megcsak nem is kesett es megjott. Most nem erztem semmilyen mesnis gorcsot vagy fajdalmat, csake gyszeruen megjott. Jobban erzem magam mint a multkor. Nem sulyt le annyira, nem bant annyira, igaz most is le vagyok torve, de most az a teny nyugtatott meg, hogy mig varakoztam, nagyon sok gondolatom tamadt. Hogy erre meg nem vagyok felkeszulve, hogy szuksegem van egy kocsira, meg akarok bulizni, hogy el kene koltozzunk a szuloktol, mert ugyan ok segitokeszek, de az igazi az lenne, ha a sajat feszkunkbe szuletne meg a kisded. Az orvosok egy ev sikertelen probalkoz utan avatkoznak be, ill. segitenek, es addig meg van idonk mindezekre a dolgokra, hogy megvalositsuk oket. A legjobban az aggaszt, hogy vajon minden rendben van e, csak a stresszmiatt nem jott ossze, vagy mert en megilyedtem a felelosegtol, hogy habar a ferjem is akarja, de ugy latom, hogy a feleloseg nagygyat en kene valaljam. Pont mint a hazassagunkban, a neheze ram harul, es o elharit. Vajon miert nem jon a baba?
További ajánlott fórumok: