Milyen előnye van, ha egy nő fiatalon szül? (beszélgetős fórum)

Az én barátnőm Nati 15évesen esett teherbe.Nem tudta hogy terhes,én vettem észre nála.Két ével idősebb vagyok és a tesòm épp terhes volt észrevettem ùgyanazokat a jeleket nála.Elment dokihoz egyik rokonával és már 8hetes terhes volt.Itt Vajdaságban 8hetesig lehet abortusz mellett dönteni így rögtön dönteni kellett volna.Nem tudott dönteni és kifùtott az időből.Szülőknek 12hetesen mondta el.A szülők össze költözteték a fiùval és annak anyával.Meglett a kislánya most 4,5éves.

Nem fejezhette be a sulit,így nem kap munkát.

Anyòs agyonra csesztette és a fiù se állt mellette.

Most ismét otthon lakik,a lányát inkább a szülők nevelik.

Most 20éves és szò szerint minden héten mással van.Kérdeztem miért? Azt mondta nincs pénze mobilra,piára,diszkòra..... a lányáròl egy szòt se szòlt.

Nos hogy a gyerek vagy más ok miatt siklott-e ki az élete,nem tudom.Döntse el mindenki maga.

Na ez az Te mindenáron anya akrtál lenni kerül a amibe kerül.De én azért maardtam a párommal mert őt akarok és nem a babát. szeretem és eltudom képzelni az életet így is.Nem rosszabb mint egy családként élni.

Most így érzem később mi lesz nem tudom.

Szerintem itt sok esetben nem is a nem szeretetről van szó, hanem inkább arról, hogy főleg olyan szituációkba találkoznak gyerekekkel, mikor éppen valamilyen idegesítő dolgot művelnek, és ebből általánosítanak.

Pl: a boltba éppen hisztiző kisgyerek valószínűleg nem a nap 24 órájában csinálják ezt

Annyira süt a hozzászólásodból, hogy még nincs gyereked. Ezt semmiképpen sem bántóan írom, hiszen akkor mindenki egész másképp gondol a gyerekes életre, mint amilyen valójában. Sajnálom hogy nem sikerült összehoznotok a babát, rengeteg kínlódást látok én is magam körül, nagyon sokan mennek tönkre lelkileg abba hogy nem jön össze. Szerintem igenis érett gondolkodásra utal hogy nem erőlteted. A te döntésed hogy küzdesz-e vagy sem. Mi nagyon régóta vagyunk együtt a párommal, gyerekkorom óta ismerem, első szerelem. Évekig rimánkodtam neki, annyira babát akartam. Szóval nálunk ő nem akarta, mindig lerázott valamilyen szöveggel. Mások már rég otthagyták volna, de annyira szeretem még mindig hogy kitartottam mellette. Egyszerűen bíztam abban hogy nekünk együtt kell lennünk, és meg is fogant Bogi. Még a terhességemet is végig rettegte, hogy most mi lesz. Egyszerűen bepánikolt. Most hogy már édesanya lehetek másként látok sok dolgot. De azt tudom, ha nem jött volna Bogi, elmentem volna. Nem vártam volna tovább. A párom fantasztikus apa, a legelején beleszeretett a kislányunkba. Persze a melós része rám marad, amiért perlekedek vele nem kicsit, de rengeteget játszik a törpivel, a lány meg teljesen odáig van érte. :-)

Mindezt nem azért írtam meg neked hogy elkezdjek okoskodni hogy másképp is lehet még, később meggondolhatod vagy ilyesmi. Hiszen minden kapcsolat más, nem akarlak meggyőzni. Én nem mondtam volna le a babáról, pedig imádom a párom. Ha viszont szívedből állítod hogy ez számodra nem lemondás, akkor tök jó, miattad!!! Én is csak azt kívánom neked, hogy sose bánd meg és éljetek boldogan!

Amikor középiskolás voltam, s biológia órán ahhoz a témához értünk, ami akkori fiatalságunkat talán a leginkább izgatta, az én tanárnőm mondott valamit, ami azóta is bennem van. Ő a saját gyerekeinek azt mondta, hogy akkor kezdjenek el szexuális életet élni, amikor felkészültek arra is, ha véletlenül baba lesz a dologból, akkor is helyt tudjanak állni, tudjanak döntést hozni. Mert ugye még védekezés mellett is teherbe lehet esni, mert egyik sem ad 100 %-os védelmet, amit sokan elfelejtenek, ha egyáltalán védekeznek.. Én személy szerint úgy gondolom, hogy a mai világban nagyon hamar „érnek” már a lányok, de ez inkább csak testi és nem lelki érettség.

Régen más volt a világ, nem volt szükség képzettségre, többnyire mindenki megélt így is, ma már nem ezt a világot éljük. Én mindig úgy képzeltem, hogy elvégzem a főiskolát, aztán 25 éves koromban 1-2 éves munkaviszony után tudok már babát vállalni és az nem lesz későn még. A nagy Ő meg volt már 22 évesen, viszont hiába volt a kezembe a diplomám, még tovább kellett tanulnom, aztán végül elhelyezkedtem, tavaly férjhez is mentem, s idén januárba jött el az idő, hogy azt mondtuk most már itt az ideje, hogy szülővé váljunk. Természetesen, mivel mióta komolyabbra fordult a kapcsolatunk a párommal, ha előbb jött volna a baba, akkor is nagy szeretettel vártuk volna. S azt sem mondom, hogy most lassan 28 évesen jobban csinálok majd akármit is, de nem mindegy, hogy ha már majd nem dolgozok mennyi pénzt kapok, mert van munkaviszonyom, s majd, ha lejár a 2-3 év akkor a hátam mögött tapasztalattal tudok munkát keresni, bármennyire nem vagyok és nem is akartam soha karrierista lenni, a mai világban nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem érdekel a munka vagy a pénz vagy, hogy van e szakmánk, végzettségünk. A legfontosabb, hogy szeressük gyermekünket, de emellett még rengeteg dologra van szüksége, ami sajnos pénzbe kerül.

Én soha nem ítéltem el senkit, azért, mert korán vállalt gyermeket, de azt igen, ha nem vállalta a tettei után a következményeket, felelősséget. Én is voltam tini, serdülő és örülten szerelmes, voltak bennem vágyak, vonzódás a nagy Ő –nek hitt srác felé, sőt csináltam örültségeket is, de mindig volt józan eszem is, mindig volt, akivel meg tudtam beszélni ezeket a dolgokat, s tudtam józanul dönteni, s a tetteim után vállalni a következményeket. S örülök annak is, hogy néha helyre tettek otthon, vagy a barátaim.

Az biztos, hogy az sem jó, hogy most már lassan az lesz a megszokott, hogy 30 évesen szülnek, én úgy gondolom, hogy az ideális 23-26 éves kor környékén lenne, amikor már nem vagy gyerek, lázadó fiatal, de még nem akarod görcsösen sem az egészet, mert tudod, hogy még van időd...

Azt hiszem hogy igen szerencsések vagyunk. Es a mindenen azt értem hogy ha a gyereknek bármire szüksége lenne de tényleg bármire egy 100 ft-os csokitól a teszem fel 20000-res gyógyszerig (ne adj isten) akkor az nem okozna problémát.igy értettem. Ezért mertünk gyereket vállalni mert sajnos ilyesmire is számítani kell:/ Érzelmileg már korábban készen álltam volna de most van mellettem olyan személy akivel családot alapithatok es a háttér is most van meg ehhez.

De mint mondtam nagyon szerencsések vagyunk es ha egyszer-egyszer úgy adódik akkor a szülőknek is tudunk segíteni.

Bírom az olyanokat akik csak azért, hogy ne maradjanak ki valamiből írnak egy hatalmas baromságot.

Előbb tudakozódj aztán alkoss véleményt.

Mai világban a legnagyobb ostobaság tudatosan tervezni gyermeket 20 év alatt. A fiatalok többsége, tanul 20 akárhány éves koráig, sem anyagilag sem emberileg nem készek egy gyermek felnevelésesre. Apunak anyunak meg inkább ne szüljenek babát , ha akarnak csinálnak maguknak.

Én 221-23 évesen szültem a fiaimat házas voltam , de mai fejel azt hiszem az túl korán van. 26 éves kor előtt annyit változik az ember személyisége hogy érdemes érett fejjel belevágni. Mégiscsak a legfontosabb dolog az életben. Érdemes örülni minden pillanatnak, átélni átérezni. Ehhez pedig kell, egy adag saját élmény ahhoz pedig idő kell.

"Sok ember úgy gondolja, hogy egy 16 éves lány nem tudja kihordani a gyereket és nem tudja azt megszülni."

Ilyet én még nem hallottam senkitől, bár nem is olyan emberekkel vagyok körül véve, akik 15 évesen állítólag tervezett gyereket szülnek.

Aúmgy meg elég kusza a "cikk".

PL. "Normális az, ha valaki tervezi a babát ilyen fiatalon? " Ez a közvetlenül előtte szóban forgó 16 évesre vonatkozik, vagy a 18-20 évesre? Meg pontosan milyen terv? Mert lehet tervezni, hogy 16 évesen, hogy 20 évesen majd gyereket akarok, meg azt is, hogy jövő hónapban elfelejtem bevenni a fogamzásgátlóm.

Kicsit talán többet kellett volna koptatni az iskolapadot, hogy legalább egy épkézláb fogalmazást meg tudj írni.

Sztem az már kicsit neccesebb téma, ha valaki nem szereti a gyerekeket, vagyis nem tudom, az a felnőtt is gyerek volt egyszer és igényelte, hogy szeressék elfogadják. Sztem ott valami kell lenni, ha valaki nem szereti a gyerekeket. Számomra ez fura...mert én is igyekszem mindenkit elfogadni és szeretni, engem így neveltek. És hogy szeretni kell az embereket....persze aki gyerekgyilkos meg hasonló azokat nem tudom elfogadni.

Én elfogadom, ha valaki nem akar gyereket, az más kérdés hogy nem értem:)

na így már egyetértek. Az én anyámék sem erőltették, de szívből örültek neki! És tényleg sokat segítenek....egészséges a hozzáállásuk:)

sztem semmi gond nincs azzal, hogy ki mikor szül, mindegyiknek megvan az előnye és hátránya ez mindenki szuverén joga. De mindig kell egy kicsit előre is tekinteni. Én kívánom, hogy Niki ne bánja meg a döntését, hogy ő is legyint és lemond a gyerekről. Egy nőben azért legtöbb esetben megvan a vágy, csak elnyomja. de van olyan is aki sosem akar, ez nem elítélendő, csak egyik fél se "szidja " a másik oldalt.

Dehogyis, pont ez a lényeg, hogy semmikor se akarja eldönteni, sem akkor ha hamarabb akar, sem akkor, ha később.

Nálunk is akarnak, csak sosem erőltették a kérdést-szerintem ez a normális.

Sok szülő élete egyébként teljesen kiüresedik, ha kirepülnek a gyerekek, mert ugye addig sem volt más, csak ők-ezek a típusú szülők erőltetik általában, hogy akkor unoka legyen minél hamarabb, hogy legyen újra valamiféle szerepük az életükben, mert más már nincs.

Természetesen nem az egészséges szemléletű, unokára vágyó nagyszülőkről beszélek, hanem a nyomulós, kétségbeesettekről.