Miért van az, hogy az egyik ember könnyen megkap mindent az élettől, a másik pedig nem? (beszélgetős fórum)

Ez így van.DE hidd el nem fájdalmasabb fiatalon, nagy szerelemben gyerekek mellett elveszíteni a társadat(nem válás).Aki ezen túl verekszi magát, és tud új boldog életet felépíteni...azt hiszem annak lehet hogy más eszközei is vannak már a kezében.Most ez csak egy példa volt.Van még ezer meg ezer ok.A veszteség oka oly mindegy,hogy háború,betegség,baleset...ha valakitől elveszi a sors aki fontos,akit nagyon szeret...annak nagy munka ezt feldolgozni új boldogságot találni.

Itt valaki írta,hogy Pestre költözés miatt két évre depresszióba zuhant! Nem akarok felette ítéletet mondani,de ettől depresszió...vajon ennél keményebb történettől hova kerülne.Erre mondják azt mindenkinek a maga hátizsákja...neki ez volt a legnehezebb,pont ezért nem mondhatja senki hogy más tutira elbír ilyen meg olyan nehéz köveket.Valaki életében 3-4szer költözik,úgy hogy meg se nyikkan neki:)

A tudás érték.

Mindenki nem lehet médiasztár.

Igy van.

Alapvetöen világgazdasági válság van, ami legjobban a szegényebb országokat súlytja.

Ezért objektív okokért nagy butaság lenne elítélni az egyes embert.

Elég sokan az utcára kerültek és még fognak is egész Európában.

Ès a magasan képzetteknek a legnehezebb, mert ök nem tudnak gyorsan itt nyitni egy üzletet vagy kis tanfolyammal átképezni magukat.

Nem értem, hogy aki globálisan nem látja át a helyzetet, az mit böcslkedik.

Egyébként szerintem se menj el söprögetni...

"ittmost"-tal nagyon egyetértek.

Mondtátok páran,hogy szélsőséges példákat nem lehet felállítani.Már hogyne! Pont ez az élet...az is ugyanolyan emberekkel történik meg,mint mi,csak mivel velünk nem történt meg,addig oly,de oly távolinak gondoljuk!És azt hisszük nem mindennapi és szélsőséges..Ez a becsapás része.Az egyszer csak jön.Nem válogat!

Lehet akkor én láttam eddig sokat az életből,de van nyomorék gyerek,gyemrek halál, társ halála, szegénység, ház vesztés, balesetek, betegségek...tág és szűk ismerettségemben,családban.Tőlem ezek nem távoliak.

Bár egyszer egy pszichológus ismerősöm azt mondta mikor egy életemben történt tragédiáról beszélgetünk 19 éves voltam akkor,mikor történt.Azt mondta hogy ő 50-60 éves emberekkel dolgozik,akiket addig nem ért komolyabb veszteség,de most a férjük haldoklik rákos betegek.Azt mondta nagyon nehéz ezeknek a néniknek segíteni. Teljesen kiborulnak,összeomlik az életük,nincs eszköz a kezükben a túlélésre..sokan hamar halnak a párjuk után.Azt mondta ezeket inkább fiatalabb korban gyűjtjük magunkhoz,amivel később jól tudunk bánni.

Nem tudom.Lehet igaza volt.

Evvel persze nem azt akarom mondani,hogy tragédiát kell átélni mindenkinek!DE ezek a példák is azt mutatják,hogy mennyire nem ugyanazzal kell dolgoznunk.És ez az élet!

Nem csak nekem ,mindenkinek.

Ha mindenki a saját házatáján sertepertélne,és nem mászna bele más emberek életébe,akkor jobb lenne a világ,mert nem lenne irígység ,rosszindulat sem.

Köszi!

Biztosan jól jön még.. én messze vagyok még ettől a tudástól, főleg, hogy te úgy látom, kisdoktor is vagy..

Én még azzal is kínlódom, hogy mások hogyan tudják bemagolni, hogy egy adott témához hol üssék fel a Bibliát, melyik igehely kell hozzá, mert minden anyaghoz egy rakás igehely tartozik, és ez a magolás megőrjít, olyan nehezen megy..

a mi hermeneutika tanárunk irodalomtörténész, de ő is dr. A második félévben úgy láttam, mivel fent van már az új órarend, új tantárgyakkal, a Genezist is ő fogja tanítani.

Ajánlok még egy könyvet: Jean Grondin, Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Nem csak azzal foglalkozik, a teolgóiai értelmezésekkel is és nagyon átfogó munka.

Nem olyan mély, mint gadameré, de jó alapmű.

Anno volt szerencsém Grondin-el itt Budapesten is találkozni, remek tanár és nagyon művelt ember. Ha olyan tudásom lehetett volna, mint neki...:)

Akkor nem fogom be..:D

Én PhD-n tanultam, az ELTE-re mentem hermeneutikára, filozófiai hermeneutikára.

Régi szövegek értelmezése, értelmezéstörténete és interpretációja.

Ajánlom figyelmedbe Gadamer, Igazság és módszer című művét, amely alapmű, hogy valaki érthesse, miről van szó.

Tőled akartam is kérdezni, mert láttam, hogy írtál a hermeneutikáról, hogy te mit tanultál?

Mert nálunk van hermeneutika tantárgy, és nagyon szép tantárgy..

A Biblia keletkezéstörténete, és hermeneutikája.

Hová jársz teológiára, ha nem titok? S mit akarsz vele majd kezdeni?

A Biblia exegézis (nem tudom tanítanak-e neked ilyet), az egyik legszebb és legérdekesebb dolog, bár elég egyoldalúan póbálják a szentkönyvet magyarázni. Ennek ellenére...

Mondjuk ezért jutottam el a teológiára, mert mérlegeltem, vagy semmi, sem tanfolyam, sem más, vagy adott egy főiskola, ahol van szociális rászorultság, és minimál térítési díj, ebben az évben 10ezer/félév, összesen kétszer, szociális rászorultsággal, 40 év fölött meg nem jár a diákhitel, így bevállaltam, hogy az Istenhez vezető út soha nem rossz út, és lehet egy diplomám, ha végig vagyok képes csinálni, akár vért is izzadva..

nem szoktam magam hagyni sodródni az árral, mert abból jó dolgok nem sülnek ki..

Szerintem ezt bárki meg tudja csinálni, hogy egy ilyen főiskolára jelentkezik, és ha a szociális rászorultság feltételeinek megfelel, akkor kérheti a minimál térítési díjat...

De ahhoz lezárt féléveknek kell lenni, különben kifizettetik kőkeményen. Valamit valamiért alapon..

Viszont akkor is már úton vagyok egy diploma felé, mégha messze is van..

Erre terjeng a facen egy szívszaggató kép, idős nénike kenyérrel a kezében, és idős bácsika is sírnak, és alá van írva, hogy te azért sírsz, mert nem kaptad meg az iphone-t, ő meg azért, mert egész életében keményen dolgozott, és nincs mit ennie..

És nagyon igaz!

Pedig ugye a párod is melletted volt..

Látod,nehéz ez,nem könnyű boldognak lenni,de még olyan átlagosnak sem.Az ember nem arra van berendezkedve lelkileg,hogy mindenféle kacifánthoz pillanatok alatt,tökéletesen alkalmazkodjon,és elfelejtsen mindent,ami előtte volt..

Na ez már biztos panaszkodásnak hangzott a sok hurráoptimista számára,de ide most hozzáteszem -hogy magamról is írjak - nekem a pszichológusom azt mondta,és igaza van,hogy én azt szenvedem meg most,hogy korábban mindent minél szebbnek,és minden embert jónak akartam látni,de mivel nem iylan a világ,ezért nagyokat csalódtam,és kialakult egy disszonancia,amit nehéz feldolgozni.

Szóval szerintem csak ésszel azzal a boldogsággal,meg a mindenkinek sikerülhet,csak akarni kell-optimizmussal,mert nem valódi.Örülni persze lehet,és kell is,minél többet,és lehetőleg az örömökre hangolni a lelkünket.