Miért tünnek el a "barátok" az ember/anya életéből, ha szül egy babát? (beszélgetős fórum)

Gratulálok:)))

Ez szuper! Na ha megjön a második baba valóban nem fogsz unatkozni:) Igaz az más lesz.

Tudom mi t érzel, az ember egész nap gagyog csak jóformán. Áh.....

Nem könnyű:( Főleg, mikor olyan napokat élek/élünk meg, mikor a kicsi éjjelenként nem alszik, vagy hisztizik egész nap. Én nagyon ki vagyok már merülve. Mióta elkezdett járni manóm azóta éjjelente nem igazán alszunk:(

Nappal meg házimunka van, így nuku pihenés. Ilyenkor jó lenne elmenni valakivel beszélgetni, kibeszélni a dolgokat:(

Semmi baj, egy idő után férfire is fogsz.. DDDD

No a viccet férretéve, én 8 éve gyerekezek. Az volta a nagy szerencsém, hogy az első kettővel nem voltam a szó hagyományos értelmében otthon. Még iskolás voltam. Ez egyrészről embertelen nehéz volt, másrésztől viszont szuper, mert az ember agyilag kétfelől van terhelve, és ezek a valóságban kioltják egymást... Meg az ember automatikusan nem foglalkozik olyan dolgokkal, nem aggódik olyanokon, ami nélkül jól meg lehet lenni. (Pl. nem hoxázik..)

Szóval, gondolkodjál el szerintem időben valami tevékenységen, amin keresztül kapcsolatba kerülsz emberekkel. Nem feltétlenül úgy értem hogy "menj vissza dolgozni" 10 órába, csak az a tapasztalatom, hogy vannak olyan tipusú nők, akiknek a tevékenység, a tanulás, egy kis munka jót tesz. Egyrészt nem érzi magát az ember annyira "haszontalannak" a gyerekezésen kívüli világban, másrészt erőt is kap hozzá..

Ettől még persze a szigorú értelemben vett barát probléma nem oldódik meg, de azért esélyesebbé válik..

Én most heti egyszer megyek pl. nyelvsuliba, amúgy is kéne az az angol nyelvvizsga az önéletrajzba.. Persze mindenki kivan, hogy azon az egy délelőttön én "non servire", azaz nem szolgálok, de mondtam, hogyha ennyit nem segít a család, akkor előbb-utóbb a diliházban találnak meg.. Bár lehet, így is.. :-)

Szeretnék más dolgokról beszélni mint a gyereknevelés...csak egy picit..mert ez megy már egy éve, ezt csinálom:)

Érdekelnek más dolgok is, másokat is szívesen meghallgatnék:)

Igen jól írod, hogy felszínesen teszik az emberek..sajnos!

Komolyan olyan nehéz jó barátot találni mint megfelelő férfit az életben. Olyan vagyok most, mint régen, csak akkor férfira vágytam,most meg barátra!

Valószínűleg Te is olyan vagy, aki rögtön a minőséget keresed. Ezért nemigen tudsz a kakis pelenkáról csevegni. Nekem se megy nagyon.

Csak ebben meg az a rossz, hogy így a potenciális lehetőségeket is elszalasszuk, mert egy olyan kapcsolat is el tud mélyülni, mert igazából - mint a szerelemnél - a közöl múlt, az élmények számítanak nagyon.

Igazából begubózottak az emberek, amiben meg nyitnak, abban meg igazából csak felszínesen teszik.

Ezért nehéz ez..

Nekem az oviban van egy anyuka, akivel legalább tudunk beszélgetni normálisan, normális dolgokról.. Már ami nekünk normális.. Lehet, egyébként mi nem vagyunk azok.

Látod!Fő a pozitív hozzáállás! :D:D:D

Végülis nem feltétlen kell olyan igazi öribarinak lennetek,csak legyen valaki akivel tényleg lehet beszélgetni normálisan :D

Ez viszont szuper:)))

Lehet összejön az egyik ismsi csajjal egy "randi", majd kiderül. Még a végén tényleg az lesz a barátom akit nem akartam, mert anno olyan lenéző volt velem.....Most meg...ki tudja. Félre a múlttal:))

De jó neked h az 1 igazi barinőd megmaradt!!! :)

Az enyém nagyon durván elveszett az éterben valahol :(

Amúgy azon gondolkodtam,h lassan a férjem a legjobb barátom is egyben...tudom az nem ugyanaz mint egy női traccsolás,de hasonló...vele szoktam kávézni 7végéken amikor nem dolgozik :D

Nekem "az igazi" barátnőm megmaradt.. Pedig neki nincs gyereke.. Ő mindig őszinte, őszintén kérdez, és nem sumákol, meg csinál úgy, mintha a gyerekezés valami kevesek számára megadatott fekete mágia lenne..

Meg megmaradt egy másik lány is, aki 6 éves korunk óta a barátom, igaz neki is van már 2 gyereke, de ők meg külföldön élnek.. Mégis a barátom..

A többi meg valóban úgy van, hogy jön - megy.. Nagyon sok a lehetőség az ismerkedésre gyerekkel..

Jajjj,igen....a nagy kévézások,traccsolások.....annyira hiányzik nekem is!!!Pedig képesek voltunk órákon keresztül ott gubbasztani egy asztalnál,meginni 2-3 kávét és csacsogni :)

Most itthon kávézom reggelente,a papagájjal a teraszon :D

:( sajna ez a mi sorsunk :(

de mint mondottam,jönnek majd emberek az életünkbe,akik újra belehozzák a barátságot!És sokszor olyan személyében akiről nem is gondolnánk :)

Én is az interneten találok plátói barátokat:) Mint ahogy itt is most találtam:) És ez nagyon jó érzés de az annál is rosszabb, hogy nem tudunk összeülni és személyesen is beszélgetni egy kávé vagy fagyi mellett....

Ha időm engedi és kész a házimunka és manó alszik akkor ülök ide és írogatok:)

Igen,röhejes,de ma is egyedül fagyiztam,kint ültem a főtéren,Dóri aludt,de én ettől függetlenül beszélgettem vele :))))

És sajna tényleg nincs más mint hogy amikor alszik akkor ideülök a géphez és ha társaságra vágyom akkor a klaviatúrában találom meg a megoldást :(

Ez nagyon szomorú,h így gondolták... :(

Igazából az a baj,hogy manapság rettentően önzőek az emberek és nem foglalkoznak másokkal...csak saját magukkal és akkor sokan csodálkoznak hogy egyszer csak magukra maradnak...Nekem van egy ilyen ismerősöm.Rengeteg barátja volt,de aztán valami történt,bekerült egy melóhelyre ahol igazából jól megfizették,elszállt az agya h neki van a legjobb dolga a világon,mindenki más egy semmi,és szépen lassan magára maradt...ma már csak egy macskája van vagy még az sem,és még mindig úgy érzi h nem ő a hibás azért mert nincs kivel kávéznia egyet...szánalmas

:( én sajna nem vagyok szegedi... :(

Úgyhogy egyenlőre azért még marad az egyedül sétáltatás és magamban beszélgetés :)