Miért olyan elfogadhatatlan, ha valaki csak egy gyermeket szeretne? (beszélgetés)

Ezt mindenkinek mérlegelni kell, ebbe beleszólni nem lehet.

Ha valaki ítélkezik, akkor az az ítélkezőről szól.

Intelligens, tapintatos ember ebbe nem kérdez bele, és véleményt sem nyilvánít az érintett előtt.

Ez saját döntés.

Ne közöld, hogy egy gyereket akartok. Tőlem soha senki nem kérdezte, mikor lesz a következő....érdekes.

Én sem akartam, hogy testvérem legyen, gyerek sem kérdezte soha.

Anyámnak 4 testvére volt. Az egyik kiköltözött Ausztráliába es meghalt olyan 1990 körül. A második értelmi fogyatékos volt, a háborúban született, talán agyvérzéssel, ő is elég hamar meghalt. A legfiatalabb lánytestvére bár végzett biológus volt, a gyerekkori skarlát miatti vesebertegségével mit sem törődve, az orvosok tanácsa ellenére terhes lett és bele is halt 1973-ban, még az én születésem előtt.

Talán él a legkisebb fiútestvére, de vele nagyanyám halálakor végleg megszakította a kapcsolatot, miután a drága nagybácsim egy ház árát elhordta, mert míg anyámék dolgoztak, rajtunk spórolta meg a drága nagyi azt, amivel az aranyfaxú kisfiát támogatta ( beki nem volt nyugdíja, a retsire adott pénzből tette ezt)

Szóval nem mindig olyan nagy truváj egy-egy testvér.

Megkérdeztem a lányomat, hogy sajnálja-e, hogy nem lett testvére. Ránézett az épp csatározó unokatesóira es közölte, hogy nem.

Pedig még csak olyan 13-14 éves volt ekkor.

Szegény? Mitől lenne szegény? Több figyelmet kap a szüleitől, több törődést. Nem kell osztozkodnia. Nagyobb eséllyel kapja meg, amit szeretne. Nem kell azt hallgatnia, hogy "bezzeg a testvéred".

Írom ezt úgy, hogy többgyerek-párti vagyok. :) Még nem hallottam, hogy bárki ilyenen sajnálkozott volna, ahogy az ellenkezőjét sem. Magánügy, hogy ki mennyit vállal. Azt nevelje fel szépen, egészségben! :)

Én ovis koromban rettegtem, amikor a többségnek kis tesója született, hogy nekem is lesz-. hál istennek, egyke maradtam, szüleim is egykék voltak és a nagyszüleim halálukig számithattak rájuk, ahogy rám is a szüleim.egyikünknek sem hiányzott a testvér, ahogy a gyerekemnek sem.

az unokatesók.. no comment

különben én m ég olyan nagyon jó testvéreket nem láttam

egyébként a cimhez . egy gyerek is többet ér ebben a demográfiai pánikban, mint az egy sem

Vica verza is igaz, hogy az egykés családok ha nem is nézik le, de min furcsállják a nagycsaládokat. / mint ahogy mi is, de ez mindenkinek a saját dolga ill döntése /

De ez így van, sajnos.

Ez nem csak szöveg.

Velem még senki nem éreztette.

Talán belülről fakad, aki így gondolja, és rávetíti a környezetére?

Nem az számít, hogy mi történik, hanem hogyan reagálunk rá.

Nekem még soha senki nem mondta/jelezte, stb., hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy csak egy gyerekem van.

Igen, vannak dolgok ami miatt mondhatják, hogy szegény egyke, de azért annyira nem kell őket sajnálni.

A gyerekemnek vannak unokatesói, akikkel olyan a viszonya, mintha testvérek lennének, illetve igyekszünk úgy alakítani a családon belül mindent, hogy sose érezze magát egyedül. Azt hiszem, ez egész jól sikerült.

Tehát, a már mi nem leszünk, akkor is lesz rokona.

Valamint, lesz saját családja is.

Nálunk egyke lett, nem saját döntés, a sors fintora.

Később jó lenne ha nem egyke lenne.

Amikor majd te és a párod is meghaltok.

Nehéz lesz neki, hogy egyedül marad nem lesz testvére.

Sajnos a párunk nem mindig támogat kellőképpen a szüleink halálakor.

A testvérre mindig lehet számítani (ha jól nevelik őket és összetartanak).