Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Miért nem talál rám már a boldogság és a szerelem? fórum

Miért nem talál rám már a boldogság és a szerelem? (tudásbázis kérdés)


2018. máj. 14. 01:31

Sajnos én is így jártam, mellőlem is elmarták a férjemet:

- a szüleim- és anyósom közös erővel- ráadásul akkor, amikor már a 2 fiam is megszületett.

Holnapután lesz az első válóperi tárgyalásunk, mindannyian tűkön ülve várták már ezt a pillanatot.. Szerintem öröm ünnepet fognak ülni, mikor végre hivatalos lesz, meg lesz róla az aláírt bírói végzés...- pedig a szüleim 44 éves házasok lesznek idén augusztusban !!!! Nem is értem Őket, miért annyira fontos Nekik, hogy én hivatalosan is elvált, egyedülálló anyaként neveljem fel a 2 fiamat !!!

Egyedül apósom értett meg- Ő fogadta el a kapcsolatunkat- a gyermekeimet is szerette- de Ő sajnos néhány éve meghalt: anyósom folyton szapulta, alkoholistának tartotta- de valószínűleg ez hazugság volt- én ennek jelét sohasem láttam rajta...

Anyósom helyzetét próbálom megérteni, miért akarja a kapcsolatunkat tönkretenni:

- Egyedül maradt: a férje meghalt, férje bátyja egy másik városba költözött a családjával- előle- ha nem ezt tette volna- az Ő házasságukat is szétmarta volna...

A férjem 38 !! évig Vele egy lakásban- háztartásban élt, mindenben kiszolgálta- mióta a gyermekeink megszülettek-és összeházasodtunk.nem tévedés, ebben a sorrendben,- csak azon mesterkedik, hogyan távolíthatná el mellőlem és a gyermekeink mellől a férjemet 2 éve győzött- a férjem elköltözött Tőlünk- szó nélkül- valószínűleg vissza az anyjához- minden kapcsolatot megszakítva a gyermekeivel-és Velem...

Ettől kezdve az ÉN szüleim is arra " gyúrnak "- kerestek egy ismerős ügyvédet is hozzá - hogy hivatalosan is szétválasszanak Minket !!!

Az egészben az fáj a legjobban, hogy van 2 testvérem -akik boldog házasságban élnek- az Ő házasságukat eszük ágában sincs a szüleimnek tönkretenni: SŐT !! Őket állítják elém példaképnek !! A szüleim szerint ÉN vagyok a hibás, hogy ilyen férjet "választottam !!! " ( amikor megismertem,28 éves voltam- Ő volt az első-és azóta is egyetlen komoly kapcsolatom- a gyermekeimnek Ő az édesapja- nem volt a homlokára írva, hogy Ő kizárólag csak az anyjával tud élni !!!-

Ha tudtam volna róla- utólag belegondolva akkor is megszülöm Neki a 2 fiamat- vagyis magamnak: jelenleg ŐK az egyedüli támaszaim , Csak ŐK azok akik igazán szeretnek... ŐK adnak erőt elviselni ezt a helyzetet...

2014. máj. 4. 22:54
Párja vagyok,rám ne hallgassatok.Menni kell.Sikert!
24. tavasz007 (válaszként erre: 23. - 41790ba066)
2014. máj. 4. 22:39

szerintem egy bizonyos kor után nem egészséges az anyákkal lakni, mert amelyik csökönyös, úgysem fog engedni. Saját példa.


Tehát menni kell. Amikor egyedül marad a kedves anyuka, akkor majd lesz ideje gondolkodni. Persze akkor sem fog engedni csökönyösségéből, nagy valószínűséggel. De legalább a leánynak nyugta van.

23. 41790ba066 (válaszként erre: 21. - Ildikó29)
2014. máj. 4. 10:45
Végigolvasva téged, azt gondolom, hogy vagy megharcolsz, de az nagyon kemény lesz, vagy el kell menj, ahol békében élheted az életed. Mindkettőhöz sok sikert, bármelyiket választod.
22. syria (válaszként erre: 17. - Ildikó29)
2014. máj. 4. 10:39

Nagyon nem irigyellek; és megértem a bánatodat. Egy erős akaratú anya ellen nem nagyon lehet tenni. Láttam nem egy ilyet a környezetemben.

Azt én sem értem, hogy miért áll egy szülő (mert apák is tehetnek ilyet) a gyereke boldogságának útjába.

Én követtem az anyukám példáját: ő elfogadta mindegyik gyerekének a választottját, még akkor is, ha volt kifogása ellene. Úgy állt hozzá a dologhoz, hogy „aki szereti a gyerekemet, azt én is elfogadom. Még ha nem is szeretem.”

2014. máj. 2. 20:47
Ha lesz nköltözöm is hamar mert elegem van a huza vonából
20. tavasz007 (válaszként erre: 18. - Ildikó29)
2014. máj. 2. 19:40

akkor koltozz el!


ha jon a kovetkezo szerelem, szepen hozza koltozol! :)

2014. máj. 2. 09:02
Amikor az ember görcsösen szeretné valami ok miatt-úgy érzi, kifut az időből, vagy nehéz elviselni a magányt-képes belelátni a másikba olyan dolgot, aminincs is, és megszeretni.
18. Ildikó29 (válaszként erre: 4. - Forrest2010)
2014. máj. 2. 01:11
na igen csak sajnos ez elég nwhézkes mert ha találkozik is valakimmel valamiért biztos h beleköt és sajnod nem csak az enyém a lakás aholo lakom.
17. Ildikó29 (válaszként erre: 8. - Syria)
2014. máj. 2. 00:47
Köszönöm a jó tanácsot csakm ezzel azb a baj hogy hiába álok a sarkamra lehurog no ez még a leg kevesebb mindennek el s hord és szégyelje magát 37 éves leszek de még ha mondok valamit meg us üt a nyilt utcán is
16. Ildikó29 (válaszként erre: 3. - Tavasz007)
2014. máj. 2. 00:37
Rá talált na de el is marta gyorsan és rácsaptam az ajtót mondván hagyjon nyugtunkat és mondta akoor kezdhetitek a megdöglést mind ketten
15. Cucicsillag (válaszként erre: 1. - Ildikó29)
2014. máj. 1. 09:41

Kuldtem neked privatban multkor egy linket, hgy mikent tudod bevonzani eletedbe a jo dolgokat, de valaszra sem meltattal...

Eszre kellene venni a segito kezeket es tenni vmit sirankozas helyett, mert az osszes forumod csal errol szol.

14. 31bc25d879 (válaszként erre: 13. - De Luca)
2014. máj. 1. 08:46
Nem, nem ismerem, nem olvastam. Viszont szívesen olvasnám a reagálását az írásainkra, ha már elindította és feltette a kérdést.
13. de Luca (válaszként erre: 12. - 31bc25d879)
2014. máj. 1. 08:38

Nem, ezt jól látod.

De ha ismered a fórum-indító többi topicját, akkor tudod, hogy az anyja nem fog változni, erre várni balgaság lenne. Lehet élete végéig őt hallgatni és őt okolni mindenért, vagy lehet változtatni a dolgokon. Más lehetőség nincs.

2014. máj. 1. 08:35

Na de basszus a sérültgyereket még jobban fel kell karolni és nem állandóan és folytonfolyvást ezzel szembesíteni! Ott segíteni az életét ahol tudja és teheti. Az egészséges gyerekünknek is csak jót akarunk és segítünk míg kezünket-lábunkat mozgatni tudjuk és le nem hunyjuk a szemünket, nemhogy egy sérült gyermekét.

Én ezt nagyon rosszul látom?

2014. máj. 1. 08:30

Ezek a történetek nekem egyre hihetetlenebbek. Ezt az egész szitut nem tudom elképzelni. Anyád neked mondja, hogy nem érdemled meg, és a férfi egyszerűen fogja magát és lelép?

Ha a férfi szeretne, nem lépne le.

A te párod. Nem értem, hogy anyád hogyan teszi lapátra.

Régebben is írtad már, hogy független vagy anyádtól, akkor hogy kerül ő a képbe? Ha csak beszélő viszonyban vagytok, miért adsz arra, amit mond?

Minden topicodban azt írod, hogy az anyád folyton azt szajkózza, hogy sérült vagy, és nem érdemelsz meg semmit és senkit. Valami másról is szoktatok beszélgetni?

Ha tényleg nincs más mondandója a számodra, akkor ne állj vele szóba!

2014. máj. 1. 08:28

Nem tudom, hogy miért jó egy anyának, ha a lánya, fia boldogtalan. Anya vagyok, mindig a gyerekem javát és boldogságát nézem. Ami neki jó, az nekem is.

Az ilyen típusú anyák önzők, saját maguknak akarják egy életre a gyereküket nem számolva a súlyos következményekkel. Még az is előfordulhat, hogy a gyerek időmúltával meggyülőli az ilyen szülőt. Akkor már viszont többnyire késő és ott maradnak egymás nyakán, marva egymást. Nekem is van ilyen a környezetemben. Szörnyűek. Arról nem beszélve, hogy nem ez az életrendje.

2014. máj. 1. 08:27
Ismerős a helyzeted, olyan szinten, hogy én is tartottam sokáig és talán szülőknek akartam mindig megfelelni, de már nem érdekel. Talán, ha látja anyud a párodon mennyire szeret és megbizhat benne ill. jó helyed van mellette, akkor szerintem megbékél idővel.
8. syria (válaszként erre: 6. - 31bc25d879)
2014. máj. 1. 07:53

Sajnos vannak ilyen idióta anyák. Az utcánkban is él egy, aki mindenkit elmart a lánya mellől, így az vénlány maradt. Meg is látszik rajta: sokkal rozogább, mint a 87 éves anyja. Természet ellen való, hogy egy nőnek ne legyen párja.


Azt tanácsolom a fórumindítónak: álljon a sarkára, és szálljon szembe az anyjával; ne hagyja tönkretenni az életét.

7. githaj (válaszként erre: 2. - Ildikó29)
2014. máj. 1. 07:16
" mondván sérülten nem érdemled meg!"------ez mit jelent ???
2014. máj. 1. 07:09

" mondván sérülten nem érdemled meg!"

Jézusom!!! Milyen anya az ilyen?! Ez most komoly?!

Hihetetlen!


Kívánom neked, hogy mihamarabb rád találjon a boldogság.

5. 91d4989ab9 (válaszként erre: 1. - Ildikó29)
2014. máj. 1. 06:08
nem egyszerű az élet, kitartás és ne szomorkodj.
2014. máj. 1. 03:10
Olyat kéne keresned , ahova mehetsz , mert amíg anyádhoz viszed , addig ez lesz a vége .
3. tavasz007 (válaszként erre: 2. - Ildikó29)
2014. máj. 1. 01:26

akkor végülis Rád talált, csak Te hagytad anyádat, hogy lapátra tegye a pasit.

A boldogság akkor jön el, amikor ezt végre nem fogod hagyni, mert rájössz, hogy megérdemled, és akár anyádra is rá mered csapni az ajtót...


az anyák nem egyszerűek..

2014. máj. 1. 00:58
Nagyon sokszor tünt már úgy életem során, ogy úgy éreztem megtaláltam az igazit de sajnos mos megint rá kellett döbbennem, h mégsem nagyon megviselt megint egy csalódás és az igazat meg vallva már félek is a kudarctól aniit mér sokszór meg kellet éljek sajnos és az elző " barátot is anyám lapátra tette megint" mint már többedszer " mondván sérülten nem érdemled meg!"
2014. máj. 1. 00:52
Miért nem taláál rám már a boldogság és a szerelm?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook