Miért nagyobb a harag? (beszélgetős fórum)

Miért zavar ez téged? Akarsz tőle még valamit?

Mit számít az neked, hogy haragszik e rád vagy az, hogy másokkal szóba áll?

Nem, nem hiszem, hogy jobban fájna neki mint a többi, pusztán azért, mert te voltál az utolsó, aki megtette vele.

Hagyd békén! Ha elküldted, akkor ne zavard!

a nyúl az egy igazi jellem, ott ül a fűben

mégsem szívja:DDDDD

Akkor tényleg hagyni kell, ahogy Anyukád is mondta !

De most semmilyen ürüggyel ne keresd, legyen érezhető a hiányod.

ÉS: ha érezni fogja a hiányod, akkor úgyis jön, ha nem érzi, kár aláznod magad.

A paradicsomos kaját én is cukorral szeretem, de mivel a pasim nem, ezért az enyémet csak a tányéron cukrozom meg.

De ezek tényleg csak nevetséges ürügyek, bár érdemes rájuk odafigyelni, mert ez a tipikus "kákán is csomót..." effekt, amikor már semmi nem jó.

hát a hütős dolog után még pár dolgot a fejemhez vágott azért, pl kétszinű vagyok,meg megőrjítem meg nem akar mellettem tönkremenni, meg nem illünk össze, meg teljesen mások vagyunk, mert pl én cukorral eszem a paradicsomos kajákat, amitől ő behány, na szal sok baja van velem, ja és a szex is kevés szerinte

igazából mindent felsorolt amit a szótárban talált csak hogy bebizonyítsa önmagának hogy jogosan lép le

Pedig én a megoldást csak az összeköltözésben látom.

Az életre és az esetleges magányra pedig nem tudsz tudományosan biztosítást kötni.

A legnagyobb biztonságban is bekövetkezhet, hogy a pasi fejére esik egy tégla és máris egyedül maradsz, terhesen, vagy gyerekkel.

Én házasságban maradtam magamra, 8 hónapos gyerekkel és nem lőttem főbe magam.

Amellett egy ilyen piszlicsáré ügyet, mint egy hűtőn való összezördülés, nem kell mindjárt szakításként felfogni.

Tökéletesen prosperáló házasságokban is előfordul ilyesmi, aki azt mondja nem, az hazudik.

Csak ott könnyebb megbékélni, mert nincsenek egymástól távol.

én gondoltam, most lett volna meg a lehetőség is, na mindegy:d ez van

akkor sem fogom telezokogni a szobám, aki ennyi miatt így ott tud hagyni bakker...és nem keres egy napja (egyszer már volt ilyen) nem érdemel meg, ennél sokkal jobb vagyok akármit is hisz

belegondolok hogy összeköltözünk elvesz lesz gyerekünk vagy terhes leszek és így otthagy a semmi miatt magamra, na köszönöm erre keressen mást

pedig hogy szeretem... de nem akarok egész életembe ettől rettegni

anyámtól azt tanultam , aki menni akar hadd menjen

Arra nem gondoltatok, hogy összeköltözzetek?

Mert ez így sehogy sem jó!

Akkor egy helyrajzi szám alatt nehéz haragot tartani és vagy előbb utóbb összeszoknátok, vagy végleg külön mennétek.

Mindenki visszakapná a szabadságát és kezdhetne új életet.

Így a 7 év sok ahhoz, hogy csak egy "sziával" be lehessen fejezni, viszont a - különélés miatt - kevés a jövő tervezéséhez.

Különösen akkor, ha még fennállnak azok a neveltetésből, gyökerekből fakadó életvezetésbeli ellentétek, amik a problémák zömét mindig is alkották.

jajaja:P

De nála ne működött.

Neked még tényleg friss.Még békülés is lehet...ahogy telnek a hetek.

Nekem mindig az segít igazán,ha nyitok.Viszont utána nagyon sok idő eltelt(magamhoz képest) mire nyitni tudtam...,de még keresek;)

Te hogy vagy evvel?

mondjuk az is szar hogy a környezetemben még nem mondtam el senkinek, és szinte folyamatosan beszélnek róla vagy kérdeznek, szal nehéz igy mosolyogni, még hazudtam is, mert mondtam hogy persze majd jön meg ilyenek:D

könnyebb mintha szánakoznának:D

hát most utána mentem és elmondtam neki amit gondolok, bár nem hinném hogy felfogta az meg biztos hogy meg nem értette, de legalább el tudtam mondani, talán ezért könnyebb most

meg igazából ha józanul gondolkodom és nézem a rossz dolgokat ahogy ő is teszi akkor azért simán el kéne tudnom engedni

de mondjuk szerintem sem lesz egyszerű

Ez a bűvös 7 év...:S

Ha így tudsz róla beszélni,az már fél siker.A többi még hátra van,de kitartás.