Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Miért ilyenek az emberek? fórum

Miért ilyenek az emberek? (beszélgetős fórum)


1 2 3
77. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 62. - Soyle74)
jan. 11. 21:27

Nagyon szomorú 😢.

Hasonlóan vagyok, így érzem ha bármi bajom lesz senki nem főzz rám nézni. Még a férjem se. Bízom benne talán a gyerekeim igen.

Mond barátom de nem is kell, mert igaz barát nincs

76. Regin_a (válaszként erre: 72. - Channa*)
jan. 3. 23:27

Kedves jóbarátom egy hétig senkivel nem beszélt nem is evett

Aztán szólt a fiának hogy segítsen felöltözni és hívja öösze a régi barátait, el akar búcsúzni

Igy is volt, jókedvű, beszésed, sztorizó volt

Másnap reggel meghalt.Isten nyugosztalja

75. Regin_a (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
jan. 3. 23:12
Anonim kell pletykát hinteni igy nem tudják ki inditotta
74. Amaunet (válaszként erre: 72. - Channa*)
jan. 3. 23:04

Nekem az elmúlt öt évben három olyan családtagom volt, akit naponta látogattam a kórházban és mindháromnál azt tapasztaltam, hogy utolsó 5-7 napjukat teljesen éberen élték meg. Fájdalomcsillapításra csak az utolsó 1-2 napjukban volt szükségük.

Tudták mi következik és elfogadták.

Ezt a "tiszta" időt pedig igyekeztek a családdal tölteni. Mindig volt náluk valaki.

73. Amaunet (válaszként erre: 55. - 55Judit)
jan. 3. 22:50

Át kell ezeken az embereken lépni.

Az irigység és gonoszság eméssze csak őket.


Hogy megnyugodjanak a saját primitív szintjükön, illik amolyan "fejsimogatós" módon az igazukat megadni, aztán hagyni őket.

72. Channa* (válaszként erre: 70. - Törpilla)
jan. 3. 22:09

Én sosem hittem el azt, hogy a halál előtt valaki jobban lesz. Az unokaöcsémnél viszont megtapasztaltam.

1-én került be a kórházba és napról-napra rosszabbul lett. A 6. napon már csak feküdt az ágyában csukott szemmel, nem tudott beszélni, csak néha kinyitotta a szemét...

Pénteken mentem dolgozni (10. nap), gondoltam egyet, felhívtam a főnökömet, hogy később megyek, mert beugrok a kórházba.

Bekopogtam a kórterem ajtaján és az unokaöcsém kiabált ki, hogy szabad!

Beléptem és ott járkált a szobában, megölelt, megpuszilt, beszélgettünk, majd egy idő után mondta, hogy menjek nyugodtan dolgozni.

Ahogy kiléptem az ajtón hívtam az anyját és a nővérét, hogy még a végén igaza lesz az orvosnak!

Ott örömködtünk:DDDD Persze, a nővére és az anyja ment délután is, és ott voltak vele este 10-ig. Nagyon nehezen engedte haza őket, de megígérték, hogy reggel sietnek be.

Másnap reggel, mire beértünk már nem élt...

71. Törpilla (válaszként erre: 66. - 55Judit)
jan. 3. 21:32
Igen ez sajnos így van. Viszont sok mindent át tudtál szerintem értékelni mi fontos mi nem kik igen és kik nem. 😉😘
70. Törpilla (válaszként erre: 68. - Channa*)
jan. 3. 21:30

Azt mondják a halál előtt jobban lesz az ember. Anyám anyját temette el úgy hogy volt pár hónapja és még azt sem beszélte meg vele milyen ruhában legyen eltemetve... Van amikor a tudat valahogy nem hagyja ezt elfogadni fel dolgozni. A halál egy esemény amire nem lehet fel készülni. Mégis mamám halálánál látván anyám szenvedését küszködését, hogy tudja és mégsem tehet semmit jöttem én rá, hogy mennyivel könnyebb szerencsésebb a hirtelen halál. Senkinek nem kívánom azt, hogy így járjon ahogyan Te vagy mi.. Ez egy nagyon fájdalmas kihívás és rengeteg erőt igényel lelkileg is az embertől.


Isten nyugosztalja őket!

69. soyle74 (válaszként erre: 68. - Channa*)
jan. 3. 20:30

Akkor mondják azt pl. hogy húúú, nem is tudom, hogy mit is mondhatnék, de itt vagyok neked, ha esetleg bármiben is tudnék segíteni, fordulj hozzám bizalommal.

De ne tűnjenek el szó nélkül.

Szerintem legalábbis.

68. Channa* (válaszként erre: 63. - 55Judit)
jan. 3. 19:11

Szerintem csak nem tudták, hogy mit csináljanak. Féltek, hogy látod rajtuk, hogy esetleg menthetetlennek tartanak, féltek, hogy ezzel megbántanak.

Ha azóta sem beszéltetek, akkor miért gondolod, hogy elfordultak tőled? Lehet, hogy megtehetted volna, hogy felhívod őket, hogy gyertek nyugodtan!


A másik oldalnak is nagyon rossz ez!

3 éve halt meg az unokaöcsém rákba. Hamar elvitte. Márciusban 18-án kiderült és június 11-én meghalt. Amikor egymásra néztünk, akkor tudtuk, hogy tudja a másik, így kerültük egymás tekintetét...Nem tudtam azt mondani, hogy minden rendben lesz, nem tudtam vigasztalni...

Június 10-én szuperül volt, és azt mondta, hogy menjek dolgozni nyugodtan...

67. soyle74 (válaszként erre: 65. - 55Judit)
jan. 3. 15:10
Akkor jó. ;)
jan. 3. 15:04
Csak a bajban ismerszik meg a barát. Én is rájöttem egycsapásra hány barátom is van. :)
65. 55Judit (válaszként erre: 64. - Soyle74)
jan. 3. 15:03
Köszönöm, igen. :)
64. soyle74 (válaszként erre: 63. - 55Judit)
jan. 3. 15:00

Húúú, na igen.

Hát ez is szomorú történet valóban. :(

De most már jól vagy azóta, ugye?

jan. 3. 14:56

23 éves barátság szakad meg, addig kellünk amíg adni tudunk...

Én meg azt hittem, csak én járok így, mert hiper-szuper gáz vagyok, csak én nem veszem észre. :)


Akkor elmondom, én hogy jártam: Sosem voltam nagy barátkozós mert túl sokat dolgoztam, gyereket neveltem egyedül, stb. De voltak kedves ismerőseim, azt hittem barátnőm is. Ha jöttek hozzám mindig adtam valami friss gyümölcsöt vagy zöldséget a kertből. Tojást árultam, mindig olcsóbban adtam mint más, ezért többen is hordták, és elég jó, beszélgetős viszonyban voltam többekkel. Míg nem, 48 éves koromban rákos lettem. Mintha összebeszéltek volna. Innentől nem nyitott rám ajtót senki, és ami a legmegrázóbb volt számomra, akit barátnőmnek hittem, a kórházban sem látogatott meg. Aztán hazakerültem. bejártam kemóra, megjártam a poklot, és nem volt senki aki rám nézett volna, vagy adott volna egy pohár vizet. Az fogalmazódott meg bennem, hogy hiszen én rákos vagyok nem leprás! Félnek tőlem? vagy mi van? A mai napig nem jöttem rá. Azóta elköltöztem onnan, 64 éves lettem, itt persze nem tudtam összebarátkozni senkivel, épp csak köszönő viszonyban tudok lenni a környékkel. Gyakorlatilag évek óta nincs kihez szóljak. Hát, ezek vannak. :) De nem érdekel, le tudom kötni magamat, nem unatkozom. :)

62. soyle74 (válaszként erre: 61. - Fórumnyitó (anonim))
jan. 3. 14:25
Hát szerintem pl. a megkeseredettség miatt, ill. lehet irigyek is ránk, vagy csak addig voltunk jók a számukra, amíg adtunk nekik...
61. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 60. - Soyle74)
jan. 3. 10:21

Ez nagyon szomorú 😢 sajnálom

Érthetetlen miért lettek ilyenek az emberek.

60. soyle74 (válaszként erre: 57. - Fórumnyitó (anonim))
jan. 2. 21:35

Hmm, na igen, az állítólagos igaz barátok sem sokkal különbek sokszor. :/

Nekem is egy 23 éves barátságom szakadt meg tavaly, szóval át tudom érezni, hogy mit érezhetsz. :/


Értem, azt hittem itt írod a naplódat.

jan. 2. 20:38
Sajnos ez a mai világ. Nem értem mire jó ez. Igen szomorú, hogy itt tart az emberiség ahol..
58. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 55. - 55Judit)
jan. 2. 19:41
Bizony ilyenek az emberek!
57. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 54. - Soyle74)
jan. 2. 19:40

Én is csak a családommal beszélek, barátok sincsenek. Elvagyok így is, a több évtizedes barátságnak is vége lett szó szerint hatalmasat csalódtam az állítólag igazbaratban.

Nem itt írom a naplóm hanem egy androidos app-ban.

56. soyle74 (válaszként erre: 55. - 55Judit)
jan. 2. 09:44

Na hát igen, így van valahogy valóban. :/

Hát ők hogyan is lehetnének hibásak?!

Az ilyenek nem látják a fától az erdőt, és még ők sértődnek meg, ha visszaszólsz nekik. :D

Az ilyenekkel tényleg nem érdemes foglalkozni, max. csak mosolyogni lehet rajtuk valóban.

55. 55Judit (válaszként erre: 54. - Soyle74)
jan. 2. 09:35
Való igaz. Az irigység felsőbbrendűség érzésével párosul. Neked van valamid? Felháborító! Pedig én érdemelném meg, mégis neked van! Ez őrület! Ezért biztos boldogabb is vagy nálam. Ezt nem hagyhatom! Mit csináljak gyorsan? Beléd kötök! Beléd rúgok valahányszor látlak! Megalázlak! Stb. Hát, elsősorban erre van eszük. A saját nyomoruk teljesen háttérbe szorul, egyszerűen nincs idejük jobbá tenni a saját életüket. Miattad! Mert ugye tudod hogy te vagy a hibás? :)
54. soyle74 (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
jan. 2. 09:22

Én azért kíváncsi lennék a naplódra. :)

Vagy azt kizárólag csak saját magadnak írod?

De amúgy az emberek sajnos ilyenek, legalábbis elég nagy részük.

Én többek közt ezért nem nagyon állok már szóba szinte senkivel, még a szűk családi körrel sem, mert szinte mindenhol vannak már ilyen sz**kavarók, beszólogatók. :/

Én sem értem, hogy miért nem a saját életükkel foglalkoznak az ilyenek?!

Pedig lenne mit helyretenniük nekik is ott...

Meg hát sokan irigyek is sajnos, akár azért, mert jobban nézel ki, mint ők, vagy szebbek a ruháid, vagy többet keresel náluk, vagy van olyan tárgyad, ami nekik nincs, esetleg autód is van, ők viszont busszal járnak dolgozni, vagy van egy jó pasid, nekik viszont nincs. :)

Ezeknek mindegy, csak irigykedhessenek rád valamiért.

És még az is a vicc, hogy még ők tartják jobbnak, értékesebbnek magukat nálad. :D

Szóval önkritika nuku náluk. :/

53. 55Judit (válaszként erre: 52. - Fórumnyitó (anonim))
jan. 2. 08:28

Szerintem ezt a témát kiveséztük.

Egy a lényeg: Inkább irigyeljenek mint sajnáljanak! Ha beszólnak örülj neki, és gondold magadban: Ó, te szegény! :)

52. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 50. - Channa*)
jan. 1. 19:18

Ez tetszett. És igazad van.

Nekem azért vannak ilyen kütyüjeim mert senki se segítene mosogatni stb. Szóval magamnak segítek ezzel munka mellett fáradtan meg már se időm se energiám.

Szerintem is sokszor az irigység miatt szólnak be. Egyszerűen nem fogom felvenni és kész

Tegyék.

51. New(l) (válaszként erre: 44. - 55Judit)
jan. 1. 18:53

Ez igaz, a hangsúly nem jön át. De valahogy meg kell tanulni nem fölvenni az ilyesmit. Aztán van aki meg mindenkiben ellenséget lát...

Mondjuk szerintem ilyen kaliberű tényközlésekért fölösleges szellőztetni a kollégának a gyomrát. :)

50. Channa* (válaszként erre: 48. - Fórumnyitó (anonim))
jan. 1. 18:42

Nekem is volt mosogatógépes beszólásom.


A kollegina állandóan azt szajkózta, hogy ő tud kézzel is mosogatni.

Hát én is, de nincs annál jobb, hogy hallom a fürdőből a mosógépet dolgozni, a konyhában zümmög a mosogatógép, én feltett lábbal netezgetek, és már csak egy robot porszívó kellene, hogy ezt is más csinálja helyettem;)

Egyébként én még hozzászoktam tenni, hogy különben sem szeretném 2 naponta lakkozni a körmöm:DDDD

Ráadásul, ha én ellenállok az ilyen háztartást segítő eszközöknek, akkor a férjem vagy a fiam úgy is megveszi:D Na, ettől néhány ismerős nagyon ki tud akadni, mert ilyenkor rájuk tör az irigység, mert elvileg nekik senki nem segít, ők mindenkit kiszolgálnak, stb., bezzeg én milyen szerencsés vagyok:DDDD

Az ilyenek miatt érezzem rosszul magam?

49. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 47. - Channa*)
jan. 1. 18:22

Ez is egy jó hozzáállás!

Már ha viccesen közlik akkor könnyebb így kezelni a helyzetet. Én is tudom és értem a poént de ha folyton céltábla vagyok es már sértő lekezel{ stílusban akkor már nem tartom poénnak.

jan. 1. 18:20

Bizony a stílus! Annak a nőnek szörnyű flegma, lenező a stílusa.

Mikor mondtam nekem van mosogatógépem olyan lenező undorító arccal nézett rám és közölte "azt mondják az az igazi lusta haziasszins aki mosogatni sem szokott"


Azt az arckifejezést hát mintha egy darab kakira nézett volna.

Most kérdem én, mi köze hozzá?

(ez volt a téma hogy mennyit kell mosogatni kérdezte másik kollegina én hogy bírom erre mondtam nekem van gépem)


Szóval rengeteg ilyen példa lenne de a másik kollegina se különb.

De mostmár tudom hogy álljak hozzájuk 😂

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook