Miért csalják meg a nők/pasik a párjukat? (beszélgetős fórum)

"Aki megcsalja a társát, az eljátszotta a bizalmat."

Erről van szó! Nem véletlenül hívják "csalás"-nak. Benne van hogy átvered a másikat.

Az sem mindegyszerintem, miről alkotunk véleményt. Egy valós helyzetről, vagy egy elképzelt szituációról?

Gondolom a példában közölt helyzet, csak egy feltételezett helyzet, de van realitása, azaz rosszab esetben meg is történhetne.

Kezeljük tényként, gondoljuk tovább. Kérdés: Hogyan reagál a másik, a feltételezett helyzetben ecsetel hozzállásra?

Konkrétan erre: "Megértelek, hogy úgy nem lehet harmóniában élni, ha valami bántja a lelkiismeretedet. . .

Ha gondolod, hogy az segít, vedd úgy, hogy én nem is tudok róla. . Egyszerű oknál fogva. . Én Tégeg attól sokkal jobban szeretlek, tisztellek sem hogy az ilyesmiért "felvonást" rendezzek. Őszintén megmondva - azt érzékelem: Én vagyok neked a mindened - hiszen hozzám jöttél könnyíteni , bennem bízol meg a legjobban."

Ha jól értem, az elv szerint ez a hozzáállás békét teremt? Megszabadítja a csalót a rossz lelkiismerettől s minden rendben?

Véleményem szerint, egy valós esetben a megcsalt személy becsapottnak érzi magát, mint akit jól átvertek. Ettől a kellemetlen érzéstől, hogyan lehet megszabadulni emberek módjára?

(Aki becspottnak érzi magát, abban ilyesmik fogalmazódnak meg :"Ez engem hülyének néz" stb. )

Visszatérve a kérdére : a felvázolt hozzáállás mit eredményezhet? Pontosan nem tudhatjuk, de lehet találgatni. Lehet, hogy a csaló azt gondolja, hogy semmi rosszat nem tett, szabad a pálya, mintha a megcsalt azt mondta volna neki : "Semmi baj, csaljál csak nyugodtan, bennem bízhatsz, nekem beszámolhatsz róla, ne bántson a lelkiismeret ilyen apróságok miatt"?

Véleményem szerint a bizalomnak is kölcsönösnek kell lenni. Kevés, ha csak az egyik bízhat a másikban. Aki megcsalja a társát, az eljátszotta a bizalmat. Engem egy ember, csak egyszer tud becsapni, utána azt sem hiszem el neki amit kérdez. Nem vagyok hajlandó egy bebizonyosodottan hazug szavait válogatni, abból mi igaz, mi nem igaz.

Az őszinteség, az egy dolog, nem mindegy, mit vállal őszintén az ember. Ha valaki őszintén bevallja a másiknak, hogy megcsalta, az csak enyhítő körülmény.

Rosszabb esetben titkolózik, s megvárja, hogy a másik rajta kapja, ez durvább kicsit, de a megcsalás tényén az előző sem változtat.

Ha említett helyzet állfel a valóságban, én egyetlen megoldásnak a párkapcsolat megszüntetését találom.

meg tudnád érteni a párodat, ha megcsalna?

te nagyon jó ember vagy akkor.

én is megbocsátanék idővel, de nem tudnám tovább ugyanúgy szeretni, és lefeküdni se tudnék vele többé.

ha neki a másik jobb, különb, akkor éljen vele.

Csak véleményt mondok - nem az igazat.

Nem jó kérdés..! Szuggesztív. A kérdésbe burkoltan egy állítás van: a nők/ pasik csalják a párjukat.

Ez nem igaz.

Akinek van párja, bizonyára választotta, vagy legalább elfogadta azt. Szóval nem kényszerből van vele.

Ha most félre lép kit "csal" meg...?

Önmagát...! Hiszen ő önszántából határozta el, hogy (bizonyos erkölcsi szabályok keretén belül) hű lesz párjához.

A párjának semmi baja. Az jól érzi magát, mert ő hű az adott szavához, elveihez, erkölcséhez és párjhoz.

Ha nekem a párom félre lép, semmit sem tapasztalok. Semmi szarv vagy ilyesmi. Boldog harmóniában élek önmagammal és vele..

De látom, hogy szenved.. Mi van...? Ki vele...?

- Ház izé... a Polgár Feri...khm...

- No és..., most mi legyen....? Most már boldogabb vagy?

- Nem elég a bajom, még te is gúnyolódsz...?

- Nézd! Ki okozott neked ilyen és ennyi lelkifurdalást? Feri? Én? Te..., okoztad magadnak!

Megértelek, hogy úgy nem lehet harmóniában élni, ha valami bántja a lelkiismeretedet...

Ha gondolod, hogy az segít, vedd úgy, hogy én nem is tudok róla.. Egyszerű oknál fogva.. Én Tégeg attól sokkal jobban szeretlek, tisztellek sem hogy az ilyesmiért "felvonást" rendezzek. Őszintén megmondva - azt érzékelem: Én vagyok neked a mindened - hiszen hozzám jöttél könnyíteni , bennem bízol meg a legjobban..

Persze...azért elgondolkoztat, vajon én miért nem akarok Marcellával kikezdeni...? Háát..., mert nekem nem kell jobb, külömb..! Ebből eredőleg, talán nekem is át kell gondolnom egynéhány dolgot.

Most láttam a gépben, hogy Tátra -füreden kinálnak hétvégi túrákat félpanzióval..

A magaslati gyalogtúra egyben gondolat-tisztító is. Foglaljam le...?

....

Gyertek közelebb! Nem akarok pletykázni, de a múltkor a kocsi sárhányóját lehorzsolták a parkolóban, de továbbra is a kedvencem. A párom..?

Az nem kocsi.., az az én legjobb barátom, társam - valóban Mindenem...! (De neki ezt nem mondhatom minden nap- még beképzelt lenne...:-)

Élvezem a létem a létben.

Mit kell ezen magyarázni??

Sosem, magam vagyok az élvezet.

Élvezek minden pillanatot a létben.

Sziasztok! Igy igaz. harmonikus kapcsolatba is becsaphat a mennykő, nem kell ahhoz pokoli, kiüresedett kapcsolat. Örök szerelem nincs, és itt most arra az IGAZI NAGYBETŰS ÉSZVESZTŐ, PERZSELŐ szerelemre gondolok. Ezt fenntartani nem lehet. Szóval a szerelem lecsillapodik idővel és a legjobb esetben is átalakul odaadó, tiszteletteljes, féltő szeretetté. Nem is lenne semmi gond, ha hermetikusan el lennénk zárva a külvilágtól és nem leselkedne ránk egy "galád csábító" aki újra a nagybetűs szerelem ígéretét festi elénk.....és mi ugyebár gyarlók vagyunk és esendők, így nem mindig tudunk ellenállni annak, ami valamikor oly jó volt, csodás, égbe-emelő, szomjazunk rá, hogy újra megéljük. És ilyenkor jön el az, amikor a társadalmi elvárások szembekerülnek a szív hangjával, a genetikával... mert bizony nem úgy vagyunk kódolva, hogy csak egy valaki iránt lobbanjunk lángra, aztán roló ... és ettől kezdve csak veled, csak téged.. örökké.

Ámen:))))

Ez butaság! A szerelem és a szeretet nem ugyan az. Attól hogy szerelmes lett, a régi kapcsolatát miért kellene felrúgnia, ha szereti az illetőt.

Az ember élete során, nem csak egyszer lesz szerelmes, és attól hogy megházasodik, a teste a lelke nem változik meg. Az érzés még bizony megtalálhatja, egy külső személy által kiváltva.

Ezt Müller Péter szavaival megfogalmazva:

" Más istent imád ha szerelmes, és mást ha a feleségét szereti."