Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Miért boldogtalan oly sok felnőtt? fórum

Miért boldogtalan oly sok felnőtt? (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Miért boldogtalan oly sok felnőtt?

1 2 3 4 5
78. e0c2e807ad (válaszként erre: 45. - 6a062297d0)
2007. okt. 1. 15:32

Volt már valaha olyan betegséged ,műtéted,ami miatt másra(családtagra),egyáltalán segítségre szorultál?

Pl. egy olyan műtétre gondolok,amikor teljesen elesett vagy, kiszolgáltatott.

Mert azt ugye tudod, hogy a nővérek sem segítenek mindenben, több dolgot családtagok rendeznek el ilyen helyzetekben.(Ha egy ilyet átélsz,sokmindenben megváltozik a gondolkodásmódod)



Szerintem a családot a hordától az különbözteti meg, hogy az elesettet nem széttépi,magárahagyja(ami egy és ugyanaz), hanem elesettségében segíti a rászorulót és ráadásul szeretettel!!!!!!!!


Voltál olyan nagyvonalú és megosztottad velünk családodban megesett nehézségeket.

Én ehhez teszem hozzá, hogy az én nagypapám és az édesapám megbetegedését majd halálát végig szerető családi gondoskodás kísérte és egyikük sem volt kilökve a családi fészekből, csupán azért mert megbetegedett. Nem adtuk őket otthonba.Ezt csak azért írom, hogy lásd ilyen is van.


Visszatérve Édesanyádra, szerintem, ha ő elesett helyzetbe kerül, tartozol neki annyival, hogy ne add otthonba,hanem mellette állj a végsőkig.Csupán már azért is ,mert életet adott neked,felnevelt,szeret úgy,ahogy soha egyetlen élőlény nem fog a földön, feltétel nélküli szeretettel.


Ha tényleg szeretsz valakit,az akkor derül ki, hogyha a bajban is mellette tudsz állni.


Valóban ez már nem egy kényelmes és vidám helyzet,sok nehézséggel jár, ember viszont kizárólag akkor vagy,ha betegségében és elesettségükben is segíted a hozzád tartozót, nem csak addig vagy a családtagjaid mellett,amíg süt rátok a nap, vagy amig az a másik tud adni valamit.


Visszatérve arra a nemes gondolatra, hogy senkitől nem várod el, hogy megjárja a polkot miattad.Ez valóban szép.Egyet is értek veled, de csak csendben kérdem,mit teszel?

Az eutanázia nem opcionális, tegyük fel nincs annyi erőd, hogy elutazz Hollandiába,ahol ez legális, tegyük fel a WC-re sem tudsz kimenni egyedül,na akkor mi van?


Zsarolni,visszaélni szülői jogokkal-írod?Szerintem ez nagyon önzően hangzik és őszintén remélem a családtagjaid érdekében, hogy ezt egy pillanatig sem gondoltad komolyan.

77. Zizisicc (válaszként erre: 76. - 0c97fbb607)
2007. okt. 1. 02:29
Most már csak az a kérdés, azon változtatsz-e, amin kell? :o)
76. 0c97fbb607 (válaszként erre: 75. - Zizisicc)
2007. okt. 1. 02:27
mást sem tezsek:DD
75. Zizisicc (válaszként erre: 74. - 0c97fbb607)
2007. okt. 1. 02:21
Akkor változtass!!! Változz!!!
74. 0c97fbb607 (válaszként erre: 73. - Zizisicc)
2007. okt. 1. 02:11
NEEEEM!
73. Zizisicc (válaszként erre: 72. - 0c97fbb607)
2007. okt. 1. 02:06
És jó így Neked?
72. 0c97fbb607 (válaszként erre: 71. - Zizisicc)
2007. okt. 1. 02:02
nem tudom,úgy hozzám tartozik ,mint a kezem,vagy a szám...
2007. okt. 1. 00:36
Akkor magaddal tedd meg!
70. 0c97fbb607 (válaszként erre: 69. - Zizisicc)
2007. szept. 30. 23:57
Nem bánt senki.Amilyen életet képzeltem magamnak,olyant varázsoltam.Csodálatos ház,csodáltos férj,csodás gyerekek......csak én vagyok a régi...
2007. szept. 30. 23:49

:o))

Akkor most tedd szépen ugyanezt mindennel/mindenkivel, ami/aki valaha bántott, vagy most bánt!

68. 0c97fbb607 (válaszként erre: 67. - Zizisicc)
2007. szept. 30. 23:43
Akkor sikerült!:DDD
67. Zizisicc (válaszként erre: 66. - 0c97fbb607)
2007. szept. 30. 23:40
Onnan tudod, hogy sikerült, hogy már nincs benned keserűség, fájdalom, vádlás őket illetően. :o)
66. 0c97fbb607 (válaszként erre: 65. - Zizisicc)
2007. szept. 30. 23:36
Talán egyszer sikerülhet!:DDDD
65. Zizisicc (válaszként erre: 64. - 0c97fbb607)
2007. szept. 30. 23:32
Az elengedés nem elfelejtés, jóváhagyás. Az emlékkel kapcsolatos fájdalmat, negatív érzelmeket kell elengedni. Azt, amit pedig megtanultál belőle, továbbviszed.
64. 0c97fbb607 (válaszként erre: 63. - Zizisicc)
2007. szept. 30. 23:19
Nem.A szüleid dolgait nem lehet elengedni,csak átgondolni és megérteni...elfogadni....megbocsájtani.....de elengedni??????Nem!Az nem megy,hisz általuk válik azzá az ember aki !
63. Zizisicc (válaszként erre: 60. - 0c97fbb607)
2007. szept. 30. 22:53

... és az elengedés...

Mi döntjük el, hogy meddig cipeljük magunkkal a múlt árnyait. És Te döntöd el, mikor elég.

2007. szept. 30. 15:19
AZ én fiam 2 éves és az egész napom abból áll hogy azt mondogatom hogy ne csináld mert leesel nem szabad stb és így is folyton összetöri magát.Már kész idegbeteg vagyok miatta.Felmászik mindenhova.Mióta fejjel kiesett az etetőszékből az összes szék össze van zárva.Elcsúszott a taposón rohangálás közbe a fejéből csöpögött a vér.Többször elesett a lépcsőn stb én csak azt szeretném ba épségben megérné a felnőtt kort!
61. eva25 (válaszként erre: 60. - 0c97fbb607)
2007. szept. 30. 13:47
igy van
60. 0c97fbb607 (válaszként erre: 59. - Eva25)
2007. szept. 30. 13:41
,,,aztán jöhet az átgondolás,a megnyugvás...és a megbocsájtás....
59. eva25 (válaszként erre: 58. - 0c97fbb607)
2007. szept. 30. 13:33

Nem kötelességünk, de mire kimondhata neki a gyereke,hogy kapja be, arra már elcseszte az életét.

Akkor jön az utálat,stb.

58. 0c97fbb607 (válaszként erre: 57. - Eva25)
2007. szept. 30. 13:24

Az ilyen mama kapja be!

Kötelességünk szeretni a szüleinket????

Nem!!!!!!

57. eva25 (válaszként erre: 55. - 189e7a0266)
2007. szept. 30. 13:07

Ai ilyen gyerek tudatalattijába beépül, hogy Ö buta, csúnya, stb. Hiába akar majd kitörni, ha önmagát olyannak látja,amit bele ültettek.

Lerombolják az önbizalmukat, és ha ténylegsikertelen feln9tt lessz belőle, akkor jön a kedves mama, és okosan megjegyzi, "Mondtam nem lesz belőled semmi", nagy büszkén, pedig ö tette tönkre a saját gyerekét a közönséges nevelési módszerével.

56. 0c97fbb607 (válaszként erre: 55. - 189e7a0266)
2007. szept. 30. 12:39
Olyan ,mint én:DDDDDD
55. 189e7a0266 (válaszként erre: 54. - 0c97fbb607)
2007. szept. 30. 11:11

Szerinted milyen felnőtt lesz az, akinek már kicsi gyerek kora óta azt verik a fejébe (a saját anyja!!!!!), hogy ő buta, csúnya, és ügyetlen?

Mert az oké, ha más mondja, lesz*arom, de egy anyától?!

És gondolj bele abba, hogy a gyerek 17-18 éves koráig ezt kapja. Vajon lesz benne elég erő kitörni??

És miután kitört, az élet mégis úgy hozza (megbetegszik az anyja, stb.), hogy újra közös fedél alá kényszerülnek, ahol újra kapja a saját anyjától a szidást, és a negatív kritikát....

54. 0c97fbb607 (válaszként erre: 52. - Zizisicc)
2007. szept. 30. 08:07

".....a bátorságot és fáradtságot, hogy felelősséget vállaljon az életéért.


Itt a lényeg!

53. 754c7e07c3 (válaszként erre: 10. - Eva25)
2007. szept. 29. 21:33
Igen, meg fognak bocsátani. Akkor is, ha egy életre emlékeznek mindenre.
2007. szept. 29. 21:31

Boldogtalan gyermekkor = boldogtalan felnőttkor

Ez így túl egyszerű lenne. Természetesen a boldogtalan gyermekből nagyobb eséllyel lesz boldogtalan felnőtt, de én is azt mondom, hogy az embernek lehetősége van arra, hogy sajátmaga irányíthassa a sorsát, és kibújjon a magával hozott skatulyából. Persze csak akkor, ha kellő önismerettel rendelkezik, és veszi a bátorságot és fáradtságot, hogy felelősséget vállaljon az életéért.

2007. szept. 29. 21:25
Myly, Kandúr(ka)! Ez nem ér! Elbújni. Most majdnem lemaradtam a pizsamakérdésről. :o))
2007. szept. 29. 21:06
Mert nem élheti a saját életét.
49. 6a062297d0 (válaszként erre: 48. - 0c97fbb607)
2007. szept. 29. 20:46
Nem dobom, az enyém. BEEEEE:)
1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook