Miért barátságtalanok az eladók? (beszélgetős fórum)

Egy időben sok internetes cikk foglalkozott azzal, hogy milyen jól keresnek az Ald.-ban meg a Lid-ben a dolgozók. Nem tudom mi igaz belőle, de kb. hetente változik a gárda mindkét boltban. Legalábbis a hozzám közel esőkben.

Vagy nem igaz, hogy olyan jól keresnek vagy a munka annyira gáz, hogy még így se éri meg nekik.

Elvileg, ha egy pénznek 51%-a meg van, akkor az MNB névértéken átveszi. Boltban, ha elfogadod, akkor a főpénztáros este beküldi a pénzszállító cégnek és ők továbbítják az MNB felé.

De egyébként nekünk se szabadott elfogadni, kevesen tudják, hogy el lehetne.

Én is dolgoztam kereskedelemben és ügyfélszolgálaton is. Tudnék mesélni a vevőkről, ügyfelekről. Tényleg van, aki csak azért megy ilyen helyekre, hogy a frusztrációját levezesse. Volt, aki egy kiadós anyázás után be is vallotta ezt. De nem ez a néhány paraszt az oka, hogy az ember egy idő után egyre nehezebben tud kedves lenni.

Egy az: próbáld ki, hogy naponta csak 50X ismételgesd, hogy jó napot kívánok, x ft-ot kérek, köszönöm, viszontlátásra. És ezt éveken keresztül. Nekem annyira beépült ez a köszöngetés, hogy néha még most is, ha vásárlóként bemegyek egy boltba és bejön egy másik vásárló, köszön én meg visszaköszönök. :-)

Aztán a legtöbb helyen a pénztárosnak kell árut feltölteni is és rendet tartani. Elég idegesítő ki-be ugrálni a kassza és az árutér között. Pakolás közben a vevők is kérdezősködnek (úgymond feltartanak) és ezzel nem is lenne baj, ha lenne rá elég ember és idő. De nincs, viszont a vezetők mindenért csesz.getnek. És ehhez jön az egész napos munkaidő (főleg mióta havi meg három havi időkeretben dolgoztathatnak). Este a kassza leszámolás, meg a takarítás sok helyen nem számít bele a munkaidőbe. Szabad hétvége jó esetben havi kettő, nincs hosszú hétvége, nincs cafeteria és egyebek meg vállalati üdülés és még sorolhatnám.

Pár eset ami velem történt: 23 éves voltam. Pasi adott egy 1000 ft-ost, ami hiányos volt. Amelyik pénzből hiányzik, nem lehet elfogadni. Közöltem vele. Mire mérhetetlen agresszív stílusban, elődta hogy egy pénznek a 60%-a!!! hiányozhat, és én köteles vagyok elvenni. Majd elhordott idióta, hülye, szerencsétlen, ronda k*rvának. 60%nem tudom hogy hiányozhat, de én vagyok a hülye.

Volt aki leköpött, mert nem adtam neki oda a szeszesitalt, mivel nem volt 18 éves.

Sorolhatnám.

Szerencsére voltak nagyon aranyos vevők is. Volt néha, hogy sütit, csokit, kávét hoztak nekem. Van akivel baráti lett a viszonyom. Facen néha levelezünk mai napig.

Egy biztos: soha többé kereskedelem :)

Saját tapasztalat: 4 évig dolgoztam egy áruházban. Árufeltöltés, kasszázás. A vevőnek fogalma sincs mi megy ott. Te csak azt látod kávézgatnak és nem akarnak kiszolgálni. De azért ott kávéznak, mert a boltok 90%-ban létszámhiány van. Alapból is + betegség, szabadság, szabadnapok. És nem tud az ember emiatt kimenni wc-re, enni, inni. Csak ha valaki leváltja, beáll helyette. De akkor is rohanj vissza helyedre, mert aki helyetted van, neki is ezer más dolga van. Arról nem is beszélve, hogy a 8 óra munka sokszor 9-10-11-12 óra. Hajnalban kelés, késő estig bent lenni. Havi 1 hétvége ami kötelezően szabad. Egyébként vagy szombat, vagy vasárnap dolgozni kell.

A vásárlókról nem is beszélve. Olyan a stílusa némelyiknek, hogy ihaj. Nem azt mondom, hogy az eladókban nincs hiba. Volt 2 olyan kolléganőm, akiktől rosszul voltam :D

Borzalmasak voltak. Sütispultban dolgoztak, vevővel meg kollégával is úgy bántak, hogy én éreztem magam kellemetlenül mert venni akartam 20 dkg pogácsát :D

Azért a t. vásárló is indíthat egy mosollyal vagy köszönéssel. Egy átlagos eladó min. 10-11 órát húzm le egy munkanapon, ami a reggeli takarítással és esti zárással még egy órával több is.

Sokan pedig rajtuk töltik ki a frusztrációjukat, gondolom otthon meg a melóhelyen kuss a nevük, hát majd az eladóval/pénztárossal szemben lehet púposkodni.

Nem azt mondom, hogy nincsenek savanyú vagy tapló kereskedelmi dolgozók, de tegyük a szívünkre a kezünket, nekünk nincs szar napunk, mi mindig figyelmesek és előzékenyek vagyunk? Csak szerencsésebbek, hogy nem a "kirakatban" dolgozunk...

Hát nem tudom...Vannak bunkók és kedvesek is.

Épp a minap volt egy telefonos beszélgetésünk egy ügyfélszolgálatossal, akin érezni lehetett, hogy nincs nagy kedve a beszélgetéshez. Egy-két vicces beszólásom után viszont, mintha kicserélték volna....

Ne is mondd! Tegnap előtt kiakadtam, mint a rötyi-ajtó:

Beállok a (hogy ne mondjam melyik bolthálózat) csemege pultja mögé. Az egyik eladó kiszolgál, a másik pedig a pultban buzgón szedi ki, törli a pultot, rakja vissza. Rám néz ugyan, de folytatja.

A másik végez az előttem levő egyetlen vevővel, elmegy hátra, és egy csésze kávéval tér vissza. Rám néz, de azért kávézik tovább, és elkezdenek egymással röhögcsélni.

No gondoltam magamban, ilyenkor szoktam üzletet cserélni. Majd látom, jövő héten adok még nekik egy esélyt.

Ők is csak emberek és mikor az 500. kukacoskodó vevőt kell kiszolgálniuk érthető, ha nem ér a szájuk a fülükig.

Szerintem a vevő közeledésén is sok múlik. Nem szárad ki a nyelvem, ha én köszönök elsőként, mosolygok rá az eladóra, ha belépek egy boltba, vagy odaérek egy pénztárhoz a sorban.

Hozzáértést és normális hozzáállást általában én is csak azoknál tapasztalok, akik a sajátjukat árulják, értékesítik.

Gondolom ez is a pénzhez vezethető vissza.

Újabban tapasztalom, hgogy a bolti, piaci stb eladók egy- általán nem kedvesek a vevőhöz( nem vagyok problémás eset, célirányosan vásárolok, alig veszem igénybe idejüket ) de szinte gyűlölettel néznek a vevőre, semmi kedvesség, semmi mosoly vagy segitőkészség.

Régebben - 10-20 éve az volt az elvárás, hogy a aszolgáltatásban dolgozók legyenek kedvesek mosolygósak segitőkészek. Most meg az ember szinte fél megszólitani s dühös fprgószemű barátságtalan kereskedőket, árusokat.