Miért?! (beszélgetős fórum)

Szia, bocsi, hogy ilyen későn válaszoltam, csak eltévedtem a blogok között.

Nekem PCOS-m van, így a petéim nem nagyon akarnak kiszabadulni, és odaérni a spermákhoz.. Férjemnek meg nem annyira sok a spermaszám, hogy meg bírják várni, hogy leérjen egy véletlenül kiszabadult petesejt. Ezért mentünk lombikra. És amint lehet megyek megint, bár most csúszik legalább egy hónapot, mert egészségügyi küretre kellett mennem. Az egyik régi barátnőm amúgy azóta megint sokat keres, mióta teherbe estem, és ma is átjött, hogy mi van velem a műtét után. Fejlődünk. Neki most januárban lesz 2 éves a gyereke, és most érzi úgy, hogy hiányzok, és van ideje rám is.

Sajnálom, ami történt, olvastam más blog bejegyzésed is, és én is ezt tettem volna a helyedben! Együtt érzek, mer én is most vesztettem el két kislányt, akik 20 hetesek voltak.

Nem kellene a barátnődnek így viselkedni, bár amikor az én barátnőim sorra lettek véletlenül terhesek, mikor én több éve szerettem volna kicsit velem is ez volt a helyzet. Mindenki itt hagyott egyedül, akármit tettem mégis én éreztem úgy, hogy valami baj van velem, mert nem keresnek, nem kérdezik élek-e még. Tudom, hogy nagyon fáj, sokat sírtam én is emiatt, de elmúlik! És fog majd még a barátnőd jönni hozzád! Légy erős!

Sziasztok!

Én is azt mondom, hogy az ilyen barátnő, nem igaz barátnő! Úgy gondolom, hogy egy barátság alapja az kell legyen, hogy őszintén tudjatok beszélni a dolgaitokról és főleg az egymást érintő lelki, vagy bármilyen problémát képesek legyetek megbeszélni.

Barátnőm is sajnos úgyanúgy járt, ahogyan Te. Nekem akkor már megszületett a babám, mikor vele ez a szörnyűség megtörtént, de SOHA eszembe sem jutott, hogy ne menjünk el hozzájuk, ne hívjam fel, ne játszhasson a fiammal, sőt! Úgy gondoltam, hogy talán ez új erőt adhat nekik! És így is lett!!! :) Tavaly decemberben egészséges kisfiúnak adott életet és elmodhatatlanul boldogok. Hozzá tartozik persze, hogy második terhességét végig aggódta, izgulta, de ez ebben az esetben maximálisan érthető.

Azt kívánom Neked, hogy találj igaz Barátot! Legfőképp pedig, hogy ezútán a szörnyűség után ne keseredj el és kívánom, hogy hamarosan egészséges babának adhass életet!

Judit

Hátha mikor megszületik a pici akkor majd másképp viselkedik.Ha nem akkor sajnos ezt el kell fogadni.

De reméljük hogy csak átmeneti állapot.

Zavarban van, úgy érzi, megbánt téged sz örömével. Nem tudja, mit csináljon, hogyan reagáljon... ilyen helyzetben még az is zavarba jön aki nem terhes.

Lehet mellette egy irracionális félelem is, arra emlékezteted, hogy vele is megtörténhet.

Ha tényleg barátnőd hívd fel, beszélj vele, mondd el neki, hogy neked rossz így, és örülsz az ő örömének.

Nagyon sajnálom ami Veled történt és azt gondolom, hogy érzéketlen ember akit "barátnődnek" nevezel, mert ez szerintem NEM barátság!!

Még egy idegentől is nagyobb részvétet kap az ember ebben a helyzetben!!

Szívből kívánom, hogy hamarosan egészséges kisbabád szülessen!!

Elhiszem, amúgy is nagyon nehéz lehet elveszíteni

egy gyermeket, a hozzáállásuk pedig kritikán aluli.