Mi lehet a baja a gyereknek? (tudásbázis kérdés)

Itt egyikünk se nem szakosodott orvos, se nem pszichológus, gyógypedagógus.

Nekem 2 dolog jutott eszembe.

Az első, hogy direkt csinálja. Azt mondjuk nem írtad mióta vagytok mozaik család?

A másik pedig sok minden lehet, autizmustól kezdve, éretlen idegrendszer, beszéd és nyelvfejlődésének zavara, pszichés gond.

De a pelus miatt a fejletlen idegrendszer - ha nincs szervi gond - biztosan adott.

Biztosan voltak szakszolgálatnál, maximum apuka homokba dugja a fejét, vagy ex nem köti az orrára pontosan mi is van.

Voltak orvosnál, tehát van valami,hisz nem mentek volna.

Nekem 2 sni-s gyermekem van.

Nekem is hasonló gyanúm van egyébként. Mert ennek is több féle fokozata van, van erössebb gyengébb stb.

Főleg ez az akaratlagos billegés és bizonyos időnként fújtat, meg a kézfejét forgatja, lengeti.

Iszonyú idegesítő de ezek nagyon jellemzőek úgy olvastam

Sőt, itt tart ha megint ezzel jövök azokon a hétvégeken a nagymamánál lesznek.🥺 Tehát valóban homokba dugja a fejét, inkább elmegy 2 napra az anyjához minthogy a problémával foglalkozzon.

Így a béke kedvéért hagyom. Meg mondtam még egy bepisilés és pelenkát fog hordani itt. Ennyi.

Amúgy elgondolkoztam ha majd a mamánál is mindig bepisil akkor vajon ott mit fognak szólni?

Normálisan mondtam, de azt kaptam majd az anyja elintézi. Ha ismét felhoztam akkor meg veszekedik.

Tudom csúnya de innentől nem érdekel, nem az én gyerekem ha őket nem érdekli hét engem sem fog. Pelenkában lesz és kész.

Amúgy igazad van teljesen. Én sem hagynám de úgy látszik van akiket nem érdekel

Tanakszom. Van egy technika. Nem egyszerű és koncentrálni kell, hogy benne maradj. Érdemes távolabról indítani a beszélgetést. Akár többször kinyitni egy fejezetet (tehát más időpontokban.) A technika lényege, hogy úgy kérdezel, hogy a társalgásban tevőlegesen nem vagy benne. Mindig az adott válaszra fókuszálsz. Mondok egy példát:

Milyen napod volt ma?

Elment.

Beszélgettél ma valakivel?

Igen.

És kivel...stb.

Tulajdonképpen beviszed őt úgy az életébe, hogy észre sem veszi. Ezt arra tudnád felhasználni, hogy megnyisd a másikat és lehet felfed olyan dolgokat amiket eddig nem is feltétlenül tudtál a múltjában zajló dinamikákról. Magyarul beszéltesd meg. Ezzel azt éred el, hogy empátiát váltasz ki és jelenlétet biztosítasz.

Ha pedig keresztül akarsz vinni egy akaratot akkor érdemes többször használni ugyan azt a mondat szerkezetet. A lényege, hogy tömör legyen és rövid. Pl: Szeretnék moziba menni.

Moziba? Tudod, hogy nincs idő/pénz...stb.

De szeretnék moziba menni.

Nekem nincs kedvem.

De én nagyon szeretnék moziba menni, mert szükségem van kikapcsolódásra.

(Kevés magyarázat, ugyan azon akarat többszörös kinyilvánítása)

Ha pedig akarsz magaról mondani valamit én kifejezéseket használj. Én úgy érzem mindent megteszek a családunkért, nekem ugyan olyan fontos, hogy itt mindkeni jól érezze magát. Úgy érezem a teljesítőképességem határaihoz értem. Én nem látok megoldást a problémára, pedig nagyon szeretnék és rád támaszkodni is szeretnék.

Ezek nagyon nehéz kommunikációs formák és gyakorlást igényelnek, de sokszor megkönnyítenek egy helyzetet.

"Ha mondom páromnak talán vigye el orvoshoz ha már otthon van szinte én vagyok lebacarintva miért szólok bele."

Ja, ezt most látom...

Akkor ez patthelyzet, sajnos.

De fenntartom, hogy nem egyedül az anya dolga ezt megoldani. A párodé is.

Nem te, hanem az apja.

(Annyit tudnak nyavalyogni egyes elvált férfiak, hogy az exfeleség nem hagyja, hogy elegendő időt töltsenek a gyerekükkel - hát akkor vállalják annak felelősségét, hogy pl. kivizsgáltatják a furán viselkedő gyereket; ez is időtöltés és törődés.

Kinek nem inge, ne vegye magára.)

A dolog érdemi részével kapcsolatban már leírták a véleményüket az előttem hozzászólók. De annyit azért mégis hozzáteszek: igen, ez nagy probléma, amiről ezzel a gyerekkel kapcsolatban szó van. És valahogy hihetetlen számomra, hogy 3 orvos is azt mondta, hogy nincs gond. Persze, ha a gyerek 2-2 és féléves korában mondták, akkor nem lett volna gond. De nem hiszem el, hogy ezt mostanában mondta volna felelősséggel egy orvos. Mert laikusként is látszik, hogy nincs ez rendjén.

Ami pedig azt illeti, mi az, hogy nem pedzegeted a párodnak, mert vita lesz belőle?! Ne viccelj már! Nem is pedzegetni kell! Komolyan a szemébe mondani, hogy gondoskodjanak a gyerek szakorvosi vizsgálatáról.

A te érdeked is, hogy ezt komolyan megbeszéljétek. Nem veszekedni kell, hanem megbeszélni a dolgokat.

Igen én is így gondolom.

De az anyja csak sápítozik nem tud így munkát találni mert nem veszik be egész napra. Ha mondom páromnak talán vigye el orvoshoz ha már otthon van szinte én vagyok lebacarintva miért szólok bele. Hát mondtam nem szólok bele de ne is hugyozza össze a házam akkor. Így mondtam pelenka és oldják meg

Pedig gond van a gyerekkel, nem csak én látom hanem itt a kommentelők is

Köszönöm a véleményed.

A nejével nem lehet beszélni sajnos. Legalábbis én nem tudok. Páromnak mondtam intézzék ha más nem egy pszichológust megkérdezni.

Sajnálom de én ezen nem idegeskedem. Marad a pelenka rajta napközben is. Én 2 nap alatt nem tudom megoldani, dolgozom gyerekeim vannak stb.

Ne haragudj nekem is vannak gyerekeim, van gond ilyen is olyan is nehogymér én hurcibázzam az én költségemte mert az anyja tojik a gyerekre.

Nem az én gyerekem én mondtam mit látok, letojják. Cska érdekelt más is úgy látja hogy ez probléma egy ennyi idős gyereknél. Ahogy nézem igen.

Furcsa, hogy a 3 orvosnál, a védőnőnél, a gyerekorvosnál és az óvónőknél is rendben van így a gyerek. Pedig nagyon szeretik méricskélni a kicsiket, hogy megfelelnek-e a követelményeknek...

Esetleg az ovi pszichológusától lehetne tanácsot kérni. Ha nem is tud segíteni, biztos tudja, kihez forduljanak a szülők.

"Már mondtam páromnak valami gond van a gyerekkel miért nem viszi el az anyja, azt mondta voltak már 3 orvosnál azt mondták rendben van."

Vigye el a párod. Miért vártok az anyára? Az anya meg fog sértődni ezen, de fontosabb, hogy kiderüljön, ha baj van.

Hűha. Ennek nagyon sok minden lehet a hátterében. Egyszerű traumatizáltságtól kezdve az autizmuson keresztül egészen mondjuk az ADHD-ig (ami egy neurológia természetű, vele született probléma).

Tudom rendkívül nehéz, de mivel mozaikcsalád vagytok érdemes lenne a felnőtteknek leülni beszélgetni erről és megfelelő szakmai segítséget kérni. A legjobb esetben csak mélyen megviselte a szülők különválása és ez egy válaszreakció a fel nem dolgozott eseményekre. Nagyon remélem, hogy csak erről van szó. Ha más esetleg veleszületett területekről van szó, akkor is kell segítség, mert a családi harmónia érdekében, hogy jólszervezetten és és megfelelően működjenek együtt a résztvevők. Én mindenképpen javaslom, hogy ez egy közös téma legyen nem csak a pároddal, hanem az anyukával is és mihamarabb orvosoljátok, mert itt nem egyedül rólatok van szó hanem egy gyerek jövőjéről. Ha másként nem megy akkor beszéld meg az édesapjával, hogy menjetek egy specifikus pszichológushoz aki nevelési és viselkedési elemző egyben. Ő tud majd olyan útmutatást adni, hogy ez a fennálló probléma valamilyen formában kezelve legyen és a családtagok is tudják hogyan álljanak a helyzethez hosszútávon és komfortosan mozogjanak egymás társaságában.