Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mi legyen az idősekkel? fórum

Mi legyen az idősekkel? (beszélgetős fórum)

1 2
18. zoma
2007. máj. 20. 14:43
Szegény Kira, pocsék érzés lehet ennyire gyűlölni az anyósodat. Az én anyósom is elég gáz, de még sosem szóltam be neki, mert szeretem a férjemet és az apósomat is, és tudom, hogy őket is megbántanám ezzel. Sokszor mikor utazunk hozzájuk (kb. 3 hetente, ott is alszunk náluk), tiszta görcsben van a gyomrom (az utóbbi időben azért normálisabb lett, nem panszkodik annyit). Gyűlölködve nem lehet élni, az ember egyre jobban felhergeli magát, majd a végén te kapsz rákot a sok stressz miatt.Próbálj lazítani és valami pozitívumot keresni az anyósban.
2007. máj. 20. 11:47
bocsi2 szer ment el
2007. máj. 20. 11:47

Kira!Ez már a másik véglet.


Tegnap beszéltem telefonon a nagymamámmal.Kórházban volt napot,valami fertőzéseel,de igazából nem derült ki mi baja.Hazaengedték,de még nincs jól és eléggé el van keseredve.Nagyon gyenge volt a hangja,nagyon nehéz volt hallgatnom,amiket mondott.Én külföldön éle 2éve,tőle volt a legnehezebb elszakadnom,hisz nagyon közel állunk egymáshoz.Azt mondta,hiányzik neki a férje(már rég meghalt),pedig sok keserúséget okozott neki,meg a fia(pár éve halt meg rákban).És én a legjobban,mert én mindig ott voltam neki és vidámságot vittem az életébe.Ráadásul ma-holnap megszülöm a dédunokáját.Ezért is szomorú,hogy nem vagyunk otthon.Augusztusban megyünk haza,azt mondta azt meg is kell érnie.Szerencsére mindenki szereti és törődnek vele,bár 80éves és még eljár 2-3házhoz takarítani(házmester volt mindig is).

Nagyon elszomorított,aggódom és a legrosszabb,hogy nem vagyok ott,tegnap is úgy kisírtam magam miután beszéltünk..Ráadásul az orvosi ellátás is elég fura most otthon..remélem meg fog oldódni ez a hülye egészségügyi rendszer is..csak ne túl későn.

Bocsi,kicsit hosszú lett.

2007. máj. 20. 11:47

Kira!Ez már a másik véglet.


Tegnap beszéltem telefonon a nagymamámmal.Kórházban volt napot,valami fertőzéseel,de igazából nem derült ki mi baja.Hazaengedték,de még nincs jól és eléggé el van keseredve.Nagyon gyenge volt a hangja,nagyon nehéz volt hallgatnom,amiket mondott.Én külföldön éle 2éve,tőle volt a legnehezebb elszakadnom,hisz nagyon közel állunk egymáshoz.Azt mondta,hiányzik neki a férje(már rég meghalt),pedig sok keserúséget okozott neki,meg a fia(pár éve halt meg rákban).És én a legjobban,mert én mindig ott voltam neki és vidámságot vittem az életébe.Ráadásul ma-holnap megszülöm a dédunokáját.Ezért is szomorú,hogy nem vagyunk otthon.Augusztusban megyünk haza,azt mondta azt meg is kell érnie.Szerencsére mindenki szereti és törődnek vele,bár 80éves és még eljár 2-3házhoz takarítani(házmester volt mindig is).

Nagyon elszomorított,aggódom és a legrosszabb,hogy nem vagyok ott,tegnap is úgy kisírtam magam miután beszéltünk..Ráadásul az orvosi ellátás is elég fura most otthon..remélem meg fog oldódni ez a hülye egészségügyi rendszer is..csak ne túl későn.

Bocsi,kicsit hosszú lett.

14. KIRA7 (válaszként erre: 13. - Zoma)
2007. máj. 20. 11:29

És akkor még finom voltál.

Tudod a nem szeretem és a szívből gyülölöm között van némi külömbség.Gondolom a te anyósod azért jobb.

Sőt...

Szerintem ennél mindenkié jobb.Én bárkivel elcserélném!!!!

Most is megvan fázva és nem csinál semmit magával csak a halls cukorkát zabálja,azt hiszi attól meggyógyul.Ez már 2 hete tart.Majd meg fullad.Engem már minden idegesít amit csinál.Tudom,hogy nem szűabad ilyet mondani,meg kívánni de alig várom,hogy meghaljon.

Én nem viszek neki egy pohár vizet ha ágynak esik.Semmit nem segítek neki.Azzal csak meghosszabbítanám az életét,és ezt ugye nem akarom.64 éves.Gondolhatod meddig fog még élni.Lehet,hogy túlél még engem is a vén csoroszja.

13. zoma (válaszként erre: 12. - KIRA7)
2007. máj. 18. 13:24
Úgy tűnik nem a szeretet hangja beszél belőled. Nem csíped?
12. KIRA7
2007. máj. 18. 09:33
Én tudnám mi legyen az anyósommal.....!
2007. máj. 16. 16:13
szerintem ökis emberek és szeretni kell öket. Én ápolonöknt dolgoztam egy osztályon ahol idösek voltak és néha kétségbe ejtö volt látni mikor várták a végsö idöt mert nem foglalkoztak velük a családtagok mondván mi ugyis ott vagyunk. szomorú.:(
2007. máj. 5. 17:41
A szüleim 2003-ban nyitottak egy idősek otthonát! Én ott dolgozom suli mellet(és utána is, mivel szociális munkásnak tanulok)! Mindenki máshogy viseli, hogy "otthonból-otthonba" került! Volt, aki nem is tudta megszokni, és végül haza kellett vinni! De nálunk ez a kevesebb! Az elején mindenkinek furcsa, de aztán(ki lassabban, ki gyorsabban) megszeretik! Kialakulnak a kis baráti körök, megy ám az összejárás ezerrel!:) Nagyon szeretem őket!:)
9. szika (válaszként erre: 8. - Dorcacs)
2007. máj. 5. 17:31
Sajnálom a mamádat. És gratulálok a babához. Szerintem nagyon sokat adtatok mindketten egymásnak. Anya időszakosan egy hospice szolgálatnak is dolgozik, és mindig azt mondja, hogy az a legtöbb, amit egy idős, ápolásra szoruló hozzátartozóért tenni lehet, hogy az ember kitart mellette végig, gondoskodik róla, és szereti. És ennél szebb halál nem is kell. Jó embert nevelt a mamád, biztos nagyon büszke is rád. :)
2007. máj. 5. 17:25

Sziasztok!

Engem nagymamám nevelt fel.Ő vitt haza a kórházból.

11 éve ágyban fekvő beteg lett.

Én ápoltam egészen március 23-ig,mert akkor meghalt.

Nem tudom elmondani azt az erős kötődést ami köztünk volt.Nagyon hiányzik,de mivel sokat szenvedett az vigasztal,hogy neki jobb igy.Közben született 3 gyermekem.A 3-ik április 8-án.Ő már nem láthatta:((

Az én páromnak ugy kellett elfogadnia,hogy van egy mama is.Szeretett,és elfogadott igy.

Mama gyerekei(apám és nagybátyám)semmiben nem segitettek,sőt...6 éve nem is látták.Egy rokon sem jött megkérdezni mit segithet?És a lelki támasz jo lett volna.mamának is jó lett volna ha valaki felénéz.Mi együtt éltünk,és igy volt természetes.

Katétert cseréltem,sebet kezeltem,és mindent megtettem.Nem mentünk nyaralni még a gyerekekkel,de nem is hiányzott.Nem vagyunk gazdagok,és egy 48 nm-es önkormányzati lakásban lakunk,de boldogok voltunk.És örökre hálás leszek neki azért,hogy felnevelt,szeretett.És azt hiszem,hogy amit én tettem érte még az is kevés volt.

2007. máj. 5. 17:17
Én úgy tudom, ha otthon maradsz egy hozzátartozódat ápolni, kérhetsz és kaphatsz fizetésnélküli szabadságot a munkáltatódnál, az önkormányzat pedig ápolási díjat adhat erre az időre. Az összeg kevés természetesen. Garancia persze arra sincs, hogy valakit visszavesznek a munkahelyére.
6. rika (válaszként erre: 1. - Zoma)
2007. máj. 4. 09:53
Az én apukám beteg is volt így nem lehetett otthon, mert non-stop ellátást igényelt anyukám meg dolgozik még. Ezért egy ápolási otthonba került ahol nagyon jól gondját viselték mi meg mentünk hozzá amilye sűrűn csak lehetett. Sajnos ez van.
5. zoma
2007. máj. 4. 09:32
Én Ausztriában láttam, hogy sok idős magától értetődően ezt a megoldást választja. Ezekben az "otthonokban" mindenkinek saját kicsi lakása van, ahol magában lehet, de ha kilép az ajtón máris egy csomó hasonló korú, élethelyzetű, érdeklődési körű emberrel találkozik, így nem érzi magát magányosnak; ill. állandó orvosi, ápolói felügyelet könnyíti az életüket . Nálunk sajnos az otthon szó sok idős számára egyet jelent azzal, hogy a család eldobja, nem törődik vele, valamiféle nagy szégyen, ha az ember oda kerül. Pedig most, hogy a nyugdíjkorhatár egyre inkább kifele tolódik, megoldhatatlannak tűnik, hogy az ember az otthonában gondozza az idős beteg, hozzátartozóját.
2007. máj. 3. 17:15

Önkormányzati szinten is foglalkoznak a dologgal, munkaerőképzés is folyik (szociális ápoló), de még mindig nagyon drága az idősek otthona. A környékünkön 50-70000 Ft-ot kell havonta fizetni a nyugdíjasnak.Ebbe beletartozik az orvosi ellátás is. Persze, ha mindenáron be akar költözni valaki, felajánlhatja a házát is a költségek pótlására. Lehet, vannak olyan típusú idős emberek, akik számára ez az ideális megoldás.

Szerintem aktuális a téma a társadalom elöregedése miatt is.

2007. ápr. 29. 14:52

szerintem ez a kérdés akkor dől el, amikor az ember neveli a gyerekét. Ha nem jó a kapcsolat a gyerekkel, amikor az nő fel, s a szülő nem is igyekszik kialakítani egy jó kapcsolatot, akkor egyedül maradhat életének utolsó kritikus éveiben.


Ha jó a kapcsolatom, s szeretünk együtt lenni, akkor a végében is biztosan fogunk találni valami megoldást.

2007. ápr. 19. 10:22

Nálunk anyámra hárult ez a hálátlan feladat(saját anyja és az anyós is). Sokszor a szüleim szaladtak éjjel orvosért, a kórházba+ főzés, mosás. Aztán, mikor meghaltak, akkor egyből megjelentek a rokonok az örökség miatt. Nekem van egy 80 éves anyósom, még nagyon fitt a betegsége ellenére, nagyon sokszor bemegyek hozzá, de a fizikai segítség nagy részét a testvérei intézik.

A szüleim is betegek, de tartják magukat. Én magam az emberek közötti kapcsolatban látom a negatívumot. Az érdektelenség dominál a mai világban, szinte minden szinten. Alapítványoknál, családsegítő központokban foglalkoznak ezekkel a dolgokkal. Ott fizetés ellenében kiküldenek egy szociális gondozót, aki bevásárol az idős embernek, megállapodás alapján bizonyos dolgokat ellát. De "miránk" vár azt hiszem továbbra is a családi állapotok rendezése.

1. zoma
2007. ápr. 12. 13:32

Sziasztok. Van egy nagymamám, aki 88 éves. Nagyapám réges rég meghalt, és ő azóta is egyedül él. Még éppen el tudja látni magát, de már gyenge és nagyon szenved az egyedülléttől. A gyerekei (anyám és nagybátyám) nem veszik magukhoz, mert a házastársaik nem szeretik az anyósukat, pl. az apám tuti elválna az anyámtól, ha oda akarná venni az anyját. Én mindig közel álltam hozzá, még terhesen is sokszor ott aludtam nála, hogy ne legyen egyedül, de most már két gyerekem van, a családommal egy pici lakásban élünk, és a férjem is mindig azt mondja, hogy nem a mi kötelességünk godoskodni róla. Minden nap beszélek vele telefonon, meg hetente egyszer átmegyek hozzá a gyerekekkel, ott töltjük a napot, de többet tenni nem tudok. Nekem ez nagy fájdalom, és sokat szenvedek tőle.

Nektek vannak ilyen tapasztalataitok? Más családok, hogy oldják meg az idősek ellátását? Miránk mi vár, ha egyszer ennyire megöregszünk?

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook