Mi a véleményetek:ez még belefér, vagy nagyon nyomulnék? (beszélgetős fórum)

Na,megléptem a csoki akciót.Sikerült úgy keresztülvinnem,hogy kicsit slendriánul (jól betűztem?:D)De nagyon örült neki és mondta,hogy ez nagyon aranyos volt.Épp demo előtt állt és úgy láttam,hogy nagyon is jót tenne neki egy kis csoki...meg egy-két bátorító szó...:) Azóta jobb lett a viszonyunk.Meglátjuk!Én most még nagyon jól elvagyok egyedül,óvatos barátkozgatásokkal.Még picit félek korábbi csalódás miatt,aztán nehezen adom magam...:D

Most jó így egyedül...

"Kesobb persze kiderult, hogy az osztonos kerdojelek nem veletlenul villogtak az elejen."

Na,ez az,amiről szerintem soha többet nem fogok elfelejtkezni.Azt hiszem ez kicsit azt jelenti,hogy nem fogok harcolni senkiért.

"eget rengeto"

Na,ez az,ami messze elkerülhet.Nem adnám fel a józan eszem és a függetlenségem soha többé.Én ebbe a legutóbbi "barátságba" rengeteget belenyomtam semmiért és kb.páros lábbal ugráltak rajta egész idő alatt,majd jó messzire elrúgták.Szóval inkább nem.

Sajnos csoki akció még nem volt...de...remélem összejön,fel kéne már készülnöm rá,hogy amikor bátorságot érzek,lecsapjak!:D

Fiúbarátságok:

Testvérként gondolok rájuk, ők is rám tesóként. Nekem fontos, hogy a a barátaimra fel tudjak nézni, csodálni őket. Ugyanazt érzem, mint mikor a lány barátaimmal csevegek. Mintha nemtelenek lennének :)

Voltak kisebb félreértések, mármint a külvilág felől nézve. Az egyik fiúbarátommal elég sokat találkozok mostanság (elmúlt fél évben), kb. heti 2x-3x is, de ez változó, mert most például volt apropója a sok találkozásnak, máskor heti 1x futunk össze vagy 2hetente 1x...Az a baj, hogy nem minden pasi lehet fiúbarát. Vannak olyan típusúak, akikből igen, míg másokból nem. Ezt nehéz megmagyarázni, ezt érezni lehet.

Nekem barátom mostanában elég féltékeny a fiúbarátomra, pedig ok nélkül, és hiába magyarázom, egyszerűen nem érti. A hülye macsó barátai (akik a legyet is röptében, meg mindegy milyen nő, csak d...gni lehessen típusúak) mindenféle baromsággal tömik a fejét - mert hát magukból indulnak ki!!, meg bemagyarázzák neki, hogy a fiúbarátom tuti akar valamit. Na ezt addig nyomatták, hogy már tisztára elbizonytalanodtam én is (utólag nem is értem, miért, tiszta vicc az egész), és végül ezt megbeszéltem a fiúbarátommal és rosszul esett neki, hogy azt feltételezem vagy bárki más, hogy ő tőlem akarna valamit...

Meg kérdezte barátom, hogyha neki lenne egy lánybarátnője, akkor mi lenne, hogy éreznék? Mondtam neki, hogy ha olyan jellegű barátság lenne mint az én barátságom ezzel a sráccal, akkor örülnék neki és nem zavarna. ÉS nem érti! Na mondjuk az is igaz, hogy barátom például nem az a típusba tartozó, aki jó fiúbarát lenne, mert tuti előbb vagy utóbb vagy ő vagy a másik akarna valamit :D viszont én megbízok benne maximálisan, ő meg bennem ezek szerint annyira nem, vagyis inkább a fiúbarátomban nem bízik, és utálja és nem akarja megismerni sem...A poén, hogy nem érti meg, hogy az egyetemen napi szinten 5-8 órákat voltunk együtt meg mentünk bulizni is (tehát rengeteg időt voltam vele), akkor nem zavarta, most meg miért zavarja, hogy ugyanúgy igényünk van egymás társaságára, mint egyetem alatt...Pedig tényleg nincs köztünk semmi, csak mély barátság, tisztelet, felnézünk egymásra. Mondjuk majdnem szerelem, tehát olyan közel vagyunk egymáshoz, csak teljesen aszexuálisak vagyunk egymással, vagy nemtelenek - talán így lehet a legegyszerűbben megérteni. Ennyi a különbség. De hülyeség, mert a lány barátnőim is majdnem szerelem kategória a szememben, mert ugyanezt elmondhatom arról a barátságról is, mármint a lánybarátságról. Őszinteség, tisztelet, mély bizalom, csak a szex nincs benne és fel sem merült :D

Szóval hülyeség megkülönböztetni is, hogy fiúbarát, lánybarát, mert ugyanaz az érzés van bennem, ha egyikkel vagy másikkal találkozom.

Bocs ha kicsit zavaros. Nyugodtan kérdezz, én meg kifejtem vagy megmagyarázom a zavaros részeket:)

Na igen, ahogy öregszik az ember, inkább csak akkor ismerkedik, barátkozik, ha akar valamit, van valami motivációja. Aztán előfordulhat, hogy ezekből lesznek a legjobb barátságok.

Mondjuk én voltam az egyik, aki a kiírt szavazásodon picit kiakadt ;)) Igaz, nem olvastam előtte soha semmit tőled. ezt csak úgy megjegyzésként írom. Akihez csak érdek fűz, az haver vagy ismerős. Akihez érzelmek is és bírjuk egymást, nemcsak akkor keressük a másikat, amikor kell valami, akkor az már barátság. Igaz, a barátságnak is vannak fokozatai, stádiumai.

Szerintem felnőttkorban mindent inkább az érdekek mozgatnak, csak sokan beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik ez így barátság. Viszont az igaz barátság maximális bizalmon, őszinteségen alapszik.

Én 25 vagyok. Középsuliban volt vagy 3 fiúbarátom, akik sorra estek belém.... Ma már egyikkel sem tartom a kapcsolatot, vagy ha találkozunk, akkor az elég felszínes beszélgetés...de még nagyon gyerekfelfogásúak voltunk...

Jelenleg van 2 fiúbarátom. Az egyikkel sajna ritkán találkozom, mivel messze lakik. De imádjuk egymást. Ez a kapcsolat csak úgy, egy kötetlen csevegésből indult. A másikkal meg egyetemen lettünk barátok még rögtön elsőév legelején. Csak úgy alakult ez is, véletlenül leöntött kólával. Ezek 5-6 éves barátságok.

Számomra őszintén szólva, nagyon beszűkült a szociális tér. Régen nagyon barátkozós voltam, ma már nem annyira. Összesen 5 legjobb barátom van(2 fiú, 3 lány), értük tűzbe tenném a kezem és ők is így vannak ezzel. Ha bulizni megyek, velük megyek csak, más emberek nem is érdekelnek. Régen pedig minden buli arról szólt, hogy ismerkedjünk. Érdekes. Valahogy a tapasztalat vagy a bizalmatlanság elvette a bátorságot. Pedig kérdés nélkül beülök lazán idegenek kocsijába...

Osztályfőnököm középsuliban megmondta: igaz barátságok középsuliig köttetnek, utána már az érdek a mozgatórugó. Nem akartam elhinni, de tényleg így van....és mindig elszomorodok. Egyetemről összesen 3 barátom lett! Pedig sokan voltunk, sokmindenkivel beszélgettem, poénkodtunk, izgultunk a vizsgákon, buliztunk is...Megvolt a diplomaosztó, azóta se kép, se hang....

De nincs is kedvem ismerkedni, meg nem is érdekelnek az emberek.

Na mi ujsag, volt csoki-akcio? :) Majd meselj, mi hogy alakul!

Amig Johannia valaszol, addig gyorsan en is hozzaszolok. Nem tudom, hany eves vagy, de nalam is igy alakultak a dolgok (en 33 vagyok). Az utobi idoben, mielott a parommal osszejottunk en is eszre vettem magamon, hogy nem annyira osztonosen baratkozom. Akaratlanul is merlegeltem dolgokat, ha megismertem valakit. Viszont az is igaz, hogy a szivem mindig gyozott, ha fellobbant bennem valami, 2 perc alatt meggyoztem magam, hogy igy lesz tokeletes. :D Kesobb persze kiderult, hogy az osztonos kerdojelek nem veletlenul villogtak az elejen.

Csak az a baj, hogy van egy nagyon koltoien romantikus reszem, aki meg most sem hajlando feladni a vegzetes szerelembe vetett hitet.

Eppen ezert jarok ott, ahol jarok: orok harc onmagammal.

A mostani kapcsolatom elott eldontottem peldaul, hogy ha ez is kudarcba fullad, akkor nem megyek ferjhez, mert az mar azt jelzi, hogy velem van a baj, es elek inkabb egyedul. Egyedul is tok jol elvagyok. Inkabb, mint egy barativa redukalodott hazassagban. Nekem kell a szerelem, nehezen fogadom el, hogy le kell mondani rola hosszu tavon. A tapasztalatom viszont ez sajna.

Na, de ez a kerdes nem is errol szol, plane nem rolam. :)

Szoval drukkolok, hogy o legyen az igazi, es kialakuljon az az eget rengeto!

Szia!

Igazából nem tudom.Úgy minden egyszerre.Amúgy hány ilyen barátod van?Régen nekem is inkább fiúbarátaim voltak(ma már nehezen barátkozom),de ahogy felnőtt az ember már nem tudja,hogy sokszor mit gondoljon.Valahogy mintha eltűnne a "naivitás",vagy én nem is tudom mi lenne erre a legjobb szó.Hogy miért barátkozgatok fiúkkal,az inkább egy "logisztikai" ok már.Az előbbi is ennek indult,szóval eléggé csak érdekből és a nehézségeken,amiken fennakadtam, is ez vitt túl leginkább,az érzelmi töltet -bár igazán erős volt- nagyon másodlagos tényező volt,meglepően hamar ki is volt feküdhető,bár annál keményebb is volt.A mostani ismeretségben is érdekből szólítottam le(bocsánat,ha kiakasztó,de más nem tud annyira felindítani,hogy összeszedjem a bátorságom,ez viszont hihetetlen plusz erőt ad,ugyanakkor a kapcsolatba én aztán sok olyat hajlandó vagyok kompenzálásként berakni,ami önzetlen elem és az érzelmeimet is ehhez igazítom) és kiderült,hogy tök jó fej.Már első alkalommal annyit nevettünk és olyan közvetlen volt.Szóval: hamar megkedveltem őt.Szerintem alapból ilyen.Talán erre mondják,hogy "rendes ember nagyon".

De ami gond,hogy az ember sose tudja,hogy mit gondoljon a másikról.De talán nem is szükség bármit is gondolni?...Valahogy gyerekként nem voltak kérdések,egyszerűen csak voltunk és azt csináltuk,amit mindketten szerettünk tenni.Senki nem gondolkodott,nem kombinált.Csak voltunk.

Szóval valami ilyen aspektusban ha tudnál nyilatkozni,az jó lenne szerintem.:)

Mire vagy kíváncsi?

Egyszer írtam valamilyen fiú-lány barátság fórumban róla. De szívesen írok, csak kérdezz, mi érdekel konkrétan.

Aranyos srác,de még nincs úgy benne a lelkivilágomban.De ha benne akar lenni,próbálkozhat.:)

Most kavarogtam ki egy "barátságból",(bár még nem sikerült teljesen kidobnom magamból az illetőt-egyszer tök hiányzik,másszor meg meg tudnám ölni,stb-,de sokkal jobb,mint volt)és lévén,hogy eléggé furi egy viszony volt,hát sajnos eléggé "degenerálódtak" az érzékeim a témával kapcsolatban és szükségem van a tisztán látásra.Ez az új srác viszont totál normális,hétköznapi ember,mint bárki más,így vissza kéne valahogy normalizálódnom.

Hát úgy kb. ezek miatt nem akarok nyomulni.

Mesélj a fiú barátságaidról pár szóban légyszíves.

Akár priviben is,ha itt nem szeretnéd bár lehet tanulságos is!:)

Ah,pont így érzem én is ezt a lépést...:D

Köszi nagyon.:)

Hát...nekem mindegy.Így is nagyszerű,meg úgy is.:)

Szóval,nem baj,ha bíztatásnak veszi,de ha nem veszi annak,az is ok.:)

Szóval el vagyok,mint a befőtt...:D

Miert nem akarsz nyomulni, ha szabad tudni? Van valakid, vagy neki van valakije?

Azert ugy erzem nem teljesen kozombos neked a pasi.. :)

szia!

Hölgyválasz van,ha félre is érti,akkor majd már neki kell viszonozni a dolgot és rádhajtani.Szóval jó ötlet!

Szia, ez a barátság milyenségétől, mélységétől függ.

Nekem és a fiúbarátaimnak simán beleférne, még több is, mégsem hinnénk, hogy nyomulásról lenne szó. Mivel tudjuk, hogy nem akarunk egymástól semmit.

De ha esetleg szeretnél valamit, akkor kedves gesztus.

- ha jol ertettem, csak a nyomulast akarod elkerulni, de ha o tenne, azt nem bannad, ugye?

csak akkor ervenyes az elobbi hsz., mert sztem siman beledeshet egy ilyen kedveskedestol.

ez egy szuper otlet! :)

eppen nem egyertelmu meg, de a szimpatiat mindenkeppen tukrozi.

ebbol siman merithet batorsagot a tovabbiakra, vagy csak ad neki egy lokest, hogy elgondolkodjon veled kapcsolatban.

ha veletlenul o nem akarna tobbet, te akkor sem kerulsz kellemetlen helyzetbe, mert ez a gesztus lehet barati is reszedrol.

a tobbi mar rajta mulik. :)

Szerintem biztosan örülne neki, de ha nem akarsz tőle semmit, akkor vigyázz, mert félreértheti.

Ha pedig tetszik és fel akarod csípni akkor ez egy nagyon aranyos lépés. :)