Mi a véleményetek az olyan feleségekről, akik nem gondoskodnak a férjükről?. (beszélgetős fórum)

Hát a jól bevált szerepekre(receptekre)

Anyucinak kötelessége gyereket vállalni,főzni ,mosni takarítani és kiszolgálni a szintén szerepet játszó urát,aki dolgozik,pénzt keres,de sokszor azért van távol,mert nem bírja elviselni a otthon "melegét"...stb stb:)))

Ami pedig az eredeti témát illeti, semmi közünk más életéhez. Majd ő megoldja magának a gondot, mármint a férj, ha nem tetszik neki. Jópofa ez a azt hallottam, azt beszélik róla...nagyon megalapozottnak hangzik. :)

Ha valakinek úgy jó, hogy kiszolgálja a párját, csinálja, ha nem jó és panaszkodik, akkor változtasson, ne mártírkodjon.

egyébként és komolyan nekem azok a férfiak a legjóindulatúbban is furcsák akik kikötik, hogy osha egy korty alkoholt nem isznak.

(természetesen nem a gyógyult alkoholföggőkre gondolok)

Olvasva itt a véleményeket, azt hiszem én olyan agis típus vagyok :D

Nagyjából én itthon vagyok, olyan a munkám, de én nem főzők minden nap, csak ha kedvem van, minimális pakolásból áll a házimunkám, mosogatógép, mosógép. Ha nincs kedvem elpakolni, nem pakolok el, nem érzem kötelességemnek. Nem kelnék fel hajnalban neki kedvencét megcsinálni, ő viszont képes éjjel elmenni tescoba, hozni nekem chipset mondjuk. Utána én nem pakolok, kiveszem a mosást, összehajtom, zoknit párosítom, és kiteszem az ágyra, ő pakolja el magának. Vasalni soha nem vasalok.

De tényleg érdekes ez a dolog. Az előttem lévő élettársa, kiszolgálta. 8 évig voltak együtt és nem vette el a csajt, pedig az nagyon szerette volna.

Engem viszont megkért magától, 8 hónap után. Azóta is jól megvagyunk, immár házasként. Pedig én cseppet sem vagyok házitündér, ha olyan van, ketten takarítunk, vagy az egész család, de mi igyekszünk megtartani a rendet, a gyerekeimre is rászólok, pakoljanak el maguk után. Nem leszek én senki cselédje. Ja és bevásárolni is együtt megyünk este. Pedig lenne rá időm napközben :)

Sokkal értelmesebb dolgokkal is el tudom tölteni az időmet :)

Szerintem a nők rontják el a párjaikat, és kár is anyóst hibáztatni. Mert felnőtt férfit ismersz meg, tehát tisztázni kell a dolgot vele.

"gondolom te sem arra gondoltál, hogy minden nap részegen jár kel"

dehogynem, mi a baj ezzel?

:)

én az egészséges kompromisszumok híve vagyok, nem pedig a kötelezettségeké, közös szekeret húzunk elvégre.

:)

Hát, nekem sem :)

Mindennek van határa, gondolom te sem arra gondoltál, hogy minden nap részegen jár kel, azaz alkoholfüggő, hanem úgy alapvetően nem baj, ha megiszik valamit:)

Ez a kérdés vissza felé is igaz. Mi van ha a férj nem gondoskodik a feleségről? Egyáltalán miért kellene kötelezően elvárni a másiktól, hogy teljesen kiszolgáljon, ellásson? (ezt az első hozzászóló végett kérdezem).

Az én álláspontom: Ha már összetartoznak (lényegtelen, hogy házasság, vagy együttélés), akkor tudjanak megbeszélni mindent. Tudjanak egymásnak segíteni, de egyik se várja el kötelezően, hogy a másik fél az ő feladatát is megoldja. Kötelezővé tenni? Dehogy... El kellene felejteni ezeket.

Mondok egy egyszerű példát. Éhes vagyok? Valószínűleg veszek vagy főzök magamnak valamit. Akkor már kettőnkre fogok főzni, illetve viszont is így történik. Takarítanom egyébként is kell, de ha valamit nem én mocskoltam össze, vagy velem él, akkor megosztjuk a munkát. Mosni-mosogatni? Ne vicceljetek, ez még kérdéses? Nem teljesen mindegy, hogy ki pakolja be a gépbe?

Valamint szintén az első hozzászóláshoz említeném. Az, hogy nem iszik, nem dohányzik, és dolgozik, az elvárható minden értelmes és normális embertől. Ha pedig mégsem így történik, és a másik boci módjára hallgat, hát akkor meg is érdemli.

rendben köszönöm a bátorítást

most megyek mert holnap babázok majd

Helyes.

Gondolj mindig arra,hogy "Nem akarom,csak ,szeretném..csak SZeretném!...

igen most nagyon azon vagyok

a tanulás elveszi minden energiámat

meg a kis munkám is

A vágyadból engedd el az akaratot,és sikerülni fog.

Ne akard,csak fogad el,ha sikerül:))

de ez már tényleg off-olás

elnézést