Mi a különbség a százszorszép és a margitvirág között? (tudásbázis kérdés)

A százszorszép vagy vad százszorszép (Bellis perennis) a fészkesek (Asteraceae) családjába, a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj. A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak. Népies nevei: rukerc, pere.

Jellemzői

Lágyszárú, évelő növény. 5–25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsában álló, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, este vagy esős időben összecsukja szirmait. Levéltelen kocsányain 1,5–3 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75-125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A pollenszemek tüskés felszínűek, trikolpátak.[1][2] Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak.[3]

Életmódja, élőhelye [szerkesztés]A rétek, mezők, parkok kiöregedő gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye.[4] A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike.

Őszi Margitvirág

Tanacetum parthenium

"A migrén ellenszere"

A növény leírása:

A fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Számos dísznövényfajtája ismert. A növény felépítése szerteágazó, bokros. Eredetileg a Balkán-félszigetről származik, ám évszázadok óta termesztik egész Európában. A növény erős aromával rendelkezik.

Hogyan gyűjtsük?

•Kétezer évvel ezelőtt görög orvosok már ismerték a növényt, amit fejfájás csillapítására ajánlottak. Az 1600- as évektől pedig az angol gyógynövényszakértők alkalmazták fájdalomcsillapítóként.

•Igény szerint a növény levelei lefagyaszthatók, de erős illata miatt ajánlott jól csomagolni.

•A szárított levelek és virágok - a levendulához hasonlóan - hatásosak a molyok ellen.

A margitvirágot lehet tavasszal és ősszel is vetni. Igénytelen növény, magától is könnyen szaporodik. A leveleket egész évben gyűjthetjük, a legalkalmasabb azonban a virágzást megelőző időszak.

Mi van benne?

A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként partenolidban. Tartalmaz még illóolajat, melynek gyakori összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.

Mire jó?

Egyes tanulmányok szerint a szárított levelek migrénes rohamokat megelőző hatásúak, partenolid tartalmuknak köszönhetően alkalmasak a migrénes fejfájás hatékony csillapítására. A levelek gyulladásgátló tulajdonságúak. A népi gyógyászatban a növényt egyes menstruációs zavarok kezelésére, külsőleg zúzódások borogatására, valamint rovarcsípések okozta kellemetlenségek gyógyítására használták.

A migrén megelőző illetve csökkentő hatás pontos mechanizmusa egyelőre részleteiben még nem tisztázott, feltételezések szerint a migrén súlyosságának mérséklésében a növény (a partenolid és egyéb összetevők) szerotonin antagonista tulajdonsága is szerepet játszhat. A növény leveleinek belsőleg történő használata a vérlemezkék összetapadását gátolja, véralvadásgátló hatású.

Léteznek olyan növényváltozatok, melyekben nem vagy csak nagyon alacsony koncentrációban található partenolid. Az őszi margitvirág levelei jótékony hatásukat csak akkor tudják kifejteni, ha azok partenolid szintje eléri a megkívánt határértéket, ezért érdemes bevizsgált, analitikai mérésekkel ellenőrzött standard készítményeket vásárolni.

Hogyan használjuk?

Főzet: A növény virágának főzete enyhíti a rovarcsípések okozta kellemetlenséget.

Konyhában: A növény frissen szedett levelét fogyaszthatjuk szendvicsben, de tehetjük salátába is. Ha a zsíros, magyaros ételekbe belefőzünk néhány levelet, akkor emészthetőbbé válik tőle az étel.